Vélemények, kritikák az alkotmányról (frissülő hír)

Tölgyessy: az új alaptörvénnyel a válság a közjogi berendezkedésre is kiterjed

Tölgyessy Péter szerint az új alkotmány elfogadásával az évek óta tartó társadalmi válság mostantól kiterjed a közjogi berendezkedésre is. A politológus hétfőn - az alkotmány parlamenti elfogadásának napján tartott - előadásában úgy vélekedett: az 1989 óta meglévő közjogi berendezkedéssel szemben nem lépett fel, és nem helyezte rajta kívül magát egyetlen komoly politikai erő sem, de ez a helyzet most gyökeresen megváltozik, mivel az összes ellenzéki párt tagadja az új alkotmányt.
 A két évtizede helyreállított magyar alkotmányosság állapota és az orbáni alaptörvény címmel tartott előadásában Tölgyessy Péter úgy fogalmazott: Magyarország nem megnyugváshoz jut, hanem új területen folyatódik a politikai küzdelem.
Véleménye szerint az új alaptörvényben kétszáz felett van a vitatható pontok száma. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a preambulum "archaikus jobboldali kollektivista világnézetet" rögzít, ahogyan azt is, hogy a dokumentum szerint Magyarországon a jogfolytonosság a német megszállással megszakadt, és 1990-től, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától él újra.

Horváth Csaba: építsünk új társadalmi koalíciót

Új társadalmi koalíció építésére szólított fel minden demokratát Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője hétfő este a Parlament melletti fáklyás felvonulást követő beszédében, hogy 2014-ben eltörölhessék az Országgyűlés által hétfőn elfogadott új alaptörvényt, amelyet a Fidesz-KDNP "pártalkotmány-tákolmányának" nevezett.  A szocialista párt a Képviselői Irodaház melletti Jászai Mari térről a Széchenyi rakparton lévő Bibó István szoborig tartó fáklyás felvonulással tiltakozott az új alkotmány ellen, a rendezvényen több százan vettek részt. Ott volt Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, Kovács László volt pártelnök, európai parlamenti képviselő, Tóbiás József pártigazgató, és több korábbi MSZP-s miniszter és államtitkár.
A rendezvényt a szervezők azzal magyarázták, hogy "a mai nap fekete hétfőként" vonul be a történelembe, és a "sötétség és az elnyomás ellen akarnak világosságot gyújtani" a demokraták nevében.
Horváth Csaba az 1956-os Nagy Imre kormány államminisztere, Bibó István szobra előtt azt mondta: a Fidesz az alaptörvény elfogadásával feladta a demokráciát, a szabadság ellenségeivé váltak, de "pökhendi, arrogáns kormányzati hatalmaskodásukat" amelyhez a szavazófülkékben kaptak felhatalmazást, és 2014-ben el fogják veszíteni.
 Ehhez a legfontosabb feladatuknak nevezte, hogy új társadalmi koalíciót építsenek, hogy a "párttákolmány" ne érhesse meg negyedik születésnapját.
A szocialista politikus azt mondta: azért vonultak ki az utcára, hogy megvédjék a demokráciát, még a helyett az ember helyett is, "aki fontos szereplője volt a rendszerváltásnak, a most kidobott alkotmány létrehozásának".

Aggodalmát fejezte ki a német külügyminisztérium államminisztere

Aggodalmát fejezte ki a német külügyminisztérium államminisztere

 Az MTI-hez eljuttatott - s a külügyminisztérium honlapján is megjelent - nyilatkozatban az államminiszter emlékeztetett: Magyarország az elmúlt évtizedekben a szabadság, az emberi jogok és a demokrácia elkötelezett védelmezőjeként  elvitathatatlan helyet harcolt ki magának a történelemkönyvekben.
"Éppen mi, németek soha nem felejtjük el magyar barátaink támogatását" - fogalmazott az államminiszter, hozzátéve: "Ezért is nagy figyelemmel és nem minden aggodalom nélkül szemléljük a magyarországi fejleményeket."
A  nyilatkozat ennek kapcsán a médiatörvény korábbi és az alkotmány hétfői elfogadására utalt.

Zöld és szocialista EP-reakciók, a bizottság nem kommentál

Politikai nyilatkozatot nyújt be a köztársaság védelméről az MSZP

Mesterházy Attila szerint az új alaptörvény illegitim és ideiglenes lesz, s azt a következő választások után nemzeti konszenzus alapján meg kell változtatni. Az MSZP elnöke pártja budapesti részországgyűlésén, amelyet az Országgyűlés plenáris ülsésével egy időben tartottak, közölte: a szocialisták politikai nyilatkozattervezetet nyújtanak be az Országgyűlésnek, azt kezdeményezve, hogy a parlament tegyen hitet a köztársaság értékrendje mellett.
Mesterházy Attila elmondta: azt javasolják, hogy legyen április 18. a Magyar Köztársaság védelmének napja. A nyilatkozat kimondja, hogy a köztársaság nem átmeneti politikai berendezkedés, hanem a nemzetet összetartó erő, a demokrácia szervező elve, a magukat egyenlőnek valló magyar polgárok közösségének kifejezője - tette hozzá.
Az MSZP elnöke hétfőn pártja budapesti részországgyűlésén előzőleg kijelentette: a Fidesz-KDNP alkotmánytervezete "perverz társadalompolitikát és kalandor gazdaságpolitikát" rögzít, riasztó demokrácia felfogást tükröz, a múltból táplálkozik, szimbólumaiban és tartalmában a Horthy-korszakot idézi, lehetőséget ad a szólásszabadság, a szociális és munkavállalói jogok korlátozására, valamint arra, hogy az állam beavatkozzon a polgárok magánéletébe.
Kifejtette: a demokraták feladata az, hogy egy asztalhoz üljenek, és megtervezzék "a visszautat a jogállamhoz". Mesterházy Attila szerint nem az alkotmány elfogadásának napja történelmi, hanem a következő országgyűlési választásoké lesz az, amely után nemzeti konszenzus alapján meg kell változtatni az alaptörvényt, és "újra kell alapítani a köztársaságot".
A pártelnök kijelentette: Orbán Viktor úgy akarja vezetni az országot, ahogy a Fideszt, "autoriter módon és antidemokratikusan". Hozzátette, hogy bár a kormánypártban vannak demokraták - ide sorolta Navracsics Tibort, Lázár Jánost, Rogán Antalt és Pokorni Zoltánt -, véleménye szerint ők is "gyáván és megalkuvón" asszisztálnak a miniszterelnök hatalmi törekvéseihez. Mesterházy Attila szerint ez történelmi bűn.
A Szikra Kulturális Központban rendezett részországgyűlésen - amelyen az MSZP parlamenti frakciójának tagjai és meghívottak vettek részt - Horváth Csaba, az MSZP budapesti elnöke arról beszélt: a Fidesz-KDNP az alkotmányba akarja foglalni az ország megosztottságát. Kifejtette: a szocialistáknak a "szabadság ellenségeivel" szemben új társadalmi koalíciót kell életre hívniuk, hogy a "fideszes pártállamot" együttműködésen alapuló demokrácia váltsa fel.
Kovács László, az MSZP alelnöke arról beszélt: noha a magyar uniós elnökség szakmai programjának teljesítése rendben halad, Magyarország megítélésében kedvezőtlen fordulat állt be, az alkotmányozás folyamata és az új alaptörvény egyes megfogalmazásai pedig a médiatörvény körülihez hasonló nemzetközi botrányhoz vezethetnek.
A volt uniós biztos azt mondta: az Európai Unió történetében először fordul elő, hogy a soros elnökséget olyan ország tölti be, amely lépten-nyomon megsérti az unió értékrendjét és annak számos konkrét szabályát. Félő, hogy a magyar elnökségre ezért, és nem szakmai programjának teljesítése miatt fognak emlékezni - tette hozzá, megjegyezve: Európában aggodalommal figyelik a fékek és ellensúlyok rendszerének lebontását, a pártkáderek kinevezését a független intézmények élére, az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozását, a bíróságok elleni támadást és a visszamenőleges hatályú jogalkotást.
Hangsúlyozta: az alkotmányozás tagállami hatáskör, de egyetlen uniós állam alaptörvénye sem lehet ellentétes az EU értékrendjével. Márpedig - folytatta - az új magyar alkotmány aligha felel meg annak a követelménynek, hogy az állampolgárok jogait védje az állammal szemben.
 Beszélt arról is, hogy noha a soros elnökség korlátozott védelmet nyújt Magyarországnak az uniós felelősségre vonástól, annak lejárta után az Európai Bizottság újabb kötelezettségszegési eljárásokat indíthat az ágazati különadók, a jövedékiadó-fizetés nélküli pálinkafőzés és a kedvezményes áfakulccsal történő zeneszolgáltatás miatt.
Józsa István országgyűlési képviselő kijelentette: az új alaptörvény kizárja az igazságos közteherviselést azzal, hogy bebetonozza a jómódúaknak kedvező családtámogatást és nem ad lehetőséget a vagyonadóra.
Fleck Zoltán jogszociológus azt mondta: az MSZP régen hozott olyan jó döntést, mint amikor távolmaradt az alkotmányozástól. Szerinte az új alaptörvény a jogkiterjesztés helyett a szabadságjogok korlátozására ad lehetőséget, ezért "civilizációs visszalépés".
 Boros László szociológus arról beszélt, hogy az államhatalom monopolizálása ellen ezután alkotmányos módszerekkel szinte lehetetlen lesz hatékonyan fellépni, az ebből fakadó társadalmi elégedetlenség pedig a szélsőjobboldalt erősítheti.
Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint az alkotmányozáskor döntően nem jogi, hanem aktuálpolitikai szempontok érvényesültek. Példaként hozta, hogy egyetlen más uniós állam alaptörvényében sem szerepel a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, és hangot adott annak a véleményének is, hogy az önvédelemhez fűződő jog beemelése az alkotmányba több problémát fog okozni, mint ahányra megoldást kínál.

Mesterházy Attila szerint az új alaptörvény illegitim és ideiglenes lesz, s azt a következő választások után nemzeti konszenzus alapján meg kell változtatni. Az MSZP elnöke pártja budapesti részországgyűlésén, amelyet az Országgyűlés plenáris ülsésével egy időben tartottak, közölte: a szocialisták politikai nyilatkozattervezetet nyújtanak be az Országgyűlésnek, azt kezdeményezve, hogy a parlament tegyen hitet a köztársaság értékrendje mellett.
Mesterházy Attila elmondta: azt javasolják, hogy legyen április 18. a Magyar Köztársaság védelmének napja. A nyilatkozat kimondja, hogy a köztársaság nem átmeneti politikai berendezkedés, hanem a nemzetet összetartó erő, a demokrácia szervező elve, a magukat egyenlőnek valló magyar polgárok közösségének kifejezője - tette hozzá.
Az MSZP elnöke hétfőn pártja budapesti részországgyűlésén előzőleg kijelentette: a Fidesz-KDNP alkotmánytervezete "perverz társadalompolitikát és kalandor gazdaságpolitikát" rögzít, riasztó demokrácia felfogást tükröz, a múltból táplálkozik, szimbólumaiban és tartalmában a Horthy-korszakot idézi, lehetőséget ad a szólásszabadság, a szociális és munkavállalói jogok korlátozására, valamint arra, hogy az állam beavatkozzon a polgárok magánéletébe.
Kifejtette: a demokraták feladata az, hogy egy asztalhoz üljenek, és megtervezzék "a visszautat a jogállamhoz". Mesterházy Attila szerint nem az alkotmány elfogadásának napja történelmi, hanem a következő országgyűlési választásoké lesz az, amely után nemzeti konszenzus alapján meg kell változtatni az alaptörvényt, és "újra kell alapítani a köztársaságot".
A pártelnök kijelentette: Orbán Viktor úgy akarja vezetni az országot, ahogy a Fideszt, "autoriter módon és antidemokratikusan". Hozzátette, hogy bár a kormánypártban vannak demokraták - ide sorolta Navracsics Tibort, Lázár Jánost, Rogán Antalt és Pokorni Zoltánt -, véleménye szerint ők is "gyáván és megalkuvón" asszisztálnak a miniszterelnök hatalmi törekvéseihez. Mesterházy Attila szerint ez történelmi bűn.
A Szikra Kulturális Központban rendezett részországgyűlésen - amelyen az MSZP parlamenti frakciójának tagjai és meghívottak vettek részt - Horváth Csaba, az MSZP budapesti elnöke arról beszélt: a Fidesz-KDNP az alkotmányba akarja foglalni az ország megosztottságát. Kifejtette: a szocialistáknak a "szabadság ellenségeivel" szemben új társadalmi koalíciót kell életre hívniuk, hogy a "fideszes pártállamot" együttműködésen alapuló demokrácia váltsa fel.
Kovács László, az MSZP alelnöke arról beszélt: noha a magyar uniós elnökség szakmai programjának teljesítése rendben halad, Magyarország megítélésében kedvezőtlen fordulat állt be, az alkotmányozás folyamata és az új alaptörvény egyes megfogalmazásai pedig a médiatörvény körülihez hasonló nemzetközi botrányhoz vezethetnek.
A volt uniós biztos azt mondta: az Európai Unió történetében először fordul elő, hogy a soros elnökséget olyan ország tölti be, amely lépten-nyomon megsérti az unió értékrendjét és annak számos konkrét szabályát. Félő, hogy a magyar elnökségre ezért, és nem szakmai programjának teljesítése miatt fognak emlékezni - tette hozzá, megjegyezve: Európában aggodalommal figyelik a fékek és ellensúlyok rendszerének lebontását, a pártkáderek kinevezését a független intézmények élére, az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozását, a bíróságok elleni támadást és a visszamenőleges hatályú jogalkotást.
Hangsúlyozta: az alkotmányozás tagállami hatáskör, de egyetlen uniós állam alaptörvénye sem lehet ellentétes az EU értékrendjével. Márpedig - folytatta - az új magyar alkotmány aligha felel meg annak a követelménynek, hogy az állampolgárok jogait védje az állammal szemben.
 Beszélt arról is, hogy noha a soros elnökség korlátozott védelmet nyújt Magyarországnak az uniós felelősségre vonástól, annak lejárta után az Európai Bizottság újabb kötelezettségszegési eljárásokat indíthat az ágazati különadók, a jövedékiadó-fizetés nélküli pálinkafőzés és a kedvezményes áfakulccsal történő zeneszolgáltatás miatt.
Józsa István országgyűlési képviselő kijelentette: az új alaptörvény kizárja az igazságos közteherviselést azzal, hogy bebetonozza a jómódúaknak kedvező családtámogatást és nem ad lehetőséget a vagyonadóra.
Fleck Zoltán jogszociológus azt mondta: az MSZP régen hozott olyan jó döntést, mint amikor távolmaradt az alkotmányozástól. Szerinte az új alaptörvény a jogkiterjesztés helyett a szabadságjogok korlátozására ad lehetőséget, ezért "civilizációs visszalépés".
 Boros László szociológus arról beszélt, hogy az államhatalom monopolizálása ellen ezután alkotmányos módszerekkel szinte lehetetlen lesz hatékonyan fellépni, az ebből fakadó társadalmi elégedetlenség pedig a szélsőjobboldalt erősítheti.
Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint az alkotmányozáskor döntően nem jogi, hanem aktuálpolitikai szempontok érvényesültek. Példaként hozta, hogy egyetlen más uniós állam alaptörvényében sem szerepel a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, és hangot adott annak a véleményének is, hogy az önvédelemhez fűződő jog beemelése az alkotmányba több problémát fog okozni, mint ahányra megoldást kínál.

OLDALTÖRÉS: A Süddeutsche Zeitung kommentárja a magyar alkotmányról

A Süddeutsche Zeitung kommentárja a magyar alkotmányról

 Az új magyar alkotmányról közölt kommentárt Európai botrány címmel hétfőn a Süddeutsche Zeitung című német liberális napilap. A szerző, Andreas Zielcke a kommentár bevezetőjében a konzervatív forradalom fogalmát elemezte, hangoztatva, hogy az magában foglalja "a történelmi kollektív nagyság" újraélesztését. Ilyen forradalmi álmot táplál Orbán Viktor Magyarországon - fogalmazott a lap, utalva arra, hogy a miniszterelnök a tavaly áprilisi választási győzelem után "nemzeti forradalmat" jelentett be. Zielcke szerint a parlamentben kétharmados többséget szerző Fidesz és KDNP az Európai Unió égisze alatt konzervatív forradalmat hajt végre, olyan forradalmat, amely magán viseli a demokrácia minden jegyét.
Az újságíró utalt arra, hogy az új alkotmány a felszínen az 1949-ből származó szovjet alkotmány ellen irányul. Annak kommunista tartalmát ugyan - mint fogalmazott - 1990-ben hatályon kívül helyezték, és demokratikus struktúrákkal helyettesítették. Ám a történelmi cezúra pátoszát, amely felszámolja a gyűlölt ellenfél utolsó nyomait is, egy saját készítésű alaptörvénnyel sokkal hatásosabban lehet megrendezni - mutatott rá.
Zielcke úgy értékelte, hogy az új alkotmány csak akkor lenne folytatása a demokratikus átalakulásnak - mint általában Kelet-Európában -, ha mélységeiből nem az elmúlt évezred szelleme emelkedne fel. Orbán és a Fidesz - mint fogalmazott - nem a weimari idők konzervatív forradalmárait akarja egy az egyben utánozni. A demokratikus alapelveket nem vonják kétségbe, az új alkotmány határozottan a köztársaság, a jogállam, a liberális értékek mellett foglal állást. Ez azonban nem jelenti akadályát annak, hogy az alaptörvény ideológiailag a XI. századból, a magyar mítosz alapító idejéből táplálkozzon.
Azt hangoztatta, hogy abban a demokrácia immár nem végcél, hanem egy magasztos történelmi feladat. Ezt a feladatot az alkotmány szövege tartalmazza. És példa nélkül álló módon kapcsolja össze a szakrális történelemértelmezést a modern alkotmányos eszmékkel. Az új szellemet - tette hozzá - mindenekelőtt a nemzeti hitvallás nevet viselő preambulum bizonyítja. Ebből a szempontból az alaptörvényt a hasonlóan tartott lengyel alkotmány preambulumához viszonyította, amelyben - mint írta - szintén a traumatikus múlttól való megszabadulás jut kifejezésre. A magyar alkotmányban ugyanakkor egyedülállónak nevezte, hogy - megfogalmazása szerint - annak minden rendelkezésére a "nemzeti hitvallás" nyomja rá bélyegét. A cikkíró az alkotmányt "az önértékelés, az öntömjénezés és az önsajnálat bizarr és rendszerrobbantó kontextusaként" említette.
A kommentár szerint az alkotmány minden alkalmazása ezáltal obskúrus homályba merül, amelyben "a nemzeti elhivatottságú lélekápolók és a demagógok jobban eligazodnak majd, mint a racionális egyértelműség mellett elkötelezett jogászok." A szerző "még rosszabbnak" nevezte a preambulum tartalmi lényegét, utalva a Szent Korona melletti ünnepélyes elkötelezettségre. Megfogalmazása szerint nem a köztársaság, hanem a szakrális korona testesíti meg az alkotmány lényegét, nevezetesen a magyar alkotmányos állam és a nemzeti egység folyamatosságát.
A szerző szerint az állam működésének alapjaira nézve végzetes hatása lesz annak, hogy Orbán és a Fidesz ezt a doktrínát az alkotmányba foglalta. "Amikor nem az emberi méltóság az elsődleges, hanem a nemzet szellemi lényegének nevezett koronát nyilvánítják a legmagasabb, érinthetetlen értékké, akkor a jogállam végső soron alárendelődik egy elvont, szent-nem szent értéknek" - vélte Zielcke, aki szerint ezáltal nemcsak a jogállam, hanem a demokrácia is gyámság alá helyeződik. Mint írta, "a korona felsőbbrendűsége tendenciájában az azonosan gondolkodók autokratikus uralmához vezet".
A cikkíró a továbbiakban a Szent Koronából fakadó "területi következtetésre" utalt. Megemlítette Trianont, feltéve a kérdést, "vajon miért kellene a korona szellemének megtorpannia az országra erőszakolt határoknál?" Ebből fakadóan úgy értékelte, hogy az új alkotmány "leplezetlenül" meghirdeti valamennyi, a határokon kívül élő magyar származású honfitárs képviseletét, ami alatt mindenekelőtt a Romániában, Szerbiában, Ukrajnában és Szlovákiában élő kisebbség értendő. Ezzel összefüggésben a Süddeutsche Zeitung újságírója "európai botránynak nevezte, hogy egy európai uniós tagállam alkotmányából faladóan irredenta módon beavatkozik más országok belső viszonyaiba."
 A cikkíró megemlítette, hogy az alkotmánybíróságot is "pórázra fogják", és utalt a legfontosabb kérdésekben kétharmados "szupertöbbséghez" kötött törvényekre is. Utalt arra, hogy ebből fakadóan a konzervatívokat még akkor sem lehet figyelmen kívül hagyni, ha egyszer majd kikerülnek a kormányból - feltéve, ha a parlamenti helyeknek az egyharmadát (plusz 1 mandátumot) megszerzik. Belátható időn belül tehát egyetlen demokratikus választás sem foszthatja meg őket tartósan a hatalomtól. "A forradalom győzött" - tette hozzá.