Hírek

2007.04.03. 02:29

Kétséges pénz a lelőhelyekről

Székesfehérvár - Sokan a megyékkel szembeni újabb támadásnak minősítik azt a rendeletmódosítást, amelynek nyomán a múzeumok a beruházásoknál történő feltárásokra fordított összeget nem közvetlenül kapnák meg.

Kovalcsik Katalin

Az Oktatási és Kulturális Minisztériumban az elmúlt hetekben elkészítették azt a törvénymódosítást, amelynek alapján megváltozott a régészeti lelőhelyek feltárásának szabályairól szóló rendelet, s létrejön a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat. A cél a források hatékonyabb, egységes szakmai standardok és eljárásrend alapján történő felhasználása, ami a szakmai munkát erősíti : legalábbis a tárca szerint.

A minisztérium szakmai szervezetekkel történt egyeztetésre hivatkozik, ám azok véleményét csak csekély mértékben vették figyelembe - derül ki a szöveg tanulmányozása után. A változtatás kialakult végső formájában a nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelőző régészeti feltárások elvégzését rendeli az új szervezet alá. Ez kezdetben a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. (korábbi Nemzeti Autópálya) által és a Vásárhelyi-terv keretében megvalósuló 100 milliós értékhatár feletti, illetve az 1,5 milliárd forintot meghaladó beruházásokat jelenti, de egy év múlva ez az utóbbi értékhatár 500 millióra csökken. Az átmeneti időszak alatt - legalábbis az elképzelések szerint - a szakszolgálatnak olyan mértékben fel kell épülnie, hogy a kibővülő feladatok mennyiségével meg tudjon birkózni.

Ez az intézkedés részben kivenné a területileg illetékes megyei múzeumok kezéből a feltárási jogokat és az ehhez kapcsolódó anyagiakat is. Az építkező a törvény értelmében köteles a teljes beruházási összeg 9 ezrelékét régészeti feltárásra fordítani, ami jelentős összeg, s ezt az új szabályozás értelmében nem a megyék kapnák meg, hanem központilag ellenőriznék és osztanák szét.

A Megyei Múzeumok Igazgatóságainak Szövetsége szerint a szakszolgálat tevékenysége ellentétes az önkormányzati és az örökségvédelmi törvényben a területileg illetékes múzeumok feladatairól szóló paragrafusokkal, s alapvetően sérti a megyei múzeumok illetékességét saját gyűjtőterületükön. Az állásfoglalás úgy véli, hogy elfogadhatatlan az a támadás, amely a megyei múzeumi szervezetek monopolhelyzete ellen irányul, s a nagyberuházások területén a szakszolgálat tényleges monopolhelyzetével kívánják felváltani. A döntést megelőzően eljuttatták az illetékes tárcához azt az álláspontjukat, hogy a jelenlegi rendszer a tervezett szakszolgálatnál - esetleg egy részletesebb szabályozással - sokkal működőképesebb, és főleg olcsóbb lehetne. Hiába.

Korábban megfogalmazódott, hogy a tervezet nem rendezné megnyugtatóan a leletek sorsát. A megszületett szabályozás alapján a régészeti leletanyag múzeológiai gondozását - a raktározást, a műtárgyvédelmet, a kiállítások rendezését - továbbra is a múzeumok végzik. Cél, hogy a feltárt értékek az előkerülési hely közelében maradjanak, s csak akkor kerülnének a Magyar Nemzeti Múzeumba, ha a megyei múzeumok nem tudják, vagy nem kívánják a gondozást felvállalni. A befogadó intézmény ezekre a költségekre a szakszolgálattól kapna anyagi támogatást.

A kultuszminisztérium szerint a beruházások esetében fontos, hogy az általa jóváhagyott, évente megújítandó, a régészeti szolgáltatásokat tételesen megadó árlista pénzügyi kiszámíthatóságot és biztonságot nyújtson mind az állami, mind pedig a magánberuházók számára. Mindez Hiller István álláspontja, ám mit jelent a változás Fejér megye számára?

Nálunk jelentős a nagyberuházások száma, elegendő csak a 6-os útra gondolni, amelynek nyomvonalán májustól kezdődnének meg a feltárások Kisapostagtól a megyehatárig összesen tizennyolc lelőhelyen. A tervezett M8-as autóút területének ásatásai ennél sokkal nagyobb munkát jelentenek. Több milliárd forint sorsához nem, vagy csak részben lesz köze a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatóságának, arra pedig kevés garanciát látnak a helyi szakemberek, hogy az új központi szakszolgálattól vissza lehet majd forgati az összegeket a megszokott célokra.

Aggasztó tehát a helyzet, hiszen a vidéki múzeumokban dolgozó régészek állás nélkül maradhatnak, de egyesek szerint egyenesen alkotmányellenesnek minősülhet a megyék hatáskörének ilyen módon történő korlátozása. A rendelet szövegét jelenleg tanulmányozzák a megyei múzeumok vezető munkatársai, egyelőre újabb reagálás nem született a megismert döntést követően. Várható az is, hogy a megyei önkormányzatok saját eszközeikkel fellépnek a hatáskörüket ismét erélyesen csorbító rendelet ellen.

Székesfehérvár - Sokan

a megyékkel szembeni újabb támadásnak minősítik azt a rendeletmódosítást, amelynek nyomán a múzeumok

a beruházásoknál történő feltárásokra fordított összeget nem közvetlenül kapnák meg.

A minisztérium szakmai szervezetekkel történt egyeztetésre hivatkozik, ám azok véleményét csak csekély mértékben vették figyelembe - derül ki a szöveg tanulmányozása után. A változtatás kialakult végső formájában a nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelőző régészeti feltárások elvégzését rendeli az új szervezet alá. Ez kezdetben a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. (korábbi Nemzeti Autópálya) által és a Vásárhelyi-terv keretében megvalósuló 100 milliós értékhatár feletti, illetve az 1,5 milliárd forintot meghaladó beruházásokat jelenti, de egy év múlva ez az utóbbi értékhatár 500 millióra csökken. Az átmeneti időszak alatt - legalábbis az elképzelések szerint - a szakszolgálatnak olyan mértékben fel kell épülnie, hogy a kibővülő feladatok mennyiségével meg tudjon birkózni.

Ez az intézkedés részben kivenné a területileg illetékes megyei múzeumok kezéből a feltárási jogokat és az ehhez kapcsolódó anyagiakat is. Az építkező a törvény értelmében köteles a teljes beruházási összeg 9 ezrelékét régészeti feltárásra fordítani, ami jelentős összeg, s ezt az új szabályozás értelmében nem a megyék kapnák meg, hanem központilag ellenőriznék és osztanák szét.

A Megyei Múzeumok Igazgatóságainak Szövetsége szerint a szakszolgálat tevékenysége ellentétes az önkormányzati és az örökségvédelmi törvényben a területileg illetékes múzeumok feladatairól szóló paragrafusokkal, s alapvetően sérti a megyei múzeumok illetékességét saját gyűjtőterületükön. Az állásfoglalás úgy véli, hogy elfogadhatatlan az a támadás, amely a megyei múzeumi szervezetek monopolhelyzete ellen irányul, s a nagyberuházások területén a szakszolgálat tényleges monopolhelyzetével kívánják felváltani. A döntést megelőzően eljuttatták az illetékes tárcához azt az álláspontjukat, hogy a jelenlegi rendszer a tervezett szakszolgálatnál - esetleg egy részletesebb szabályozással - sokkal működőképesebb, és főleg olcsóbb lehetne. Hiába.

Korábban megfogalmazódott, hogy a tervezet nem rendezné megnyugtatóan a leletek sorsát. A megszületett szabályozás alapján a régészeti leletanyag múzeológiai gondozását - a raktározást, a műtárgyvédelmet, a kiállítások rendezését - továbbra is a múzeumok végzik. Cél, hogy a feltárt értékek az előkerülési hely közelében maradjanak, s csak akkor kerülnének a Magyar Nemzeti Múzeumba, ha a megyei múzeumok nem tudják, vagy nem kívánják a gondozást felvállalni. A befogadó intézmény ezekre a költségekre a szakszolgálattól kapna anyagi támogatást.

A kultuszminisztérium szerint a beruházások esetében fontos, hogy az általa jóváhagyott, évente megújítandó, a régészeti szolgáltatásokat tételesen megadó árlista pénzügyi kiszámíthatóságot és biztonságot nyújtson mind az állami, mind pedig a magánberuházók számára. Mindez Hiller István álláspontja, ám mit jelent a változás Fejér megye számára?

Nálunk jelentős a nagyberuházások száma, elegendő csak a 6-os útra gondolni, amelynek nyomvonalán májustól kezdődnének meg a feltárások Kisapostagtól a megyehatárig összesen tizennyolc lelőhelyen. A tervezett M8-as autóút területének ásatásai ennél sokkal nagyobb munkát jelentenek. Több milliárd forint sorsához nem, vagy csak részben lesz köze a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatóságának, arra pedig kevés garanciát látnak a helyi szakemberek, hogy az új központi szakszolgálattól vissza lehet majd forgati az összegeket a megszokott célokra.

Aggasztó tehát a helyzet, hiszen a vidéki múzeumokban dolgozó régészek állás nélkül maradhatnak, de egyesek szerint egyenesen alkotmányellenesnek minősülhet a megyék hatáskörének ilyen módon történő korlátozása. A rendelet szövegét jelenleg tanulmányozzák a megyei múzeumok vezető munkatársai, egyelőre újabb reagálás nem született a megismert döntést követően. Várható az is, hogy a megyei önkormányzatok saját eszközeikkel fellépnek a hatáskörüket ismét erélyesen csorbító rendelet ellen.

Székesfehérvár - Sokan

a megyékkel szembeni újabb támadásnak minősítik azt a rendeletmódosítást, amelynek nyomán a múzeumok

a beruházásoknál történő feltárásokra fordított összeget nem közvetlenül kapnák meg.

A minisztérium szakmai szervezetekkel történt egyeztetésre hivatkozik, ám azok véleményét csak csekély mértékben vették figyelembe - derül ki a szöveg tanulmányozása után. A változtatás kialakult végső formájában a nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelőző régészeti feltárások elvégzését rendeli az új szervezet alá. Ez kezdetben a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. (korábbi Nemzeti Autópálya) által és a Vásárhelyi-terv keretében megvalósuló 100 milliós értékhatár feletti, illetve az 1,5 milliárd forintot meghaladó beruházásokat jelenti, de egy év múlva ez az utóbbi értékhatár 500 millióra csökken. Az átmeneti időszak alatt - legalábbis az elképzelések szerint - a szakszolgálatnak olyan mértékben fel kell épülnie, hogy a kibővülő feladatok mennyiségével meg tudjon birkózni.

Ez az intézkedés részben kivenné a területileg illetékes megyei múzeumok kezéből a feltárási jogokat és az ehhez kapcsolódó anyagiakat is. Az építkező a törvény értelmében köteles a teljes beruházási összeg 9 ezrelékét régészeti feltárásra fordítani, ami jelentős összeg, s ezt az új szabályozás értelmében nem a megyék kapnák meg, hanem központilag ellenőriznék és osztanák szét.

A Megyei Múzeumok Igazgatóságainak Szövetsége szerint a szakszolgálat tevékenysége ellentétes az önkormányzati és az örökségvédelmi törvényben a területileg illetékes múzeumok feladatairól szóló paragrafusokkal, s alapvetően sérti a megyei múzeumok illetékességét saját gyűjtőterületükön. Az állásfoglalás úgy véli, hogy elfogadhatatlan az a támadás, amely a megyei múzeumi szervezetek monopolhelyzete ellen irányul, s a nagyberuházások területén a szakszolgálat tényleges monopolhelyzetével kívánják felváltani. A döntést megelőzően eljuttatták az illetékes tárcához azt az álláspontjukat, hogy a jelenlegi rendszer a tervezett szakszolgálatnál - esetleg egy részletesebb szabályozással - sokkal működőképesebb, és főleg olcsóbb lehetne. Hiába.

Korábban megfogalmazódott, hogy a tervezet nem rendezné megnyugtatóan a leletek sorsát. A megszületett szabályozás alapján a régészeti leletanyag múzeológiai gondozását - a raktározást, a műtárgyvédelmet, a kiállítások rendezését - továbbra is a múzeumok végzik. Cél, hogy a feltárt értékek az előkerülési hely közelében maradjanak, s csak akkor kerülnének a Magyar Nemzeti Múzeumba, ha a megyei múzeumok nem tudják, vagy nem kívánják a gondozást felvállalni. A befogadó intézmény ezekre a költségekre a szakszolgálattól kapna anyagi támogatást.

A kultuszminisztérium szerint a beruházások esetében fontos, hogy az általa jóváhagyott, évente megújítandó, a régészeti szolgáltatásokat tételesen megadó árlista pénzügyi kiszámíthatóságot és biztonságot nyújtson mind az állami, mind pedig a magánberuházók számára. Mindez Hiller István álláspontja, ám mit jelent a változás Fejér megye számára?

Nálunk jelentős a nagyberuházások száma, elegendő csak a 6-os útra gondolni, amelynek nyomvonalán májustól kezdődnének meg a feltárások Kisapostagtól a megyehatárig összesen tizennyolc lelőhelyen. A tervezett M8-as autóút területének ásatásai ennél sokkal nagyobb munkát jelentenek. Több milliárd forint sorsához nem, vagy csak részben lesz köze a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatóságának, arra pedig kevés garanciát látnak a helyi szakemberek, hogy az új központi szakszolgálattól vissza lehet majd forgati az összegeket a megszokott célokra.

Aggasztó tehát a helyzet, hiszen a vidéki múzeumokban dolgozó régészek állás nélkül maradhatnak, de egyesek szerint egyenesen alkotmányellenesnek minősülhet a megyék hatáskörének ilyen módon történő korlátozása. A rendelet szövegét jelenleg tanulmányozzák a megyei múzeumok vezető munkatársai, egyelőre újabb reagálás nem született a megismert döntést követően. Várható az is, hogy a megyei önkormányzatok saját eszközeikkel fellépnek a hatáskörüket ismét erélyesen csorbító rendelet ellen.

Székesfehérvár - Sokan

a megyékkel szembeni újabb támadásnak minősítik azt a rendeletmódosítást, amelynek nyomán a múzeumok

a beruházásoknál történő feltárásokra fordított összeget nem közvetlenül kapnák meg.

Ez az intézkedés részben kivenné a területileg illetékes megyei múzeumok kezéből a feltárási jogokat és az ehhez kapcsolódó anyagiakat is. Az építkező a törvény értelmében köteles a teljes beruházási összeg 9 ezrelékét régészeti feltárásra fordítani, ami jelentős összeg, s ezt az új szabályozás értelmében nem a megyék kapnák meg, hanem központilag ellenőriznék és osztanák szét.

A Megyei Múzeumok Igazgatóságainak Szövetsége szerint a szakszolgálat tevékenysége ellentétes az önkormányzati és az örökségvédelmi törvényben a területileg illetékes múzeumok feladatairól szóló paragrafusokkal, s alapvetően sérti a megyei múzeumok illetékességét saját gyűjtőterületükön. Az állásfoglalás úgy véli, hogy elfogadhatatlan az a támadás, amely a megyei múzeumi szervezetek monopolhelyzete ellen irányul, s a nagyberuházások területén a szakszolgálat tényleges monopolhelyzetével kívánják felváltani. A döntést megelőzően eljuttatták az illetékes tárcához azt az álláspontjukat, hogy a jelenlegi rendszer a tervezett szakszolgálatnál - esetleg egy részletesebb szabályozással - sokkal működőképesebb, és főleg olcsóbb lehetne. Hiába.

Korábban megfogalmazódott, hogy a tervezet nem rendezné megnyugtatóan a leletek sorsát. A megszületett szabályozás alapján a régészeti leletanyag múzeológiai gondozását - a raktározást, a műtárgyvédelmet, a kiállítások rendezését - továbbra is a múzeumok végzik. Cél, hogy a feltárt értékek az előkerülési hely közelében maradjanak, s csak akkor kerülnének a Magyar Nemzeti Múzeumba, ha a megyei múzeumok nem tudják, vagy nem kívánják a gondozást felvállalni. A befogadó intézmény ezekre a költségekre a szakszolgálattól kapna anyagi támogatást.

A kultuszminisztérium szerint a beruházások esetében fontos, hogy az általa jóváhagyott, évente megújítandó, a régészeti szolgáltatásokat tételesen megadó árlista pénzügyi kiszámíthatóságot és biztonságot nyújtson mind az állami, mind pedig a magánberuházók számára. Mindez Hiller István álláspontja, ám mit jelent a változás Fejér megye számára?

Nálunk jelentős a nagyberuházások száma, elegendő csak a 6-os útra gondolni, amelynek nyomvonalán májustól kezdődnének meg a feltárások Kisapostagtól a megyehatárig összesen tizennyolc lelőhelyen. A tervezett M8-as autóút területének ásatásai ennél sokkal nagyobb munkát jelentenek. Több milliárd forint sorsához nem, vagy csak részben lesz köze a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatóságának, arra pedig kevés garanciát látnak a helyi szakemberek, hogy az új központi szakszolgálattól vissza lehet majd forgati az összegeket a megszokott célokra.

Aggasztó tehát a helyzet, hiszen a vidéki múzeumokban dolgozó régészek állás nélkül maradhatnak, de egyesek szerint egyenesen alkotmányellenesnek minősülhet a megyék hatáskörének ilyen módon történő korlátozása. A rendelet szövegét jelenleg tanulmányozzák a megyei múzeumok vezető munkatársai, egyelőre újabb reagálás nem született a megismert döntést követően. Várható az is, hogy a megyei önkormányzatok saját eszközeikkel fellépnek a hatáskörüket ismét erélyesen csorbító rendelet ellen.

Székesfehérvár - Sokan

a megyékkel szembeni újabb támadásnak minősítik azt a rendeletmódosítást, amelynek nyomán a múzeumok

a beruházásoknál történő feltárásokra fordított összeget nem közvetlenül kapnák meg.

Ez az intézkedés részben kivenné a területileg illetékes megyei múzeumok kezéből a feltárási jogokat és az ehhez kapcsolódó anyagiakat is. Az építkező a törvény értelmében köteles a teljes beruházási összeg 9 ezrelékét régészeti feltárásra fordítani, ami jelentős összeg, s ezt az új szabályozás értelmében nem a megyék kapnák meg, hanem központilag ellenőriznék és osztanák szét.

A Megyei Múzeumok Igazgatóságainak Szövetsége szerint a szakszolgálat tevékenysége ellentétes az önkormányzati és az örökségvédelmi törvényben a területileg illetékes múzeumok feladatairól szóló paragrafusokkal, s alapvetően sérti a megyei múzeumok illetékességét saját gyűjtőterületükön. Az állásfoglalás úgy véli, hogy elfogadhatatlan az a támadás, amely a megyei múzeumi szervezetek monopolhelyzete ellen irányul, s a nagyberuházások területén a szakszolgálat tényleges monopolhelyzetével kívánják felváltani. A döntést megelőzően eljuttatták az illetékes tárcához azt az álláspontjukat, hogy a jelenlegi rendszer a tervezett szakszolgálatnál - esetleg egy részletesebb szabályozással - sokkal működőképesebb, és főleg olcsóbb lehetne. Hiába.

Korábban megfogalmazódott, hogy a tervezet nem rendezné megnyugtatóan a leletek sorsát. A megszületett szabályozás alapján a régészeti leletanyag múzeológiai gondozását - a raktározást, a műtárgyvédelmet, a kiállítások rendezését - továbbra is a múzeumok végzik. Cél, hogy a feltárt értékek az előkerülési hely közelében maradjanak, s csak akkor kerülnének a Magyar Nemzeti Múzeumba, ha a megyei múzeumok nem tudják, vagy nem kívánják a gondozást felvállalni. A befogadó intézmény ezekre a költségekre a szakszolgálattól kapna anyagi támogatást.

A kultuszminisztérium szerint a beruházások esetében fontos, hogy az általa jóváhagyott, évente megújítandó, a régészeti szolgáltatásokat tételesen megadó árlista pénzügyi kiszámíthatóságot és biztonságot nyújtson mind az állami, mind pedig a magánberuházók számára. Mindez Hiller István álláspontja, ám mit jelent a változás Fejér megye számára?

Nálunk jelentős a nagyberuházások száma, elegendő csak a 6-os útra gondolni, amelynek nyomvonalán májustól kezdődnének meg a feltárások Kisapostagtól a megyehatárig összesen tizennyolc lelőhelyen. A tervezett M8-as autóút területének ásatásai ennél sokkal nagyobb munkát jelentenek. Több milliárd forint sorsához nem, vagy csak részben lesz köze a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatóságának, arra pedig kevés garanciát látnak a helyi szakemberek, hogy az új központi szakszolgálattól vissza lehet majd forgati az összegeket a megszokott célokra.

Aggasztó tehát a helyzet, hiszen a vidéki múzeumokban dolgozó régészek állás nélkül maradhatnak, de egyesek szerint egyenesen alkotmányellenesnek minősülhet a megyék hatáskörének ilyen módon történő korlátozása. A rendelet szövegét jelenleg tanulmányozzák a megyei múzeumok vezető munkatársai, egyelőre újabb reagálás nem született a megismert döntést követően. Várható az is, hogy a megyei önkormányzatok saját eszközeikkel fellépnek a hatáskörüket ismét erélyesen csorbító rendelet ellen.

Székesfehérvár - Sokan

a megyékkel szembeni újabb támadásnak minősítik azt a rendeletmódosítást, amelynek nyomán a múzeumok

a beruházásoknál történő feltárásokra fordított összeget nem közvetlenül kapnák meg.

A Megyei Múzeumok Igazgatóságainak Szövetsége szerint a szakszolgálat tevékenysége ellentétes az önkormányzati és az örökségvédelmi törvényben a területileg illetékes múzeumok feladatairól szóló paragrafusokkal, s alapvetően sérti a megyei múzeumok illetékességét saját gyűjtőterületükön. Az állásfoglalás úgy véli, hogy elfogadhatatlan az a támadás, amely a megyei múzeumi szervezetek monopolhelyzete ellen irányul, s a nagyberuházások területén a szakszolgálat tényleges monopolhelyzetével kívánják felváltani. A döntést megelőzően eljuttatták az illetékes tárcához azt az álláspontjukat, hogy a jelenlegi rendszer a tervezett szakszolgálatnál - esetleg egy részletesebb szabályozással - sokkal működőképesebb, és főleg olcsóbb lehetne. Hiába.

Korábban megfogalmazódott, hogy a tervezet nem rendezné megnyugtatóan a leletek sorsát. A megszületett szabályozás alapján a régészeti leletanyag múzeológiai gondozását - a raktározást, a műtárgyvédelmet, a kiállítások rendezését - továbbra is a múzeumok végzik. Cél, hogy a feltárt értékek az előkerülési hely közelében maradjanak, s csak akkor kerülnének a Magyar Nemzeti Múzeumba, ha a megyei múzeumok nem tudják, vagy nem kívánják a gondozást felvállalni. A befogadó intézmény ezekre a költségekre a szakszolgálattól kapna anyagi támogatást.

A kultuszminisztérium szerint a beruházások esetében fontos, hogy az általa jóváhagyott, évente megújítandó, a régészeti szolgáltatásokat tételesen megadó árlista pénzügyi kiszámíthatóságot és biztonságot nyújtson mind az állami, mind pedig a magánberuházók számára. Mindez Hiller István álláspontja, ám mit jelent a változás Fejér megye számára?

Nálunk jelentős a nagyberuházások száma, elegendő csak a 6-os útra gondolni, amelynek nyomvonalán májustól kezdődnének meg a feltárások Kisapostagtól a megyehatárig összesen tizennyolc lelőhelyen. A tervezett M8-as autóút területének ásatásai ennél sokkal nagyobb munkát jelentenek. Több milliárd forint sorsához nem, vagy csak részben lesz köze a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatóságának, arra pedig kevés garanciát látnak a helyi szakemberek, hogy az új központi szakszolgálattól vissza lehet majd forgati az összegeket a megszokott célokra.

Aggasztó tehát a helyzet, hiszen a vidéki múzeumokban dolgozó régészek állás nélkül maradhatnak, de egyesek szerint egyenesen alkotmányellenesnek minősülhet a megyék hatáskörének ilyen módon történő korlátozása. A rendelet szövegét jelenleg tanulmányozzák a megyei múzeumok vezető munkatársai, egyelőre újabb reagálás nem született a megismert döntést követően. Várható az is, hogy a megyei önkormányzatok saját eszközeikkel fellépnek a hatáskörüket ismét erélyesen csorbító rendelet ellen.

Székesfehérvár - Sokan

a megyékkel szembeni újabb támadásnak minősítik azt a rendeletmódosítást, amelynek nyomán a múzeumok

a beruházásoknál történő feltárásokra fordított összeget nem közvetlenül kapnák meg.

A Megyei Múzeumok Igazgatóságainak Szövetsége szerint a szakszolgálat tevékenysége ellentétes az önkormányzati és az örökségvédelmi törvényben a területileg illetékes múzeumok feladatairól szóló paragrafusokkal, s alapvetően sérti a megyei múzeumok illetékességét saját gyűjtőterületükön. Az állásfoglalás úgy véli, hogy elfogadhatatlan az a támadás, amely a megyei múzeumi szervezetek monopolhelyzete ellen irányul, s a nagyberuházások területén a szakszolgálat tényleges monopolhelyzetével kívánják felváltani. A döntést megelőzően eljuttatták az illetékes tárcához azt az álláspontjukat, hogy a jelenlegi rendszer a tervezett szakszolgálatnál - esetleg egy részletesebb szabályozással - sokkal működőképesebb, és főleg olcsóbb lehetne. Hiába.

Korábban megfogalmazódott, hogy a tervezet nem rendezné megnyugtatóan a leletek sorsát. A megszületett szabályozás alapján a régészeti leletanyag múzeológiai gondozását - a raktározást, a műtárgyvédelmet, a kiállítások rendezését - továbbra is a múzeumok végzik. Cél, hogy a feltárt értékek az előkerülési hely közelében maradjanak, s csak akkor kerülnének a Magyar Nemzeti Múzeumba, ha a megyei múzeumok nem tudják, vagy nem kívánják a gondozást felvállalni. A befogadó intézmény ezekre a költségekre a szakszolgálattól kapna anyagi támogatást.

A kultuszminisztérium szerint a beruházások esetében fontos, hogy az általa jóváhagyott, évente megújítandó, a régészeti szolgáltatásokat tételesen megadó árlista pénzügyi kiszámíthatóságot és biztonságot nyújtson mind az állami, mind pedig a magánberuházók számára. Mindez Hiller István álláspontja, ám mit jelent a változás Fejér megye számára?

Nálunk jelentős a nagyberuházások száma, elegendő csak a 6-os útra gondolni, amelynek nyomvonalán májustól kezdődnének meg a feltárások Kisapostagtól a megyehatárig összesen tizennyolc lelőhelyen. A tervezett M8-as autóút területének ásatásai ennél sokkal nagyobb munkát jelentenek. Több milliárd forint sorsához nem, vagy csak részben lesz köze a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatóságának, arra pedig kevés garanciát látnak a helyi szakemberek, hogy az új központi szakszolgálattól vissza lehet majd forgati az összegeket a megszokott célokra.

Aggasztó tehát a helyzet, hiszen a vidéki múzeumokban dolgozó régészek állás nélkül maradhatnak, de egyesek szerint egyenesen alkotmányellenesnek minősülhet a megyék hatáskörének ilyen módon történő korlátozása. A rendelet szövegét jelenleg tanulmányozzák a megyei múzeumok vezető munkatársai, egyelőre újabb reagálás nem született a megismert döntést követően. Várható az is, hogy a megyei önkormányzatok saját eszközeikkel fellépnek a hatáskörüket ismét erélyesen csorbító rendelet ellen.

Székesfehérvár - Sokan

a megyékkel szembeni újabb támadásnak minősítik azt a rendeletmódosítást, amelynek nyomán a múzeumok

a beruházásoknál történő feltárásokra fordított összeget nem közvetlenül kapnák meg.

Korábban megfogalmazódott, hogy a tervezet nem rendezné megnyugtatóan a leletek sorsát. A megszületett szabályozás alapján a régészeti leletanyag múzeológiai gondozását - a raktározást, a műtárgyvédelmet, a kiállítások rendezését - továbbra is a múzeumok végzik. Cél, hogy a feltárt értékek az előkerülési hely közelében maradjanak, s csak akkor kerülnének a Magyar Nemzeti Múzeumba, ha a megyei múzeumok nem tudják, vagy nem kívánják a gondozást felvállalni. A befogadó intézmény ezekre a költségekre a szakszolgálattól kapna anyagi támogatást.

A kultuszminisztérium szerint a beruházások esetében fontos, hogy az általa jóváhagyott, évente megújítandó, a régészeti szolgáltatásokat tételesen megadó árlista pénzügyi kiszámíthatóságot és biztonságot nyújtson mind az állami, mind pedig a magánberuházók számára. Mindez Hiller István álláspontja, ám mit jelent a változás Fejér megye számára?

Nálunk jelentős a nagyberuházások száma, elegendő csak a 6-os útra gondolni, amelynek nyomvonalán májustól kezdődnének meg a feltárások Kisapostagtól a megyehatárig összesen tizennyolc lelőhelyen. A tervezett M8-as autóút területének ásatásai ennél sokkal nagyobb munkát jelentenek. Több milliárd forint sorsához nem, vagy csak részben lesz köze a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatóságának, arra pedig kevés garanciát látnak a helyi szakemberek, hogy az új központi szakszolgálattól vissza lehet majd forgati az összegeket a megszokott célokra.

Aggasztó tehát a helyzet, hiszen a vidéki múzeumokban dolgozó régészek állás nélkül maradhatnak, de egyesek szerint egyenesen alkotmányellenesnek minősülhet a megyék hatáskörének ilyen módon történő korlátozása. A rendelet szövegét jelenleg tanulmányozzák a megyei múzeumok vezető munkatársai, egyelőre újabb reagálás nem született a megismert döntést követően. Várható az is, hogy a megyei önkormányzatok saját eszközeikkel fellépnek a hatáskörüket ismét erélyesen csorbító rendelet ellen.

Székesfehérvár - Sokan

a megyékkel szembeni újabb támadásnak minősítik azt a rendeletmódosítást, amelynek nyomán a múzeumok

a beruházásoknál történő feltárásokra fordított összeget nem közvetlenül kapnák meg.

Korábban megfogalmazódott, hogy a tervezet nem rendezné megnyugtatóan a leletek sorsát. A megszületett szabályozás alapján a régészeti leletanyag múzeológiai gondozását - a raktározást, a műtárgyvédelmet, a kiállítások rendezését - továbbra is a múzeumok végzik. Cél, hogy a feltárt értékek az előkerülési hely közelében maradjanak, s csak akkor kerülnének a Magyar Nemzeti Múzeumba, ha a megyei múzeumok nem tudják, vagy nem kívánják a gondozást felvállalni. A befogadó intézmény ezekre a költségekre a szakszolgálattól kapna anyagi támogatást.

A kultuszminisztérium szerint a beruházások esetében fontos, hogy az általa jóváhagyott, évente megújítandó, a régészeti szolgáltatásokat tételesen megadó árlista pénzügyi kiszámíthatóságot és biztonságot nyújtson mind az állami, mind pedig a magánberuházók számára. Mindez Hiller István álláspontja, ám mit jelent a változás Fejér megye számára?

Nálunk jelentős a nagyberuházások száma, elegendő csak a 6-os útra gondolni, amelynek nyomvonalán májustól kezdődnének meg a feltárások Kisapostagtól a megyehatárig összesen tizennyolc lelőhelyen. A tervezett M8-as autóút területének ásatásai ennél sokkal nagyobb munkát jelentenek. Több milliárd forint sorsához nem, vagy csak részben lesz köze a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatóságának, arra pedig kevés garanciát látnak a helyi szakemberek, hogy az új központi szakszolgálattól vissza lehet majd forgati az összegeket a megszokott célokra.

Aggasztó tehát a helyzet, hiszen a vidéki múzeumokban dolgozó régészek állás nélkül maradhatnak, de egyesek szerint egyenesen alkotmányellenesnek minősülhet a megyék hatáskörének ilyen módon történő korlátozása. A rendelet szövegét jelenleg tanulmányozzák a megyei múzeumok vezető munkatársai, egyelőre újabb reagálás nem született a megismert döntést követően. Várható az is, hogy a megyei önkormányzatok saját eszközeikkel fellépnek a hatáskörüket ismét erélyesen csorbító rendelet ellen.

Székesfehérvár - Sokan

a megyékkel szembeni újabb támadásnak minősítik azt a rendeletmódosítást, amelynek nyomán a múzeumok

a beruházásoknál történő feltárásokra fordított összeget nem közvetlenül kapnák meg.

A kultuszminisztérium szerint a beruházások esetében fontos, hogy az általa jóváhagyott, évente megújítandó, a régészeti szolgáltatásokat tételesen megadó árlista pénzügyi kiszámíthatóságot és biztonságot nyújtson mind az állami, mind pedig a magánberuházók számára. Mindez Hiller István álláspontja, ám mit jelent a változás Fejér megye számára?

Nálunk jelentős a nagyberuházások száma, elegendő csak a 6-os útra gondolni, amelynek nyomvonalán májustól kezdődnének meg a feltárások Kisapostagtól a megyehatárig összesen tizennyolc lelőhelyen. A tervezett M8-as autóút területének ásatásai ennél sokkal nagyobb munkát jelentenek. Több milliárd forint sorsához nem, vagy csak részben lesz köze a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatóságának, arra pedig kevés garanciát látnak a helyi szakemberek, hogy az új központi szakszolgálattól vissza lehet majd forgati az összegeket a megszokott célokra.

Aggasztó tehát a helyzet, hiszen a vidéki múzeumokban dolgozó régészek állás nélkül maradhatnak, de egyesek szerint egyenesen alkotmányellenesnek minősülhet a megyék hatáskörének ilyen módon történő korlátozása. A rendelet szövegét jelenleg tanulmányozzák a megyei múzeumok vezető munkatársai, egyelőre újabb reagálás nem született a megismert döntést követően. Várható az is, hogy a megyei önkormányzatok saját eszközeikkel fellépnek a hatáskörüket ismét erélyesen csorbító rendelet ellen.

Székesfehérvár - Sokan

a megyékkel szembeni újabb támadásnak minősítik azt a rendeletmódosítást, amelynek nyomán a múzeumok

a beruházásoknál történő feltárásokra fordított összeget nem közvetlenül kapnák meg.

A kultuszminisztérium szerint a beruházások esetében fontos, hogy az általa jóváhagyott, évente megújítandó, a régészeti szolgáltatásokat tételesen megadó árlista pénzügyi kiszámíthatóságot és biztonságot nyújtson mind az állami, mind pedig a magánberuházók számára. Mindez Hiller István álláspontja, ám mit jelent a változás Fejér megye számára?

Nálunk jelentős a nagyberuházások száma, elegendő csak a 6-os útra gondolni, amelynek nyomvonalán májustól kezdődnének meg a feltárások Kisapostagtól a megyehatárig összesen tizennyolc lelőhelyen. A tervezett M8-as autóút területének ásatásai ennél sokkal nagyobb munkát jelentenek. Több milliárd forint sorsához nem, vagy csak részben lesz köze a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatóságának, arra pedig kevés garanciát látnak a helyi szakemberek, hogy az új központi szakszolgálattól vissza lehet majd forgati az összegeket a megszokott célokra.

Aggasztó tehát a helyzet, hiszen a vidéki múzeumokban dolgozó régészek állás nélkül maradhatnak, de egyesek szerint egyenesen alkotmányellenesnek minősülhet a megyék hatáskörének ilyen módon történő korlátozása. A rendelet szövegét jelenleg tanulmányozzák a megyei múzeumok vezető munkatársai, egyelőre újabb reagálás nem született a megismert döntést követően. Várható az is, hogy a megyei önkormányzatok saját eszközeikkel fellépnek a hatáskörüket ismét erélyesen csorbító rendelet ellen.

Székesfehérvár - Sokan

a megyékkel szembeni újabb támadásnak minősítik azt a rendeletmódosítást, amelynek nyomán a múzeumok

a beruházásoknál történő feltárásokra fordított összeget nem közvetlenül kapnák meg.

Nálunk jelentős a nagyberuházások száma, elegendő csak a 6-os útra gondolni, amelynek nyomvonalán májustól kezdődnének meg a feltárások Kisapostagtól a megyehatárig összesen tizennyolc lelőhelyen. A tervezett M8-as autóút területének ásatásai ennél sokkal nagyobb munkát jelentenek. Több milliárd forint sorsához nem, vagy csak részben lesz köze a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatóságának, arra pedig kevés garanciát látnak a helyi szakemberek, hogy az új központi szakszolgálattól vissza lehet majd forgati az összegeket a megszokott célokra.

Aggasztó tehát a helyzet, hiszen a vidéki múzeumokban dolgozó régészek állás nélkül maradhatnak, de egyesek szerint egyenesen alkotmányellenesnek minősülhet a megyék hatáskörének ilyen módon történő korlátozása. A rendelet szövegét jelenleg tanulmányozzák a megyei múzeumok vezető munkatársai, egyelőre újabb reagálás nem született a megismert döntést követően. Várható az is, hogy a megyei önkormányzatok saját eszközeikkel fellépnek a hatáskörüket ismét erélyesen csorbító rendelet ellen.

Székesfehérvár - Sokan

a megyékkel szembeni újabb támadásnak minősítik azt a rendeletmódosítást, amelynek nyomán a múzeumok

a beruházásoknál történő feltárásokra fordított összeget nem közvetlenül kapnák meg.

Nálunk jelentős a nagyberuházások száma, elegendő csak a 6-os útra gondolni, amelynek nyomvonalán májustól kezdődnének meg a feltárások Kisapostagtól a megyehatárig összesen tizennyolc lelőhelyen. A tervezett M8-as autóút területének ásatásai ennél sokkal nagyobb munkát jelentenek. Több milliárd forint sorsához nem, vagy csak részben lesz köze a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatóságának, arra pedig kevés garanciát látnak a helyi szakemberek, hogy az új központi szakszolgálattól vissza lehet majd forgati az összegeket a megszokott célokra.

Aggasztó tehát a helyzet, hiszen a vidéki múzeumokban dolgozó régészek állás nélkül maradhatnak, de egyesek szerint egyenesen alkotmányellenesnek minősülhet a megyék hatáskörének ilyen módon történő korlátozása. A rendelet szövegét jelenleg tanulmányozzák a megyei múzeumok vezető munkatársai, egyelőre újabb reagálás nem született a megismert döntést követően. Várható az is, hogy a megyei önkormányzatok saját eszközeikkel fellépnek a hatáskörüket ismét erélyesen csorbító rendelet ellen.

Székesfehérvár - Sokan

a megyékkel szembeni újabb támadásnak minősítik azt a rendeletmódosítást, amelynek nyomán a múzeumok

a beruházásoknál történő feltárásokra fordított összeget nem közvetlenül kapnák meg.

Aggasztó tehát a helyzet, hiszen a vidéki múzeumokban dolgozó régészek állás nélkül maradhatnak, de egyesek szerint egyenesen alkotmányellenesnek minősülhet a megyék hatáskörének ilyen módon történő korlátozása. A rendelet szövegét jelenleg tanulmányozzák a megyei múzeumok vezető munkatársai, egyelőre újabb reagálás nem született a megismert döntést követően. Várható az is, hogy a megyei önkormányzatok saját eszközeikkel fellépnek a hatáskörüket ismét erélyesen csorbító rendelet ellen.

Székesfehérvár - Sokan

a megyékkel szembeni újabb támadásnak minősítik azt a rendeletmódosítást, amelynek nyomán a múzeumok

a beruházásoknál történő feltárásokra fordított összeget nem közvetlenül kapnák meg.

Aggasztó tehát a helyzet, hiszen a vidéki múzeumokban dolgozó régészek állás nélkül maradhatnak, de egyesek szerint egyenesen alkotmányellenesnek minősülhet a megyék hatáskörének ilyen módon történő korlátozása. A rendelet szövegét jelenleg tanulmányozzák a megyei múzeumok vezető munkatársai, egyelőre újabb reagálás nem született a megismert döntést követően. Várható az is, hogy a megyei önkormányzatok saját eszközeikkel fellépnek a hatáskörüket ismét erélyesen csorbító rendelet ellen.

Székesfehérvár - Sokan

a megyékkel szembeni újabb támadásnak minősítik azt a rendeletmódosítást, amelynek nyomán a múzeumok

a beruházásoknál történő feltárásokra fordított összeget nem közvetlenül kapnák meg.

Székesfehérvár - Sokan

a megyékkel szembeni újabb támadásnak minősítik azt a rendeletmódosítást, amelynek nyomán a múzeumok

a beruházásoknál történő feltárásokra fordított összeget nem közvetlenül kapnák meg.

Székesfehérvár - Sokan

a megyékkel szembeni újabb támadásnak minősítik azt a rendeletmódosítást, amelynek nyomán a múzeumok

a beruházásoknál történő feltárásokra fordított összeget nem közvetlenül kapnák meg.

Székesfehérvár - Sokan

a megyékkel szembeni újabb támadásnak minősítik azt a rendeletmódosítást, amelynek nyomán a múzeumok

a beruházásoknál történő feltárásokra fordított összeget nem közvetlenül kapnák meg.

a megyékkel szembeni újabb támadásnak minősítik azt a rendeletmódosítást, amelynek nyomán a múzeumok

a beruházásoknál történő feltárásokra fordított összeget nem közvetlenül kapnák meg.

a megyékkel szembeni újabb támadásnak minősítik azt a rendeletmódosítást, amelynek nyomán a múzeumok

a beruházásoknál történő feltárásokra fordított összeget nem közvetlenül kapnák meg.

a beruházásoknál történő feltárásokra fordított összeget nem közvetlenül kapnák meg.

a beruházásoknál történő feltárásokra fordított összeget nem közvetlenül kapnák meg.

Ezek is érdekelhetik