Egy szenzáció árnyékában

Fülöp Gyula régész az egykori királyi koronázó és temetkező bazilika  úgynevezett „kapubéllet szárkövének” részlete mellett

Biztosan III. Richárd egykori angol király földi maradványait találták meg tavaly ősszel Leicester egyik autóparkolójának betonja alatt:  ezt a szenzációs hírt  jelentették be minap az angliai város egyetemének szakértői igen alapos régészeti és genetikai feltárást és kutatómunkát követően.

Richárd (1452-1485)    volt  az utolsó York-, egyben Plantagenet-házi uralkodó, alakját Shakespeare királydrámái tették  ismertté.  Uralkodása csupán két évig tartott, távoli rokona, Tudor Henrik taszította le a trónról. A bosworthi ütközetben (Richárd és Tudor Henrik seregei 1485. augusztus 22-én, a Market Bosworth-tól délre eső mezőn csaptak össze)  több főnemes magára hagyta, egy pedig az ellenfél oldalán szállt harcba. Richárd volt az utolsó angol király, aki csatában vesztette életét: halálával Angliában lezárult a középkor.

- Richárd temetésének 527-ik évfordulóján kezdődött a kutatás a király maradványai után Leicesterben, a volt ferences apátság területén  - idézte fel a munkálatokat lapunk kérésére Fülöp Gyula, a Szent István Király Múzeum régésze.

-   A terület egy részén ma a városi tanács parkolója van.  Három, körülbelül 30 méter  hosszú árkot ástak. Tavaly,  szeptember 7-én a kutatók  az egykori leicesteri polgármester kertjének nyomaira bukkantak, erre meghosszabbították az ásatás határidejét.  Szeptember 12-én emberi maradványokra leltek, amelyek két különböző személyhez tartoztak. Az egyik, szétszórt csontváz egy nőé lehetett, a másik egy felnőtt férfié volt. Utóbbi arról a részről  került elő, ahol feltehetőleg az a  szentély állt, ahová a  királyt temették. A koponya hátsó részén komoly sérülés látható, a csigolyák közé egy nyílhegy ékelődött. Megállapították azt is, hogy a csontváz tulajdonosának gerincbántalmai lehettek.    A maradványokat genetikai vizsgálatnak vetették alá.

- Az állkapocsból izolálták a  mitokondriális DNS-t, és összevetették  egy ismert rokonéval  folytatta  szakember.   A mitokondriális DNS anyai ágon öröklődik, így azt Richárd családjának női tagjai  változatlan formában adhatták tovább. Szerencsére megtalálták a  király nővérének, Annának egy kanadai leszármazottját, akitől aztán mintát vettek.               
Miért nem tudtuk ezt elvégezni a székesfehérvári Nemzeti Emlékhelyen eltemetett egyetlen királyunk esetében  sem? Ez az izgalmas kérdés.

-  Az angolok szerencsések, mert hiába voltak ott is bombázások, a levéltárak nagyjából épségben maradtak és nem volt nehéz az anyakönyvek alapján megtalálni Richárd leszármazottját. Sajnos a mi királyaink esetében ilyenre  alig van esély. Korábban felvetődött, hogy az egyetlen azonosítottnak nyilvánított fehérvári királysírban nem III. Béla, hanem talán Könyves Kálmán  maradványait találták meg. Ennek vizsgálatára még  van tudományos esély, de azzal csak kettejük közül tudnak dönteni a szakemberek. A többi király azonosítása  nem csak azért nehéz, mert nincs anyai ágon ismert leszármazott,   azért is, mert az osszáriumban a   csontok keveredtek egymással és nem lehetett bizonyossággal különválasztani a királyi maradványokat. A régész  hozzátette: az angliai szerencsés  körülményeket ismerve neki inkább az a furcsa,  miért vártak ők eddig?

Richárd  érezve, hogy a csata elveszik, kétségbeesett lépésre szánta el magát: legközelebbi embereit maga mellé véve támadást intézett Tudor Henrik  ellen, akinek  leszúrta zászlóvivőjét, William Brandont, és egészen közel került ahhoz, hogy magával Tudorral is végezzen. Ám akkor William Stanley csapata is hadba szállt,  hogy a trónkövetelő segítségére siessen és katonái körülvették és  lekaszabolták Richárdot. A király utolsó szavaival  állítólag háromszor is  árulást kiáltott. Ezután,  halálának hírére katonái  elmenekültek.