orondpuszta első eredményei

2020.07.05. 13:00

Igen jelentős avar kori temető a csákberényi lelőhely

Közérthető beszámoló jelent meg nemrég a Csákberény közelében 1935-ben megtalált avar kori temető tavaly nyáron újra indult feltárásának eredményeiről.

Sági Zoltán

A 2019-es feltárások a Közösségi Régészeti Egyesülettel együttműködve zajlottak Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

Fotó: NAGY NORBERT

Mint a szerzőtől, Szücsi Frigyestől megtudtuk, a feltárásokat vezető régész a 2019-es, első „évad” összegzését a Közösségi Régészeti Egyesület felkérésre írta meg, az eddig feldolgozott eredmények alapján. Szücsi elmondta, örömmel tett eleget a felkérésnek, mert az egyesületet kiváló platformnak tartja ahhoz, hogy a régészet és történelem iránt nyitott, de az ebben a témában tájékozatlan érdeklődők is megismerhessék és megkedvelhessék a csákberényi lelőhelyet. Amely egy igen jelentős avar kori temető. Azért is, mert a segítségével fontos történeti összefüggésekre és kulturális értékekre lehet felhívni a figyelmet.

Hármas alapzat

Például a kora avar kor (6–7. század) kulturális sokszínűségére, ahol megelevenedik előttünk a letűnőben lévő római világ pislákoló fénye a romanizált kulturális identitás formájában. De mellette kimutatható egyrészt a Meroving-germán kultúra jelenléte, másrészt az eurázsiai sztyeppei nomád világ – egyszerűsítve: avarok – hagyatéka. Utóbbiak a leletanyagban lovas sírokkal, ázsiai eredetű fegyverekkel, lószerszámokkal és eszközökkel képviseltetik magukat, derül ki a beszámolóból. A szintén jelen lévő római hatást egyebek mellett a késő antik fibulák, a mellkasra helyezett orsókarikák, a kígyófejes karperecek, valamint a gyorskorongon készült kerámiaedények mutatják. A Meroving-germán eredetű tárgyak és viseleti elemek nem elhanyagolható száma ugyanakkor az egykori csákberény-orondpusztai közösségnek a nyugat-európai és észak-itáliai germánokkal való élénk kapcsolatát bizonyítja, és felveti a germán etnikum jelenlétének lehetőségét is. Ebből a kulturális (és etnikai) miliőből formálódott a Kárpát-medence szerte kulturálisan egységessé váló késő avar népesség, akiknek a leszármazottai megélték a magyar honfoglalást. Ily módon az őseinket láthatjuk bennük, vagy legalábbis a magyar etnogenezis egyik szálát, mutatott rá Szücsi. Amelyet, mint fogalmazott, a mai tudásunk szerint biztosan vissza lehet fejteni az avar kori Kárpát-medencéig. A másik szál természetesen Árpád népével keletre vezet bennünket.

A 2019-es feltárások a Közösségi Régészeti Egyesülettel együttműködve zajlottak Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

Közösség és örökség

– A csákberényi ásatást ízig-­vérig közösségi régészeti eseményként próbálom „menedzselni”, mert meglátásom szerint ma a kulturális örökség testközelbe hozása az egyik legjobb módszer a kulturális örökség védelmének népszerűsítésére és általában az örökségünk megismertetésére – hangsúlyozta Szücsi. Állítása alátámasztására pedig néhány tavalyi adatot is megosztott velünk. Ezek szerint, kisebb-nagyobb csoportokban mintegy 120 gyermek látogatta meg az ásatást és körülbelül ugyanennyi felnőtt. A munkákból összesen 36 önkéntes vette ki a részét, hírt pedig egy helyi és egy országos napilap, egy helyi hetilap és két helyi TV adott róla. Természetesen a múzeum közösségi média felületei is több ezer ember érdeklődését keltették fel az ásatáshoz kapcsolódó anyagok közlésével. Az idei ásatási szezon a tervek szerint július 27-től (hétfő) augusztus 8-ig (szombat) tart majd, és a közösség szerepe ebben az etapban is kiemelt lesz. Amely közösség a föntebb felsoroltakon túl magában foglalja Csákberény polgármesterét is: az ő személyes elköteleződése nagyban elősegítette a feltárások újraindulását. Vécsei László elszánt támogatása mellett a szakmai alapot az anyaintézmény igazgatója, Pokrovenszki Krisztián biztosította. Az ő döntése nyomán lehet a Szent István Király Múzeum infrastruktúráját és szakembergárdáját e kutatásra (is) összpontosítani.

Az elemzés még tart

A 2019-es ásatási szezon eredményei közül Szücsi írásában a fából ácsolt sírépítmények nagy számát és változatosságát emelte ki, ami önmagában új és izgalmas fejlemény. Négy típust, pongyolán fogalmazva cölöpöst, deszkafedelest, deszkafalút és rönkgerendásat írt le a szerző, aki egy készülő konferenciakötetben megjelenő tanulmányban részletesen is elemzi majd a tavalyi feltárás sírépítményeit.

A leletanyag restaurálása rö­videsen befejeződik, utána következik a teljes körű tudományos elemzés, ami az ásatásvezető régész szerint bizonyosan jelentős új eredményekkel fog szolgálni.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!