Hírek

2013.03.06. 12:28

Fejérben eddig nincs aflatoxin

Fejér megyében nem találtak aflatoxinos szennyezést a takarmányban. A 2012-ig szinte ismeretlen gombamérget az élelmiszer-vállalkozásoknak is vizsgálniuk kell, a jogszabály saját önellenőrzési rendszer működtetését írja elő.

Klecska Ernő

A megyében eddig  egyetlen alkalommal sem mutatták ki a hatósági vizsgálatok az aflatoxin jelenlétét. A két évvel ezelőttig ismeretlen méreg a penészgomba anyagcsere-terméke. Az emberi táplálkozásban főleg a tejben megjelenő aflatoxinra kell figyelni, ezt a kérődző állatok a takarmányban lévőből választják ki.  A megyei tejfeldolgozó vállalkozások jelentős része  önellenőrzés keretében, még feldolgozás előtt vizsgálja a nyerstejet és át sem veszi a szennyezett alapanyagot, amivel biztosítja, hogy csak toxinmentes élelmiszert juttasson a fogyasztó asztalára - tájékoztatott  Sziebert Gergely megyei igazgató főállatorvos.

A megyei tejfeldolgozók többsége előzetesen vizsgálja nyerstejet és át sem veszi a szennyezett alapanyagot (Fotó-illusztráció: Nagy Norbert)

A 2012-ig szinte ismeretlen gombamérget az élelmiszer-vállalkozásoknak is vizsgálniuk kell, a jogszabály saját önellenőrzési rendszer működtetését írja elő. Az utóbbi napokban nagy port felvert aflatoxin-üggyel kapcsolatban Sziebert Gergely megyei igazgató főállatorvost, a   Fejér Megyei Kormányhivatal   Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának vezetőjét kérdeztük.

- Az aflatoxin az Aspergillus gombák (penészgombák) által kiválasztott másodlagos anyagcseretermék, toxin. Ezek a gombák jellemzően a trópusi, szubtrópusi országok fehérjében gazdag terményeit, például a pisztáciát, mandulát, kölest, rizst, kávét  károsítják.  Az emberi táplálkozásban a figyelmet elsősorban a tejben megjelenő aflatoxinra (aflatoxin M1) kell fordítani, amelyet a kérődző állatok az elfogyasztott takarmánnyal felvett aflatoxinból választanak ki. Az így szennyezett tej esetében a vizsgálatoknak feltétlenül ki kell terjednie az állat által elfogyasztott takarmányok ellenőrzésére is. A felügyelet azonban rendkívül összetett, mivel nem mondható ki egyértelműen, hogy határérték alatti aflatoxin-tartalmú takarmányból a tejelők tejében is egyértelműen határérték alatti lesz az aflatoxin tartalom, mivel az nagyban függ  számos más tényező mellett  a felvett takarmány mennyiségétől is - tájékoztatott a szakember.

Ha a tejben kimutatható a toxin, nagy valószínűséggel az etetett takarmány is szennyezett. Ha ezt az összetevőt elhagyják a gazdák, néhány nap alatt az állat szervezetéből is kiürül az aflatoxin és a termelt élelmiszer biztonságossá válik.  Hazánkban megyei szinten a Kormányhivatalok Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságai felelősek az élelmiszerlánc termőföldtől az asztalig szemléletű felügyeletéért, vagyis biztosítható, hogy a fogyasztók asztalára kerülő élelmiszerek ellenőrzését ugyanazon hatóság végzi a megtermelt takarmányoktól az előállítókon át a forgalmazókig.

 

Sziebert Gergely megyei főállatorvos

Magyarországon 2012-ig - egyes elhatárolható eseteket kivéve - hazai termesztésű szemes-terményekben aflatoxint nem mutattak ki a hatósági vizsgálatok. Tavaly azonban a nyári hőségből és csapadékhiányból eredően Közép-Európában is kedvező viszonyok alakultak ki az Aspergillusok szaporodásához, ezért hazánkban is fokozott figyelmet kell fordítani a gabonanövények, elsősorban a kukorica és az azokból származó termékek, melléktermékek szennyezettségének vizsgálatára.

A probléma első észlelése óta, 2012 őszétől a magyar hatóságok kiemelt kockázati tényezőként kezelik a problémát, így a takarmányok, takarmány-alapanyagok, valamint a tej aflatoxin-szennyezettségének vizsgálata fokozottabban fordul elő a hatósági mintavételek között. A Fejér megyében termesztett gabonanövények e szempontból biztonságosnak mondhatók, mivel az eddig elvégzett hatósági vizsgálatok egyetlen alkalommal sem mutatták ki az aflatoxin jelenlétét.

Az élelmiszerlánc-biztonság területén a hatóság mellett komoly szerep hárul élelmiszer-vállalkozásokra is. Jogszabályi kötelezettségük, hogy olyan önellenőrzési rendszert működtessenek, amivel szavatolni tudják, hogy az általuk előállított termék biztonságos. A Fejérben működő tejfeldolgozó vállalkozások jelentős része önellenőrzés keretében, még feldolgozás előtt vizsgálja vagy vizsgáltatja a nyerstej aflatoxin tartalmát és át sem veszi a szennyezett alapanyagot, amivel biztosítja, hogy csak toxinmentes élelmiszert juttasson a fogyasztó asztalára   -  szögezte le a szakember.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!