Eleve elrendelt tanácsos a dunaújvárosi Molnár József

Mi is pontosan ez a díj és kinek adható?

– A szolgálati törvény alapján tanácsosi cím a hivatásos állomány tagja részére, a szolgálati feladat kiemelkedő teljesítéséért vagy a szolgálati feladatok hosszabb időn át történő eredményes végzéséért adható, további feltétele, hogy legalább 15 év szolgálati idővel kell hozzá rendelkezni, ráadásul az adományozható címek száma limitált. Elöljáróim javaslata alapján kaphattam meg a kinevezést a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon. Számomra a tanácsosi cím azt jelenti, hogy elismerik munkámat, márpedig ez egy fontos mérce, hiszen nagyon sok kollégám dolgozik eredményesen, keményen és sokat, mégsem jut mindenkinek ebből az elismerésből. Ezzel azonban semminek nincs vége. Úgy gondolom, az embernek mindig legyenek céljai, ha nem is világmegváltó célok, de sok apró cél elérése is komoly siker lehet. Fő célom az, hogy amíg aktív állományban vagyok, feladatomat, munkámat a legjobb tudásom szerint végezzem el. Mindig sikerként értékelem, ha egy kihívást, feladatot megoldok, nem csak a saját, hanem az érintettek megelégedésére. Az ilyen cél mindig motivál.

Hogyan lett tűzoltó? Hogyan lett vezető, és ön szerint mi kell ahhoz, hogy valaki ebben a kötelékben ki tudjon emelkedni a többiek közül? Milyen pluszt kell letenni a hivatás asztalára az eredmények eléréséhez?

– Egy külső szemlélő számára úgy tűnhet, hogy ki volt kövezve az utam a tűzoltóság felé, hiszen édesapám 30 évig volt hivatásos tűzoltó, sőt nagyapám, akit sajnos nem ismerhettem meg, lakhelyén önkéntes tűzoltó volt, az ottani egyesület egykori parancsnoka. Édesapám jóvoltából már 6-7 éves koromban rendszeres vendége voltam a tűzoltó laktanyának Székesfehérváron, a mai Távirda utcában, ahol megismerkedtem a laktanyával, a tűzoltó gépjárművekkel, a tűzoltók életével, napjaival, feladataikkal, a tűzoltókkal. A munka világával azonban egy építőipari cégnél találkoztam, ahol jól éreztem magam, talán, ha a körülmények úgy alakulnak, üzemmérnökként ott is maradok. A sorkatonai 1,5 év szolgálat után azonban jelentkeztem és felvételt nyertem az akkori Fejér Megyei Tűzoltó Parancsnokság állományába. Azokkal a tűzoltókkal, akikkel gyermekként találkoztam, és még állományban voltak, együtt szolgálhattam. Segítettek, biztattak, befogadtak, úgy érzem, hamar megtaláltam helyemet, megszereztem a felsőfokú tűzvédelmi képesítést. Pályafutásom minden szakaszában voltak nagyszerű vezetőim, társaim, akik megismertették és megszerettették velem a szakmát. Fiatalon – alig 32 évesen – tűzoltási csoportvezető lehettem, olyan káresetekkel találkozhattam és irányíthattam a beavatkozásokat, melyek komoly kihívást jelentettek mind a beavatkozó társaim, mind magam részére. Talán akkor éreztem azt először, hogy tűzoltó lettem. A szervezetünket sem kerülték el az átszervezések, melynek következtében több beosztást is elláthattam és 31 év Székesfehérvári szolgálat után már hatodik éve Dunaújvárosban dolgozom, az önkormányzat épületében mint polgári védelmi felügyelő. Ez teljesen új ismereteket igénylő munkakör, melyet örömmel végzek. Sok mindenben azonban hasonlítanak azok a munkakörök, melyeket betöltöttem. Különösen abban, hogy mindenhol szükség van a szakmai felkészültségre, a szakma iránti alázatra, megértésre, a kommunikációra, melynek során meg kell találni a hangot, a közös nyelvet az ügyfelekkel, a károsultakkal, vezetőkkel, beosztottakkal, polgármesterekkel, közbiztonsági referensekkel, diákokkal, tanárokkal, valamennyi érintettel, akivel a munkám során kapcsolatba kerülök. Az a munkakör, melyet jelenleg is betöltök, nem mindig 16 óráig tart, ha valaki bajba, veszélybe kerül, akkor a segítség az azonnal kell. Ha valaki jól akarja ellátni a feladatát, erre is nyitottnak kell lennie. Ebből adódóan esetenként lemondással is jár az ilyen jellegű szolgálat.

Tűzoltónak lenni nagyon nehéz hivatás, fizikailag is és sokszor lelki szempontból is. Személyes tapasztalatai alapján miért érdemes tűzoltónak lenni? Van-e esetleg üzenete a feltörekvő új nemzedék felé?

– Tűzoltónak lenni a világ egyik legszebb szakmája. Olyan szervezetnek lehet tagja a tűzoltó, melynek alapvető rendeltetése a veszélyben lévő emberek, anyagi javak, értékek védelme, megóvása! Képes ezt úgy megoldani, hogy szükség esetén két percen belül elindul a szükséges és rendelkezésre álló eszközeivel, képzett tagjaival, az akár teljesen ismeretlen körülmények közé. És ez kettő perc éjjel és nappal, hétköznap és ünnepnap, vagy akár most. Ha kiérkezik, saját testi épségét is képes kockáztatni a sikeres beavatkozás érdekében. Nem véletlen az, hogy a szakmák közötti rangsorban a tűzoltók igen előkelő helyen vannak. Nem könnyű ez az élet, eleve a szolgálati rend is eltér a civil életben megszokottól, fizikailag, pszichikailag rendben kell lenni annak, aki meg akar felelni a kihívásoknak. Tűzoltónak lenni valahol a veszélyeken túl egy nagy kaland is. Jómagam a beavatkozó tűzoltókat hétköznapi hősöknek tekintem, akik, ha menni kell, mindig készen állnak. Tisztelem őket, mely úgy érzem, kölcsönös. Szeretek velük beszélni, nyílt és őszinte emberek, ami a szívükön, az a szájukon. Tapasztalatom, hogy a fiatalok között is nagyon sok a rendkívül jól képzett szakember.

Ki lehet kapcsolni valahogy a tűzoltót? Mit csinál, amikor nem tűzoltó, „csak” Molnár József?

– Fontosnak tartom, hogy az enyémhez hasonló munkakörben az embernek kiegyensúlyozott magánélete legye. Áldom a sorsom, hogy ez nekem megadatik. Szűk családom hétfős, feleségem, Csilla 37 éve társam jóban és rosszban, két felnőtt lányom önálló életet él férjeikkel, és van egy kisunokám, sőt a következő is úton van. A velük töltött idő mindig feltölt új energiával. Ha szükséges, szívesen segítek nekik, amiben tudok, a probléma akkor van, ha egyszerre kell két helyszínen lennem…

Van más elfoglaltságom is, melyről nem szeretnék megfeledkezni. Egy társadalmi szervezetnek, a Fejér Megyei Tűzoltó Szövetségnek vagyok választott tisztségviselője, elnöke, a második ciklusomban. A FMTSZ 133 éves múlttal rendelkező szervezet, tagjai önkéntes tűzoltó egyesületek, létesítményi és önkormányzati tűzoltóságok, önkormányzatok, létesítmények, egy-egy alapítvány, kft. és magánvállalkozó is van köztük, összesen 48 tagszervezet, amely több, mint ezer embert tömörít. Fő célja a tűz elleni védekezés, a műszaki mentés, a kárelhárítás és a katasztrófa-elhárítás, -közreműködés területén tevékenykedő civil és szakmai szervezetek összefogása, tömörítése, szakmai érdekképviseletük. Az önkéntes tűzoltók a szívem csücskei, az ő hozzáállásuk, tevékenységük, önzetlen munkájuk nyújt nekem sok segítséget a hétköznapi hajsza során. Őket példaként szoktam emlegetni.

A sportot mindig fontosnak tartottam, a saját felkészültségemnek megfelelő szinten gyakorlom mind a mai napig, egy kedves társasággal rendszeresen futballozunk, másik hobbim a kerékpározás, évente 4-5000 km-t tekerek az ország útjain. Nem feledkezhetek meg a Balatonról sem, soha nem tudok vele betelni, ha van rá mód, sok időt töltök ott.