Mór, az ezerjó városa

Habár a turisztikai kínálat lényegesen bővült, a  Vértes lábainál fekvő várost manapság is a móri bornapok alkalmával keresik föl a legtöbben.  Olyankor, október első hét végéjén több helyszínen is egymást érik a programok.  A borutcában a helyi gazdák finomabbnál finomabb nedűit ízlelheti meg a látogató, a szórakoztatásról pedig például sztárfellépők koncertjei, kiállítások, gyerekprogramok, estelente pedig az utcabálok vidám forgata  hivatott gondoskodni. 

Mór  eredeti, magyar népességét  is megtizedelte  a török hódoltság. A németek betelepítése a törökök kiűzését követően történt.  Nekik,  a telepeseknek köszönhető a szőlőkultúra meghonosítása. A móri borvidék mai képe a 19. században alakult ki.  Figyelemre méltó az a tény, hogy a szőlősgazdák érdekeit   és az itteni bor jó hírét  rendelet  védte, amely megtiltotta idegen bor beszállítását annak érdekében, hogy azt később ne lehessen móri bor néven forgalmazni. A település történetének is szégyenletes fejezetét jelenti a németeknek a  második világháborút követő kitelepítése, amelynek során Mórról több mint 1700 olyan helybélinek kellett távoznia, akinek egyetlen bűne volt csak: a származása.
 A bányászat az 1950 évektől bekövetkezett fejlődése, illetve a '60-as évekbeli  ipartelepítés következtében nőttek ki a belvárosi panelok,  amelyek -  szerencsére csak részben - átrajzolták a település  arculatát. Mór  az országban századikként  1984-ben  nyerte el a városi címet. A rendszerváltást követő gazdasági, foglalkoztatási gondokon a 81-es főút  mellett kialakított  iparterület  révén lett úrra. Az itt  letelepült autóipari beszállítók új munkahelyek ezreit hozták létre, amiáltal Mór kiérdemelte a Dunántúl kistigrise  címet.  A város méretéhez képest  különösen jelentős összegű iparűzési adóbevétel tette lehetővé, hogy   egymilliárd forint beruházásával  az önkormányzat tisztán önerőből uszodával, sporcsarnokkal ellátott szabadidőközpontot építsen  2002-ben. Ehhez hasonló nagyságrendű az a fejlesztés, ami a közelmúltban zajlott le egy másik, ugyancsak   önkormányzati intézménynél, a városi kórház és rendelőintézetben, ahol az elmúlt három  évben mintegy egymilliárd forintot  invesztáltak be.  (Ebből 690 milliót uniós pályázaton nyerték). Az így végrehajtott struktúraváltás országosan is példaértékű, hiszen a korszerűtlen, négyszakmás, a  fekvőellátásra alapuló kisvárosi kórház helyett egynapos sebészettel  rendelkező, korszerű  járóbeteg-ellátó központot hoztak létre, miként  Balika Zoltán főigazgató fogalmazott. A fejlesztés eredményeként például 40 milliós digitális röntgennel, új szakrendelésekkel,  új mentőállomással   gyarapodott az intézmény, amelynek egynapos sebészeten akár  3000 műtétet is képesek elvégezni egy év alatt.
Mór nem csak a borospincék, de például a szerethető szobrok városa is. Ma már nem csak a bornapok kínál programot az ide látogatónak, de  több  más rendezvénysorozat is, s  már nem csak a gasztronómiai élmények jelentik a városban a kikapcsolódás, a feltöltődés egyetlen módját. A  móri borvidék turisztikai kínálatának csokorba gyűjtését  egyébként a közelmúltban alakult TDM egyesület végzi.

OLDALTÖRÉS: Jók a feltételek, a jelek biztatóak

Jók a feltételek, a jelek biztatóak

Új munkahelyek létesítése, a belváros felújítása jelenti az idei év legnagyobb feladatait Móron. Az önkormányzat a 2011-es esztendőt Wekerle Sándor-emlékévvé nyilvánította.

Másodszor választották a Fidesz színeiben  Mór polgármesterévé Fenyves Pétert.

- Mennyire érintette Mórt a gazdasági válság?

- A válság előtt a városban létrehozott termelési érték elérte az évi 86-87 milliárd forintot. Ez az összeg az elmúlt időszakban 60-62 milliárdra csökkent. Az önkormányzat mintegy 250 millió forintnyi adótól esett el. Mór változatlanul jó feltételekkel rendelkezik az ipartelepítés számára, s biztató jelei vannak annak, hogy az említett tendencia mostanra megfordult.
 
- Melyek a legfontosabb célkitűzések az idei évre?

- Új munkahelyek teremtése és a város fejlesztése. Reményeink szerint a jövő év végére a városban a foglalkoztatás eléri a gazdasági válság előtti szintet. Ehhez az autóipar fejlődése ad alapot, különös tekintettel az Audi győri beruházására. Azért, hogy a beszállítók a térségből kerüljenek ki, klasztert szeretnénk létrehozni Székesfehérvár, Győr, Tatabánya és Mór részvételével. Az említett városok együttműködése a már meglevő munkakultúrára alapozódna.

- Több száz milliót nyertek a belváros felújítására...

-  A belváros rekonstrukciója 720 millió forintos beruházást jelent. Ebből félmilliárdot pályázaton nyert az önkormányzat. Felújítjuk a városházát, az üzletsort, a központi parkot, valamint a bornapok helyszínéül szolgáló Kapucinus teret is. A város nagy szülötte, Wekerle Sándor emlékének szenteltük az idei esztendőt. Az emlékév betetőzéseként avatjuk föl a legendás politikus szobrát.

- Ön lett ismét a móri kistérségi társulás tanácsának elnöke is...

-  Mór számára a vezető szerep felelősséget is jelent: az egészségügy, az oktatás, a szociális ellátás, a turisztika területén is föl kell vállalnia a kistelepülések gondjait.

OLDALTÖRÉS: Itt minden együtt van

Itt minden együtt van

A móri borvidék méltán  leghíresebb bora - s éppen ezért  a móri  Brindisi Szent Lőrinc borrend zászlósbora is -  az ezerjó. Minden esztendőben  a város legnagyobb ünnepén, a hagyományosan  október első hét végén tartott  móri bornapok alkalmával adják át az Év móri ezerjó bora kitüntető címet, s a díjjal járó faragott hordócskát.  Az elismerést tavaly a Miklós pincészet  - Miklós Pál és borász végzettségű  fia, Miklós Csabi -   érdemelte ki.
- Mór zseniális hely, ahol minden együtt van ahhoz, hogy remek borok készülhessenek - mondja Miklós Csabi. - Ráadásul számos kiváló borász él, dolgozik a városban. Büszke vagyok, hogy  a hegybíró  Frey Szabolcs, vagy például  Bozóky István, Kamocsay Ákos, Vécsei Béla, Geszler József, Frey József, Varga  Béla, Finy Péter kollégája lehetek.    

A fúvószenekar hazánkat képviseli

1981 óta öregbíti a város hírnevét a móri fúvószenekar, amelyet elsősorban a nemzetiségi kultúra ápolására hoztak létre. A piros kabátos rezeseket az idén nagy megtiszteltés érte: az őszön ők képviselhetik Magyarországot a Visegrádi Négyek fúvószenei fesztiválján. A zenekar az idén mutatja be harmadik musicaljét is.

OLDALTÖRÉS: Leltárban

Leltárban

- A város lélekszáma 14 ezer 453.

- Polgármester Fenyves Péter. Önkormányzati képviselők: Czachesz Gábor alpolgármester, Arany Tamás, Baranyainé Magyar Ildikó, Bogyó Viktor, Brichter Józsefné, Gintner András, Horváth Lajos, Iván János, Pál Csaba, Stolczenberger Róbert, Törő Gábor.

- A katolikus plébános Száraz László, a református lelkész Veres Péter, az evangélikus Kapi Zoltán.

- Testvérvárosok: Freudenberg (Németország), Nyárádszereda (Erdély), Valdobbiadene (Olaszország).

- Van bölcsőde, a három óvodába 516, az öt általános iskolába 1384, a két középiskolába 666, az alapfokú művészeti iskolába 231 gyerek jár.

Helyi értéktár

- Az épített örökség darabjai közül kiemelkedik a Lamberg-kastély, a Luzsénszky-kastély, a Kapucinus templom, a Magyar templom, valamint számos borospince és bálványprés.

- A köztéri szobrok, alkotások: Nepomuki Szent János szobra, Szent Flórián-szobor, Szent Sebestyén-szobor, Szent György-szobor és második világháborús emlékmű, a Kitelepítés emlékműve, Boldog Gizella-szobor, 1956-os emlékmű, dr. Zimmermenn Emlékhely, Babos kút.

- Jellegzetes ételek, italok: a móri ezerjó, kvircedli, borleves, diós rudacska, paprikás csirkeleves, tepsis káposzta, sült csülök párolt káposztával és krumpligombóccal.

- A városban több tucat civil szervezet működik