Óvják a kisiskolákat

Hantoson a szülők hosszú, kitartó küzdelmének eredményeként megmaradhat az általános iskola alsó tagozata, valamint 5., 6. osztálya annak ellenére, hogy a felsőben alig 10 fő lesz az összlétszám. Korábban a szülők kétségbe estek, mert a biztonságos kis faluból nem szívesen engedték volna el gyermekeiket.

Ráadásul az iskolabusz, mely Mezőfalvára viszi az utazásra kényszerülő felsőbb évfolyamos diákokat, csak Hantoson áll meg. Azonban van olyan nebuló, aki a településtől két kilométerre fekvő Hantos-telepen lakik. Végül a kisebbek szeptember másodikán a hantosi iskolában kezdhették meg tanulmányaikat, igaz, kevesebb a pedagógus.

A változások miatt Mezőfalváról utazik három tanár a felsőbb évfolyamosokhoz. A szülők azonban így is elégedettek, hiszen nem kell gyermekeiket az utazás fáradalmainak is kitenniük. Léhner Balázsné úgy vélekedett, gyermeke még nem elég érett az egyedüli közlekedéshez. Rauf Krisztina pedig attól tartott, tartós beteg gyermekét jövőre már ki kell tenni a plusz izgalmaknak, fáradalmaknak. A dunaújvárosi tankerületvezető az utolsó pillanatban ugyan, de biztosította a szülőket arról, maradhatnak helyben. A kérdés csupán az: Meddig lesz ez így?

Fischer József és Léhner Balázsné is azért küzdött, hogy megmaradjon az iskola a településen (Fotó: Lovász Lilla)

A helyzetről mezőfalvi székhelyű Élőlánc Magyarországért elnöksége megnyugvással értesült. Így az eddigi gyakorlatnak és a faluközösség akaratának megfelelően a 2013-2014-es tanévtől változatlan formában működik az iskola Hantoson. Ács Sándorné elnökségi tag kifejtette: az eset újra felszínre hozta a kistelepülések iskoláinak gondjait, és rávilágított arra, hogy a falvak sajátosságait figyelembe vevő törvényekre van szükség, valamint arra, hogy az iskolák sorsáról legfőképpen a helyi közösségek hivatottak dönteni. Ehhez a települések közösségeit meg kell erősíteni.

A gyermekek számának csökkenése egyenes következménye és jele a vidék leépülésének – állította az Élőlánc. Ez pedig elvezet napjaink legfontosabb kérdéséhez, a földhöz. Vidéken a föld a megélhetés forrása. Ha ezt kihúzzák az ott élők alól, akkor jövedelem nélkül maradnak, megindul az elvándorlás a városokba, majd – munkalehetőség híján – tovább, külföldre. Ez a vándorlás lökött ki félmillió magyart Nyugat-Európába, azaz „mosogatni Londonba”.

A folyamat megállításához a vidéki emberek sorsán kell fordítani. A jelen tendenciái súlyos bajokat jeleznek. – Az Élőlánc Magyarországért továbbra is figyelemmel kíséri a kisiskolák sorsát, az jelzője a vidék állapotának – tette hozzá Ácsné. Szavainak igazát saját bőrükön érzik a hantosiak, de mint mondják, szerintük nem ér kevesebbet a falusi ember sem a városinál. A település polgármestere, Fischer József is az iskoláért küzdött, elmondta, felajánlották, egy pedagógus egyévi bérét kigazdálkodja az önkormányzat. Ezt elutasították, végül a tankerületi vezető mégis jó hírrel szolgált. Helyben marad az intézmény, a gyerekek.