A költészetet is népszerűsítik - olvasnivalók a Várból

Már korábban, tavaly elindult az a sorozat, amelyet egy fiatal, fehérvári irodalomtörténész, tanár, Sebők Melinda jegyez, akinek kutatómunkája eredményeként az olvasó betekintést nyerhet az 1938-as ünnepi évben indult Vár folyóiratba. Melinda a kezdetekről így ír: "Az indulás dátuma: 1938 - szimbólumértékű a város történetében. Az irodalmi élet is akkor volt fellendülőben, mikor a koronázó város fennállásának ezredik, Szent István király halálának  900. évfordulójára emlékezett. A Vár a második világháború árnyékában csak rövid ideig tudott fennmaradni, mégis tiszteletre méltó vállalkozása volt a városnak."

Bobory Zoltán főszerkesztő a verses különszámot lapozgatja (Fotó: Lovász Lilla)

A szerző a korabeli Vár számaiból szemezgetve, idézve most György Oszkárnak a népies költészetről írt irodalomszemléletét osztja meg az érdeklődővel. Érdekes e visszatekintéseket olvasni, már csak azért is, mert érzékelhetjük, milyen értékeket képviselt az 1938 februárjától 1939 januárjáig működő folyóirat, amelybe többek között olyan szerzők publikáltak, mint György Oszkár, Jankovich Ferenc (akik szerkesztők is voltak), Weöres Sándor, Takáts Gyula, Erdélyi József vagy a már említett Illyés Gyula. György Oszkár épp a két utóbbi költő, író, valamint Jankovich Ferenc líráját elemezve ír a népies költészetről, például e szavakkal: "Újabb irodalmunkban a népi elem - formában és tartalomban - egyre uralkodóbbá válik. Regényirodalmunkban és drámánkban is, de különösen líránkban mind több kiváló író fellépésével is bizonyítja fontosságát."

A Vár legutóbbi, 2012-es negyedik számában verseivel s a határon túli irodalmi napokon elhangzott előadásával van jelen Szabó Ferenc atya, író, teológus, aki rendszeresen publikál a folyóiratban, és kiemelkedő irodalmi tevékenységéért tavaly Vár-díjban részesült. Aki eddig nem ismerte őt, annak érdemes elolvasni Földi és égi szerelem Claudel költészetében című értekezését a francia Paul Claudel költőről.

A folyóirat mindezek mellett kritikákat, kiállítás-megnyitón elhangzott és egyéb elemzéseket, novellákat is közöl, de érdekes, szórakoztató és hasznos olvasnivaló benne  Lukács László néprajzkutató írása is a Mátyás hagyományról Fejér megyében. Megismerhetjük az anekdotákat, azok előfordulási helyét, közreadóit.  

A versek kedvelői sem maradnak persze hoppon, sőt, számukra a kiadó egy különszámot is készített szintén az elmúlt év végén. A csak verseket tartalmazó Vár antológia a folyóiratban az elmúlt nyolc évben megjelent művekből válogat, számos helybeli, országosan ismert és határon túli szerző írását közölve. Bobory Zoltán főszerkesztő a kiadvány létrejötte kapcsán elmondta: úgy tapasztalták, hogy a feltételezésekkel ellentétben van igény a lírára, feléjük  jók a visszajelzések. Ezért döntöttek úgy, hogy egy különszámban érdemes lenne felvonultatni a legerősebbeket az elmúlt nyolc évben megjelent versek közül, már csak a költészet további népszerűsítéséért is.

A válogatás nehéz volt, végül hetvennél több szerző műve olvasható. Köztük - valóban a teljesség igénye nélkül - Kabdebó Tamás, László Zsolt, Serfőző Simon, Tari István, Tornai József, Péntek Imre, Szegedi Kovács György versei, s még hosszasan lehetne folytatni a sort  - mint említettem, több mint 70 szerző, ifjabbak, idősebbek, akár több költeménnyel, s olyanok is, akik már nem lehetnek közöttünk.

E kiadvány és a tavalyi utolsó szám a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával készülhetett el  - említette meg Bobory Zoltán, aki a jövőről, ami már jelen, annyit mondott: az olvasók várhatóan az idén is negyedévente vehetnek a kezükbe friss Vár folyóiratot. 
Addig is, míg a következő elkészül,  van mit forgatni.
Január 18-án, pénteken 17 órától pedig be is mutatják az antológiát a társaság  Kossuth utcai termében.