A modellrepülés légies művészete

Mi alapozta meg a modellezést, a repülőgépek készítését „történelmi” léptékekben?

– A magyarországi modellezés kezdetének 1909-et tekintjük, amikor a Budapesti Vigadóban repülőmodell-kiállítást rendeztek. Az eseményről a korabeli sajtó fényképes tudósításban számolt be. A repülés és a repülőmodellezés a kezdetektől összefonódva akarta mindjobban megismerni a „légerőtan” törvényeit, hogy az ember – és az általa készített gép – a madarakhoz hasonlóan képes legyen a levegőben szárnyalni. A modellezés, mint a neve is mutatja, kisebb léptékekben adja a repülés látványának élményét. A tudományos kísérletekben, szélcsatornában is alkalmas egy új fejlesztés kockázat nélküli vizsgálatára, tudományos eredmények kimutatására. Ráadásul a kezdetekben kizárólag saját építésű modellek készítése külön élményt adott az erre fogékonyaknak. A világháború után a robbanásszerű technikai fejlődést követve a modellezés önálló mozgalommá fejlődött és lett nagyon komoly technikai sport, valamint népszerű szabadidős tevékenység, hobbi. Nemcsak Magyarországon, hanem világszerte. Az ezzel foglalkozók olyan magas fokú technikai tudásra és anyagismeretre tesznek szert, amely nagyon kevés értelmes tevékenység része.

Mi adja meg egy ilyen repülésnek a varázsát? Pótolhatja az igazi repülés élményét, vagy nem is ez a cél?

– A modellrepülés varázsa a látvány élményében van. A modellek már száz méterre eltávolodva sokszor nehezen megkülönböztethetők az igaziaktól. Nézni a repülőt, vagy benne ülni nem összehasonlítható érzés, mégis összeköti a kétféle tevékenységet a repülőeszköz vezetésének tudománya. Ma a modellek többségét vizuális kapcsolaton alapuló rádió-távirányítással irányítjuk. A repülőkben a kormányfelületek mozgatásának alapszabályai egyformák kicsiben és nagyban: ezért, a mindkettőt közegébe fogadó aerodinamika megtanulásával a modellezés kiváló iskolája a repülőgépek vezetésének. Sok, főleg a modellezésben felnevelkedett sportpilótánk van, s egybehangzó véleményük szerint a repülő vezetése egyszerűbb benne ülve, mint a modellé.

Milyen eredményeket értek el a magyar modellezők?

– A tevékenységet a Magyar Modellező Szövetség fogja össze. A szövetség három nagy szakága a repülő-, a hajó- és az autómodellezés, s ezekhez ma már a verseny­drónosok is csatlakoztak. Fontos, hogy a sok gondot okozó hobbidrónosok nem tagjai a szövetségnek. Ezek a szakágak több további versenyosztályra szakosodtak, mert a modellezés rendkívül színes és szerteágazó. Modellekről mindig akkor beszélünk, amikor az eszköz működik, azaz repül, úszik vagy gurul. Ugyancsak szemet gyönyörködtetőek a makettek, amelyek minden részletükben abszolút pontos kicsinyített másai egy meglévő közlekedési eszköznek, de csak gyönyörködhetünk bennük egy polcon. A modellezősikerekre jellemző, hogy már a rendszerváltás előtt, a nem olimpiai sportágak Európa- és világbajnokságain annyi dobogós helyet szereztek a magyarok, amellyel ott voltak az első három között a sportágak versenyében. Ez azért óriási, mert műszaki sportág lévén a lehetőségeink nem említhetők együtt a nagy nemzetekhez képest. Néhány év hullámvölgy után az elmúlt tíz évben újra sikerült nagyszerű eredményeket hoznunk. Élen jár az éremszerzésben a szakágak között az Antik Repülőmodellezők ­Szakága, amelynek a rendszerében csak Európa-bajnokságot rendeznek, azt viszont minden évben. Ők 2007 és 2019 között 24 arany-, 21 ezüst- és 26 bronzérmet szereztek.

Figyelnek önökre? Például az antik szakágra?

– A sors fintora, hogy az antik szakág még saját szövetségének vezetésével is küzd az elismertségért. Ebben a műfajban 1950 előtt tervezett vitorlázó-, robbanó- és gumimotoros modelleket építenek meg újra, eredetileg is használt faanyagokból, eredeti rajzok alapján. A modelleket ma már rádióval irányítják és nehéz feladatokat kell velük teljesíteni. Jellemző, hogy a hazai versenyeken és az Európa-bajnokságok döntőiben fél- vagy egyórás repülésekkel szereznek érmeket. Ez repülőmodellel már embert és modellt próbáló feladat. Mégis, a szövetség vezetése téves információk és személyes tapasztalat hiányában nem tekinti támogatásra méltó élsportolónak a szakág legjobbjait. A hagyományaink őrzésének ezt a nagyon is élő műfaját még külön is ­figyelemre méltóvá teszi, hogy a modellek építésében híven őrzi a repülőgép-építés hajdani szellemi, szakmai és kézműves hőskorát. A modellezés többi ágának ugyanis ma már a játékipar minden elképzelhető méretben és műszaki tartalommal árul gyönyörű, kész modelleket, versenyzéshez és hobbihoz egyaránt. Elismertségről mégsem beszélhetünk, amit az is mutat, hogy igyekezeteink ellenére eredményeink nem jelennek meg az országos médiában.

Milyen a jó repülőmodel­lező?

– Olyan műszaki érdeklődésű, rendes ember, aki nagyon szereti a repülés minden formáját. Van benne alkotási vágy, nem restell tanulni és a kezét, a szerszámait használni, hogy repülni képes csodákat hozhasson létre. Ja, és nem keserítik el a kudarcok sem. Azért kell rendes embernek lennie, mert a modellezőközösségek egymást segítő, támogató, emberi és szakmai példaképekkel bőven megáldottak. Közénk be kell tudni illeszkedni, mert egyedül ez nem megy… Ugyanúgy, mint ahogyan azt a repülésben is tapasztaltam.