A kommunista hatalom propagandájának volt része a Kaszap-kultusz lejáratása?

Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ Mózessy Gergely előadásában, miközben izgalmas határokat feszegetett. Legújabb kutatásának eredményét a Kaszap-emlékév tiszteletére rendezett Motiváció című konferencián osztotta meg hallgatóival. A Székesfehérvári Egyházmegye Levéltárának igazgatója előadását azzal kezdte, hogy bemutatta, Kaszap István halála után a jezsuita rend milyen profizmussal népszerűsítette egykori novíciusát:

- Kaszap István kultuszának építése már 1935-ben, temetésekor megkezdődött. A jezsuita rendből eltávolított novíciust volt rektora, Hemm János temette. Endrődy László megírta életrajzát, a Szegeden megszervezett Kaszap-titkárság pedig imalapokat, brosúrákat, képeslapokat adott ki róla. Rendre beszámoltak a közbenjárásának tulajdonított csodás eseményekről. Sajátos fóruma volt ennek az 1942-48 között kiadott Kaszap István Lapja című újság. Történetei egy része mai szemmel elnéző mosollyal elintézhető ugyan, de sok olyan epizód van, amelyre nincs természetes magyarázat, s amelyet szereplői maguk kétségkívül csodaként éltek meg.

Az ezt követő időszak nekünk, székesfehérváriaknak már ismerősen hangzott:

- Kaszap István népszerűsége a világháború alatt nőtt óriásivá. A hátországi lakosság és fronton életveszélyben élő katonák egyaránt rokonlelket találtak a sokat szenvedett, a szenvedést elfogadni és vállalni tudó ifjú alakjában. Hitük szerint sokakat hazavezetett, vagy megmentett, vagy csak erőt adott a hihetetlen szenvedések elviseléséhez. Az életszentség hírében elhunyt ifjú boldoggá avatási perének egyházmegyei szakasza 1941-47 között zajlott. Ennek végén Rómába küldték a vizsgálati anyagot. 1948-ban a Vatikánban is megkezdődött az ügy vizsgálata, de a Magyarországgal hamarosan lehetetlenné váló kapcsolattartás ezt megszakította.

Kaszap Istvánnak ez a képe hamisítvány, ugyanis nem maradt róla reverendás kép - öltönyös érettségi képét retusálták meg

Thurzó Gábor A szent című műve 1966-ban jelent meg, mint a Kaszap-kultusz kritikája, és már akkor botrányt okozott. A belőle írt színművet, Az ördög ügyvédjét, rövidesen a Vígszínház állította színpadra parádés szereposztásban, Darvas Ivánnal, Páger Antallal a főbb szerepekben. A párhuzam egyértelmű volt a regény fikciója és a valóság között, túl egyértelmű a nevek összecsengése: Erdélyi és Endrődy, vagy Soóky püspök és Shvoy püspök párhuzama. A botrány elharapódzásakor Thurzó kiadott ugyan egy nyilatkozatot, hogy sem a püspök, sem Kaszap István nem azonosítható regényének szereplőivel, műve pusztán fikció. A fiktív történet azonban túl közel esik a mintához. Mózessy véleménye szerint épp ez a legnagyobb baj vele:

- Egyfelől hangsúlyosan jeleníti meg a kultuszteremtés túlhajtásait, ami szimplán csak kellemetlen lehetett az egyháziaknak, másfelől Gregor István kitalált története megadja a maga egyértelmű megfejtését olyan kérdéses mozzanatokra, amelyek Kaszap István történetében homályban maradtak - ez az áthallatás pedig már a hazugság, a valóság meghamisításának kategóriája. Konkrét példa, hogy a regény bemutatja a túlzott és megelőlegező kultuszt, a bigottságot, az életrajz negédességét, sok csodatörténet színvonaltalanságát , az ereklyegyártást, a propaganda érdekében tett kegyes hamisítást. Ma már tudjuk, hogy Kaszap Istvánról reverendás fénykép nem maradt fenn, öltönyös érettségi képét retusálták meg.

Az igazi probléma - folytatta Mózessy Gergely - azzal van, hogy Gregor fiktív, drámaiságban kiszínezett története ráborul Kaszap Istvánéra. Thurzó hőse, a kitalált Gregor István nem őrzi meg szüzességét, a bűnbánat és lelki atyja szuggesztiója kényszeríti vezeklésként a szerzetesrendbe, a rend orvosának tehetségtelensége okozza vesztét, a betegápoló apáca gondatlansága miatt még halála sem békés. Közvetve arra is utal Thurzó, hogy a Gregor halálát eredményező betegség szexuális eredetű. Mindezekről Kaszap István esetében nem tudunk semmit. A boldoggáavatási per résztvevői ismerhették a valóságot, ám nem nyilatkozhattak. Ami komoly probléma viszont, hogy a fiktív Gregor-történet ezen elemeit ma is sokan azonosítják Kaszapéval.

Kaszap István sírjánál ma is sokan imádkoznak égi közbenjárásáért

Állami megrendelésre született A szent? Forrás erre jelenleg sincs. Források híján csak feltételezéseket lehet gyártani Thurzó személyiségéről. Mi motiválhatta őt? Zsarolták? Az érvényesülést kereste? Meg akart felelni? Őszinte volt klerikalizmus-kritikus írásaiban? Nem tudni. Arra, hogy egyházellenes propaganda eszközeként használható egy irodalmi mű, volt precedens már. Thurzó regényének azonban Mózessy kutatása során egyetlen említését találta az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában. Ennek okát abban látja, hogy az egykor keletkezett állambiztonsági irat anyagnak hazánkban jelenleg csak töredéke van levéltárban, s mint mondta, nem igazán tudható, hogy aminek sejteni lehet létét, jogszerűen van-e utódszervnél, megsemmisült-e, vagy egyáltalán nem is létezett. A gyanút fokozza, hogy Thurzó személyére vonatkozóan sem lehet sok adatot találni, holott kulcspozícióban dolgozott, munkáját számos állami kitüntetéssel ismerték el, miközben személye sokszoros nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetett a szocialista államra. Thurzó sváb volt, Rutterschmidt Károly néven látta meg a napvilágot 1912-ben. 1944 tavasza, a német megszállás után megjelent cikkeiért bármikor elővehették volna. Katolikus írónak számított, 1949-ig a Vigilia szerkesztőségében dolgozott. Homoszexuális volt, ami 1961 végéig büntethető volt. Ennek palástolására egy svéd nőt vett feleségül. Korán megkezdte a közreműködést a rendszer-propagandisztikus alkotások létrehozatalában. Kötetei jelentek meg, színházi, filmgyári, majd televíziós dramaturgként dolgozott, az MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottsága antológiákba válogatta be írásait. 1967-ben József Attila-díjat kapott, éppen A szent című művéért.

Mózessy előadása végén a Thurzó mű egyházi fogadtatásának változásairól szólt, ami vegyes volt, és az évek folyamán intenzitásában változott. Ami tény, hogy az egyházi megszólalók részben elfogadták Thurzó a Kaszap-kultusz felett gyakorolt kritikáját, ám egyúttal történelemhamisítással is vádolták. Ennek oka Mózessy szerint, hogy Thurzó és műve valóban nehéz kérdéseket feszeget, többek között azt, hogy valaki szent, vagy azzá tesszük? Mi engedhető meg ennek során? Kaszap valójában az aszkézis hőse, vagy inkább áldozata? Egy nem tűrésre nevelő közegben betegsége leküzdhető lett volna? Mózessy Gergely kérdésfeltevésében azonban még továbbment, mert mint mondta, vannak a konkrét ügytől lényegesen messzebbre vezető, keresztény antropológiai kérdések, főleg Vizniczei és Erdélyi párbeszédében. Például az, hogy a morális nem tulajdonít-e a kelleténél nagyobb jelentőséget a hatodik parancsolat (Ne paráználkodj!) körüli bűnöknek? Vagy - és ezt célzottan a pedagógus konferencia elé szánta Mózessy -, hogy mi az igazi célja az egyházi nevelésnek: az engedelmes egyenfejek, katonák gyártása, vagy az egyéniségek kibontása?