Fehér keresztek alatt

- A fiatal élet még a háborúban is elveti magától a halál lehetőségét, gondolatát - erősítette meg Schieder László polgármester a tévhitet, amellyel a férfiak mindig is harcba indultak. Azt hiszik, ők hazajönnek, ők lesznek, kiket nem fog a kard, a golyó. A polgármester soha nem látott édesapja is a háborúban esett el, idézte szűkszavún személyes történetét, s szólt Somogyvári Gyula költő szavaival az elveszített apák, fiúk, szerelmes vőlegények tragédiájáról. Lovasberényben a tizenöt fehér sírkereszt alatt 1944-45-ben a községben elhunyt katonák alusszák örök álmukat, s közülük csupán egy, Decsi József született itt. Nyolc éve tartanak megemlékezést a kis katonai temetőben, Melczer Attila kezdeményezésére. A sepsiszentgyörgyi születésű gépjárműmérnök 1989-ben, a romániai forradalom idején őrnagyként szolgált a román hadsereg kolozsvári hadtesténél. Elbocsátását kérte, majd tizenöt éve áttelepült az anyaországba. Fontosnak tartotta az itt nyugvó magyar katonák emlékét ápolni, akik között egy német is nyugszik, a többieket exhumálták a német sírgondozók. Nem tudták pontosan, hogy nem lovasberényi sváb fiú-e a katona, s nem háborgatták. Most nemzetőrök és gyermekek álltak őrt a fehér fejfák mellett, a keresztény felekezet papjai mondtak értük imát.

- Nádasdladányból jöttünk el huszonhárom esztendősen elhunyt fivérünk sírjához - mondja Búzásné Murai Irén és Vonáné Murai Katalin. Lovasberénynél halt bele sebeibe haslövést kapott testvérük. A lányok virágcsokrot tesznek János sírhantjára. Emlékezetük élő az eltelt hatvanegynéhány év ellenére.

- Nádasdladányból jöttünk el huszonhárom esztendősen elhunyt fivérünk sírjához - mondja Búzásné Murai Irén és Vonáné Murai Katalin. Lovasberénynél halt bele sebeibe haslövést kapott testvérük. A lányok virágcsokrot tesznek János sírhantjára. Emlékezetük élő az eltelt hatvanegynéhány év ellenére.