Azé lehet, aki megműveli?

A vidékfejlesztési miniszter egy éve, tavaly július 12-én terjesztette a parlament elé az új földtörvényjavaslatát. A jogszabály több ütemben lép hatályba: egy része december 15-én, a többi rendelkezés 2014. január 1-jén, március 1-jén és május 1-jén. A törvény kétharmados, megváltoztatása nem egyszerű.

A részleteket vizsgálva fontos kiemelni, hogy földet csak magyar és uniós állampolgárok szerezhetnek, egy hektárnál nagyobb területet azonban csak földművesek. E definíció szerint, amit az uniós terminológiára építve nemzeti hatáskörben alkottak meg, földművesnek azok a magyar és uniós állampolgárok számítanak, akiknek a törvény végrehajtási rendeletében meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti képzettségük van, vagy legalább három éve mező- és erdőgazdasági tevékenységet folytatnak Magyarországon, vagy legalább 25 százalékban a tulajdonukban álló, itt bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet tagjai.

Bár unión kívüliek nem szerezhetnek földet, a termőföldet, a törvény a magyar állampolgárok túlnyomó részét is kizárja a jogosultak köréből. A földszerzés feltétele ugyanis, hogy a tulajdonos vállalja: a föld használatát másnak nem engedi át, és eleget tesz földhasznosítási kötelezettségének. Vállalnia kell azt is, a földet a tulajdonszerzéstől öt évig nem hasznosítja más célra, s nem lehet fennálló földhasználati díjtartozása.

Birkanyírás Soponyán – ha a jogszabály így marad, félő, hogy sokaknak csak iskolai kirándulásokon lesz köze a mezőgazdasághoz (Fotó: Lovász Lilla)

A „földművesek” 300 hektár földet szerezhetnek meg, birtokmaximumuk pedig – a legtöbb azonban maximum 1200 hektár lehet. Az állattartó telepek üzemeltetői és a vetőmagtermelők ennél több, 1800 hektár földet szerezhetnek. A családi összeszámítás lehetőségével élve egy négytagú család akár 7200 hektár földet is birtokolhat.

A jogszabály szerint – ami a köztársasági elnök kézjegyével hatályba is lép – földet ajándékozni csak közeli hozzátartozónak, bevett egyháznak, önkormányzatnak és az állam javára lehet. Az elővásárlási jog első helyen az államé, második a földet legalább három éve használó szomszéd vagy helyben élő földműves. A többiek csak ez után következnek.

A lényeg: a törvény hatályba lépése után gyakorlatilag csak az a helyben élő földműves vehet földet, akinek ezt a gazdákból alakult földbizottság jóváhagyja, s az állami is engedélyezi. A törvény semmisnek nyilvánítja a szerződéses haszonélvezeti jogot, kivéve, ha a szerződés közeli hozzátartozó javára állapítja meg azt. Az ilyen szerződés legfeljebb húsz évre szólhat. A törvény hatálybalépésekor fennálló haszonkölcsön-szerződések 2014 végén megszűnnek.

Ezzel a zsebszerződéseknek próbálnak hadat üzenni, bár az agrárkamara jelezte: ezen eszközök elégtelenek, szigorúbb rendelkezésekre lenne szükség. Legalább ilyen szigorú kitétel az is, hogy nem szerezhet földhasználati jogosultságot olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely nem minősül átláthatónak, de nyilvánosan működő részvénytársaság sem. 

Ki szereti a földet?
Az újságíró jegyzete


Nem közgazdasági kategória, hogy ki szereti jobban a földet. Nem is ezért veri a habot a politikai szubkultúra, s hekkeli meg a „zöldek” - és elkeseredetett devizahitelesek- rendezvényeit. Csökkenő támogatottságuk arányában nő utcai aktivitásuk, ez az ügy azonban sokkal fontosabb annál, hogy ennyivel elintézzük. Az EU négy szabadságelve: az áruk, a tőke, a szolgáltatások szabad áramlása és a személyek szabad mozgása. A mai magyar munkahelyek túlnyomó része csak(!) ennek köszönhető.

A termőföld is tőke, a korábbi kormányok azonban – helyesen – haladékot kértek. Botorság azt hinni, hogy bárki eltalicskázza majd a földet, ha megveszi. Érdemes Romániában körülnézni! Ahol egész megyéket vettek meg az olaszok, dolgoznak a népek, ahol nem, ott tengődnek – igaz, saját parcellájuk szélén. Érdemes elgondolkodni tehát azon, a haknizók szóhasználatával, hogy ki is a hazaáruló? Nem az, aki hagyja a forráshiányos magyar vidéket továbbra is versenyképtelenségre ítélve, az oligarcháknak kiszolgáltatva, tőke nélkül senyvedni?