Féljünk-e az orosz medvétől? Többpólusú világ alakulhat

-Többpólusú lesz-e a világ? A Fehér Ház erre a felvetésre azt szokta mondani, ez csak az oroszok álma, Oroszország azonban egyáltalán nem így képzeli. Annyira nem, hogy egyre aktívabb szerepet vállal egy formálódó eurázsiai erőtér kialakításában. E fogalomban azonban nem Európa a lényeg, hanem Ázsia: a Kreml geopolitikai stratégiája szerint meg kell teremteni egy olyan világot, ahol Eurázsia, kiemelten Ázsia, szembeszáll az atlanti erőtérrel. Mivel Latin-Amerikában is egyre erőteljesebb a szerveződés, s Afrikán belül is új játszmák zajlanak, nagy kérdés, milyen lesz ez a többpólusú világ, kialakul-e az eurázsiai erőtér, beigazolódik-e Európa nagy félelme, hogy a 21. század nem rólunk fog szólni? - fogalmazott a professzor asszony.

Sokan azt mondják, a nagyhatalmi lét alapja az, hogy mennyi a nemzetgazdasági teljesítmény. Egyes prognózisok szerint 2020-ra Kína e téren utoléri az USA-t. Ma a kutatási-fejlesztési ráfordítások tekintetében vitathatatlan az amerikai fölény: becslések szerint a világ összes állami és vállalati KF-ráfordításának kétharmada az USA-ra jut. Az, hogy a jövő technológiája milyen lesz, az ő kezükben van. A nagy kérdés itt az, hogy a 21. század mennyire szól majd a biotechnológiáról, illetve mikor lép át a kőolaj utáni korszakba? E területen pedig nem csak Amerikának, de a transznacionális vállalatoknak is szavuk lesz, hiszen ez a világ a vállalati birodalmakról is szól - figyelmeztetett.

A nagyhatalmi léthez az is kell, hogy egy országnak erős és vezető valutája legyen. Nem biztos persze, ha egy ország gazdasági értelemben nagyhatalom, politikai értelemben is az. A lényeg az, hogy az adott országnak van-e olyan világpolitikai víziója és stratégiája, amely doktrínaként megfogalmazza azt, mi a világhatalmi szerepkörének alapja, és ez rá nézve milyen kihívásokat jelent?

- Gazdasági területen 2008-ban alapvető változás állt be - emlékeztetett. Akkor már Kína volt a világ 3. legnagyobb gazdasága, bár az amerikai fölény vitathatatlan, hiszen az USA a világ nemzetgazdasági teljesítményéből 25 százalékkal részesedik. Azzal az Oroszországgal azonban, amit az 1998-as pénzügyi válság után leírtak, ismét számolni kell - s ez már egy új Oroszország.

- Hogyan lehet a 21. században birodalmat szervezni ? Az építkezés alapja az, milyen gazdasági érdekeltségek vannak. Kérdés, területileg összefüggőnek kell-e lennie ennek a birodalomnak, és ha gazdasági érdekeltségünk van, szükséges-e a politikai jelenlét is? - mutat rá Bernek Ágnes, aki szerint e kérdésekre úgy kaphatunk választ, ha megnézzük, a világon mely országok rendelkeznek külföldön a legnagyobb működőtőke-állománnyal.

Az amerikai fölény itt is világosan látható. Az USA közel 4,3 billió dollár összesített működőtőke-érdekeltséggel rendelkezik, ami a világ összes állományának 22 százaléka. Az amerikai nemzetgazdaság határa tehát nem ott van, ahol az államhatár.

A világ 500 legnagyobb vállalatából közel 140 amerikai, s ez a fölény ma behozhatatlannak látszik, annak ellenére, hogy Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság után már ott van Kína és Hongkong, s itt szerepel már az az Oroszország is, amely 2000-től megtízszerezte külföldön lévő összesített működőtőke-érdekeltségeit.

A Forbes magazin listája szerint a száz leggazdagabb ember közt, ha összesítjük a vagyont, 530 milliárd dollár az amerikaiaké - ez a magyar éves nemzetgazdasági teljesítmény 130 milliárd dolláros értékének négyszerese. Az itt szereplő oroszok vagyona 150 milliárd dollár.

Oroszországtól sokan tartanak, nem véletlenül - mutat rá a kutató, s Henry Kissinger szavait idézi: ha belépünk Oroszországba, nem egy másik országba, egy másik világba lépünk. Itt minden más szabályok szerint zajlik. Ezért jogos a kérdés: kiké Oroszország? Mondhatnánk, ez minket nem érdekel, de nem igaz, hiszen egy orosz cég, a Szurgutnyeftegaz a magyar valóság része lett, amikor 22 százalékos tulajdont szerzett a MOL-ban, bár ezt a MOL a mai napig hivatalosan nem jegyezte be.

A jelenlegi amerikai birodalmi törekvések kezdete Bill Clinton nevéhez fűződik, aki új alapokra helyezte az USA-t, és akinek az idejében 5,5 százalékos növekedési ütemmel szárnyalt az amerikai gazdaság. Az ő nevéhez kapcsolódik az új, 21 századi geopolitika megalapozása, a geoökonómia , amely azt mondja ki, bármilyen politikai célt gazdasági úton a legegyszerűbb elérni. A Clinton doktrína hivatalosan az amerikai kormány Bill Clinton idején készült nemzetbiztonsági stratégiája. Ekkor kezdődött a hihetetlen mértékű amerikai tőkeexpanzió, s így érthető, hogy amikor George W. Bush átvette az elnökséget, mindenki azt gondolta, az USA hosszú távon a világ vezető hatalma, s egy olyan országot vesz át, ahol a New York-i Értéktőzsde vezető szerepe betonba van vésve .

Ezt az álmot is romba döntötte azonban szeptember 11-e, aminek hatására elkezdődik a terrorizmus elleni harc, az afganisztáni és iraki katonai jelenlét - és kialakul a Bush doktrína. Ez azt mondja ki, hogy ha az USA-nak nincs is bizonyítéka, akkor is fenntartja magának a jogot a világ bármely pontján történő beavatkozásra. Ennek egyik igen fontos következménye az, hogy ma az USA messze a világ legnagyobb katonai hatalma - itt sincs tehát szó trónfosztásról. Barack Obamától ma szinte mindenki azt várja, hogy helyezze új alapokra mindezt. Nagy kérdés, mit szól ehhez Oroszország és persze Kína - mutatott rá a kandidátus.

- Oroszországról ma él egy közkeletű, de leegyszerűsítő kép, ahol az orosz medve ül egy gázcsapon, s ha kell, elzárja azt. Ez minden bizonnyal hamis. Nagy kérdés, hogy ki ismeri egyáltalán Oroszországot. Egyre többen vélik úgy, hogy ez az ember Alekszej Miller, a Gazprom Menedzsment Tanácsának elnöke, az igazgatótanács elnökhelyettese. A Gazprom ma állam az államban. Egyes becslések szerint az orosz GDP 25 százaléka közvetve és közvetlenül hozzá kapcsolódik. A világ közel 20. legnagyobb vállalata, tavaly a világ 500 legnagyobb vállalata közül a legtöbb profitot érte el. A cég igazgatótanácsának elnöke az Orosz Föderáció miniszterelnök-helyettese, tulajdonosi összetételét tekintve pedig több mint fele az orosz államé. Amitől azonban az orosz geopolitika igazán veszélyes lehet, az nemcsak a Gazprom, hanem egy olyan irányzat, amelynek vezetője Alekszej Dugin, az orosz geopolitikai eszmerendszer alapítója. Dugin alapította meg az Eurázsia pártot, és rendszeresen hívják nagy nemzetközi egyetemekre előadni. Az ő nevéhez kapcsolható orosz geopolitikai irányzat fő eleme az eurázsiaiság, amely szemben áll az atlantizmussal, s kiemelt célja egy új, többpólusú világ megteremtése.

-Többpólusú lesz-e a világ? A Fehér Ház erre a felvetésre azt szokta mondani, ez csak az oroszok álma, Oroszország azonban egyáltalán nem így képzeli. Annyira nem, hogy egyre aktívabb szerepet vállal egy formálódó eurázsiai erőtér kialakításában. E fogalomban azonban nem Európa a lényeg, hanem Ázsia: a Kreml geopolitikai stratégiája szerint meg kell teremteni egy olyan világot, ahol Eurázsia, kiemelten Ázsia, szembeszáll az atlanti erőtérrel. Mivel Latin-Amerikában is egyre erőteljesebb a szerveződés, s Afrikán belül is új játszmák zajlanak, nagy kérdés, milyen lesz ez a többpólusú világ, kialakul-e az eurázsiai erőtér, beigazolódik-e Európa nagy félelme, hogy a 21. század nem rólunk fog szólni? - fogalmazott a professzor asszony.

Sokan azt mondják, a nagyhatalmi lét alapja az, hogy mennyi a nemzetgazdasági teljesítmény. Egyes prognózisok szerint 2020-ra Kína e téren utoléri az USA-t. Ma a kutatási-fejlesztési ráfordítások tekintetében vitathatatlan az amerikai fölény: becslések szerint a világ összes állami és vállalati KF-ráfordításának kétharmada az USA-ra jut. Az, hogy a jövő technológiája milyen lesz, az ő kezükben van. A nagy kérdés itt az, hogy a 21. század mennyire szól majd a biotechnológiáról, illetve mikor lép át a kőolaj utáni korszakba? E területen pedig nem csak Amerikának, de a transznacionális vállalatoknak is szavuk lesz, hiszen ez a világ a vállalati birodalmakról is szól - figyelmeztetett.

A nagyhatalmi léthez az is kell, hogy egy országnak erős és vezető valutája legyen. Nem biztos persze, ha egy ország gazdasági értelemben nagyhatalom, politikai értelemben is az. A lényeg az, hogy az adott országnak van-e olyan világpolitikai víziója és stratégiája, amely doktrínaként megfogalmazza azt, mi a világhatalmi szerepkörének alapja, és ez rá nézve milyen kihívásokat jelent?

- Gazdasági területen 2008-ban alapvető változás állt be - emlékeztetett. Akkor már Kína volt a világ 3. legnagyobb gazdasága, bár az amerikai fölény vitathatatlan, hiszen az USA a világ nemzetgazdasági teljesítményéből 25 százalékkal részesedik. Azzal az Oroszországgal azonban, amit az 1998-as pénzügyi válság után leírtak, ismét számolni kell - s ez már egy új Oroszország.

- Hogyan lehet a 21. században birodalmat szervezni ? Az építkezés alapja az, milyen gazdasági érdekeltségek vannak. Kérdés, területileg összefüggőnek kell-e lennie ennek a birodalomnak, és ha gazdasági érdekeltségünk van, szükséges-e a politikai jelenlét is? - mutat rá Bernek Ágnes, aki szerint e kérdésekre úgy kaphatunk választ, ha megnézzük, a világon mely országok rendelkeznek külföldön a legnagyobb működőtőke-állománnyal.

Az amerikai fölény itt is világosan látható. Az USA közel 4,3 billió dollár összesített működőtőke-érdekeltséggel rendelkezik, ami a világ összes állományának 22 százaléka. Az amerikai nemzetgazdaság határa tehát nem ott van, ahol az államhatár.

A világ 500 legnagyobb vállalatából közel 140 amerikai, s ez a fölény ma behozhatatlannak látszik, annak ellenére, hogy Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság után már ott van Kína és Hongkong, s itt szerepel már az az Oroszország is, amely 2000-től megtízszerezte külföldön lévő összesített működőtőke-érdekeltségeit.

A Forbes magazin listája szerint a száz leggazdagabb ember közt, ha összesítjük a vagyont, 530 milliárd dollár az amerikaiaké - ez a magyar éves nemzetgazdasági teljesítmény 130 milliárd dolláros értékének négyszerese. Az itt szereplő oroszok vagyona 150 milliárd dollár.

Oroszországtól sokan tartanak, nem véletlenül - mutat rá a kutató, s Henry Kissinger szavait idézi: ha belépünk Oroszországba, nem egy másik országba, egy másik világba lépünk. Itt minden más szabályok szerint zajlik. Ezért jogos a kérdés: kiké Oroszország? Mondhatnánk, ez minket nem érdekel, de nem igaz, hiszen egy orosz cég, a Szurgutnyeftegaz a magyar valóság része lett, amikor 22 százalékos tulajdont szerzett a MOL-ban, bár ezt a MOL a mai napig hivatalosan nem jegyezte be.

A jelenlegi amerikai birodalmi törekvések kezdete Bill Clinton nevéhez fűződik, aki új alapokra helyezte az USA-t, és akinek az idejében 5,5 százalékos növekedési ütemmel szárnyalt az amerikai gazdaság. Az ő nevéhez kapcsolódik az új, 21 századi geopolitika megalapozása, a geoökonómia , amely azt mondja ki, bármilyen politikai célt gazdasági úton a legegyszerűbb elérni. A Clinton doktrína hivatalosan az amerikai kormány Bill Clinton idején készült nemzetbiztonsági stratégiája. Ekkor kezdődött a hihetetlen mértékű amerikai tőkeexpanzió, s így érthető, hogy amikor George W. Bush átvette az elnökséget, mindenki azt gondolta, az USA hosszú távon a világ vezető hatalma, s egy olyan országot vesz át, ahol a New York-i Értéktőzsde vezető szerepe betonba van vésve .

Ezt az álmot is romba döntötte azonban szeptember 11-e, aminek hatására elkezdődik a terrorizmus elleni harc, az afganisztáni és iraki katonai jelenlét - és kialakul a Bush doktrína. Ez azt mondja ki, hogy ha az USA-nak nincs is bizonyítéka, akkor is fenntartja magának a jogot a világ bármely pontján történő beavatkozásra. Ennek egyik igen fontos következménye az, hogy ma az USA messze a világ legnagyobb katonai hatalma - itt sincs tehát szó trónfosztásról. Barack Obamától ma szinte mindenki azt várja, hogy helyezze új alapokra mindezt. Nagy kérdés, mit szól ehhez Oroszország és persze Kína - mutatott rá a kandidátus.

- Oroszországról ma él egy közkeletű, de leegyszerűsítő kép, ahol az orosz medve ül egy gázcsapon, s ha kell, elzárja azt. Ez minden bizonnyal hamis. Nagy kérdés, hogy ki ismeri egyáltalán Oroszországot. Egyre többen vélik úgy, hogy ez az ember Alekszej Miller, a Gazprom Menedzsment Tanácsának elnöke, az igazgatótanács elnökhelyettese. A Gazprom ma állam az államban. Egyes becslések szerint az orosz GDP 25 százaléka közvetve és közvetlenül hozzá kapcsolódik. A világ közel 20. legnagyobb vállalata, tavaly a világ 500 legnagyobb vállalata közül a legtöbb profitot érte el. A cég igazgatótanácsának elnöke az Orosz Föderáció miniszterelnök-helyettese, tulajdonosi összetételét tekintve pedig több mint fele az orosz államé. Amitől azonban az orosz geopolitika igazán veszélyes lehet, az nemcsak a Gazprom, hanem egy olyan irányzat, amelynek vezetője Alekszej Dugin, az orosz geopolitikai eszmerendszer alapítója. Dugin alapította meg az Eurázsia pártot, és rendszeresen hívják nagy nemzetközi egyetemekre előadni. Az ő nevéhez kapcsolható orosz geopolitikai irányzat fő eleme az eurázsiaiság, amely szemben áll az atlantizmussal, s kiemelt célja egy új, többpólusú világ megteremtése.

Sokan azt mondják, a nagyhatalmi lét alapja az, hogy mennyi a nemzetgazdasági teljesítmény. Egyes prognózisok szerint 2020-ra Kína e téren utoléri az USA-t. Ma a kutatási-fejlesztési ráfordítások tekintetében vitathatatlan az amerikai fölény: becslések szerint a világ összes állami és vállalati KF-ráfordításának kétharmada az USA-ra jut. Az, hogy a jövő technológiája milyen lesz, az ő kezükben van. A nagy kérdés itt az, hogy a 21. század mennyire szól majd a biotechnológiáról, illetve mikor lép át a kőolaj utáni korszakba? E területen pedig nem csak Amerikának, de a transznacionális vállalatoknak is szavuk lesz, hiszen ez a világ a vállalati birodalmakról is szól - figyelmeztetett.

A nagyhatalmi léthez az is kell, hogy egy országnak erős és vezető valutája legyen. Nem biztos persze, ha egy ország gazdasági értelemben nagyhatalom, politikai értelemben is az. A lényeg az, hogy az adott országnak van-e olyan világpolitikai víziója és stratégiája, amely doktrínaként megfogalmazza azt, mi a világhatalmi szerepkörének alapja, és ez rá nézve milyen kihívásokat jelent?

- Gazdasági területen 2008-ban alapvető változás állt be - emlékeztetett. Akkor már Kína volt a világ 3. legnagyobb gazdasága, bár az amerikai fölény vitathatatlan, hiszen az USA a világ nemzetgazdasági teljesítményéből 25 százalékkal részesedik. Azzal az Oroszországgal azonban, amit az 1998-as pénzügyi válság után leírtak, ismét számolni kell - s ez már egy új Oroszország.

- Hogyan lehet a 21. században birodalmat szervezni ? Az építkezés alapja az, milyen gazdasági érdekeltségek vannak. Kérdés, területileg összefüggőnek kell-e lennie ennek a bir