A szocialisták eltörölnék a közszféra végkielégítéseit sújtó különadót

A kétmillió forint feletti végkielégítésekre vonatkozó különadó október 1-jétől lép életbe, de hatálya már a 2010. január 1-jétől kifizetett összegekre is vonatkozik. A Kiss Péter, Gúr Nándor és Lamperth Mónika szocialista országgyűlési képviselők által jegyzett törvényjavaslat azonban teljes egészében eltörölné a különadó ezen formáját, amelyet a gazdasági és pénzügyi törvénycsomag vezetett be a közszférában.
Az MSZP az MTI-hez szerdán eljuttatott ezzel kapcsolatos közleményében úgy fogalmaz, hogy a kormány már eddig is túllépte a demokrácia kereteit azzal, hogy szakmai és egyéb indokok nélkül, adott esetben törvénytelenül rúgott ki sok évtizedes gyakorlattal rendelkező személyeket.
Az MSZP szerint a kormány a különadóval a 20-30 éves munkaviszonnyal rendelkező dolgozóktól is elveszi juttatásaik egy részét, akik ezt követően koruknál fogva ráadásul kisebb eséllyel találhatnak új munkahelyet.
Kiemelik: a kabinet azon elbocsátottak megélhetését is veszélyezteti, akik nem kötöttek külön szerződéseket, továbbá soha nem volt választásuk abból a szempontból, hogy mennyi végkielégítést kapnak, sőt sok esetben arra sem volt módjuk, hogy kivegyék a nekik járó éves szabadságot.    
A párt szerint mindezen túl az adókötelezettség visszamenőleges hatályú alkalmazása sérti a jogbiztonság alkotmányos követelményét. "Jogállamban egy elkobzó jellegű, minden érintettet egyaránt büntető jellegű törvény hatályba lépése nem megengedhető" - jegyzik meg a szocialisták, hozzátéve, hogy a "jó erkölcsbe ütköző szerződésekkel szemben viszont minden egyedi esetben fel kell lépni a közérdek érvényesítése érdekében".
Tóbiás József szocialista frakcióvezető-helyettes vasárnapi sajtótájékoztatóján ugyanakkor arról számolt be, hogy az MSZP az állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok dolgozóira is kiterjesztené a kétmillió forintos bérplafont és a végkielégítések 98 százalékos különadóját.