Sokk: pótszámla ötszázhatvanezerről

- Tisztában vagyok azzal, hogyan kell használni a  termosztatikus szelepeket, és hogy miként működik a költségmegosztó. Eddig nem is volt semmi gond, a leolvasás utáni pótszámlákon tizenöt-húszezer, egyszer  56 ezer forint szerepelt. A múlt hónapban azonban a Techem Kft. által küldött elszámoláson az szerepelt, hogy 564 ezer forinttal több energiát használtam el, hamarosan meg is kaptam a Széphőtől az ennek megfelelő csekket. Vajon bármelyik cégnél belegondolt bárki is abba, miként tud egy 49 négyzetméteres lakás ennyi hőt elhasználni? - teszi fel a költői kérdést Kasza Nikolett, akinek a palotavárosi Sütő utcában lévő lakására jött ki a csillagászati összeg.

Kérésünkre a budapesti központú Techem Kft. ügyvezető igazgatója utánanézett, mi lehet az oka a hihetetlen összegnek. Tófalvi György szerint túl magas hőmérsékletű fűtővíz kering az épület csöveiben, így a hőszigetelt épület lakásait nagyon sok lakó gyakorlatilag csőről fűt ki: a radiátorok termosztatikus szelepeit teljesen elzárva tartják a fűtési szezonban, így a költségmegosztókon nem növekednek a fűtési egységek. Mivel azonban a csövek túl forróak, nincs hideg a lakásban. Mindebből adódóan viszont, ha valaki a házban csak egy kicsit is megnyitja a szelepeket és így néhány fogyasztási egység megjelenik a költségmegosztóján, akkor egy ilyen fogyasztási egységhez nagyon magas szorzó társul, hiszen a többi lakásnál jóformán nincs egység, amit fel lehetne szorozni.

Tófalvi György emlékeztetett,  tavaly óta rendelet szabályozza a költségmegosztók használatát. Eszerint legalább harminc, de javasoltan ötven százalékban a lakások légköbméretét kell figyelembe venni a végelszámolásnál, s a szélső (felső, alsó, oldalsó) lakásoknál a rosszabb fekvés miatti korrekciós szorzókat kell alkalmazni a fűtési költségek igazságosabb elosztása érdekében. Ez a rendelet csak a hatályba lépését követően üzembe helyezett költségmegosztókra kötelező, a régebb óta működők esetében a lakógyűlés döntheti el, változtat-e.

Márpedig a lakóközösség nem nagyon akar változtatni  - állítja Feldmüller Endre közös képviselő. Ennek oka, hogy a 120 lakásból a többség pénzt kapott vissza, s csak 38 olyan lakás van, ahol rá kellett fizetni a fűtésszezon alatt befizetett egységszámlákra. A közös képviselő állítja, rendszeresen megpróbálja a lakókat meggyőzni arról, hogy vezessék be az igazságosabb elosztást. Annyit sikerült elérnie, hogy a következő fűtésszezontól ebben az épületben is alkalmazzák a korrekciós szorzókat és azt az aleptételt, hogy az átlagfogyasztás két és félszeresénél egyetlen lakásra sem lehet nagyobb díjat ráterhelni. Mint mondta, véleménye szerint sem képes egy másfél szobás lakás ennyi energiát elfűteni, de a lakóközösség kezében van a döntés joga.

Tófalvi György hozzátette, amennyiben a ház lakói úgy döntenek, hogy az elmúlt fűtésszezonra visszamenőleg is kérik a korrekciós szorzók és a két és félszeres maximált fogyasztás rendszerét alkalmazni, abban az esetben a cég újraosztja a számlákat és akkor panaszosunknak nem kell a félmilliós csekket befizetnie. Ez persze azzal jár, hogy a pénzt visszakapó lakók vagy kevesebbet kapnak vissza, de az is lehet, hogy valamennyit rá kell fizetniük. Nikolett egyébként azon gondolkodik, pertársaságot hoz létre, várja minden, hasonlóan, önhibáján kívül "pórul járt" sorstársa jelentkezését.

Mindenki elismeri, hogy  nem lehet ennyi távhőt elhasználni egy 49 négyzetméteres panelben. Mégsem történik semmi. Ha a többi 119 lakó, vagy azok, akik visszakaptak a fűtésdíjból, vállalnák, hogy a szóban forgó 564 ezer forint egy részét kifizetik, akkor fejenként alig három-négyezer forintról lenne szó. Tudom, hogy a mai körülmények között minden ezres számít egy család költségvetésében, de mit szóljon mindehhez a panaszosunk, akinek félmilliónál is több lóg a feje fölött?