A NEMZETI EMLÉKEZET az egyik legfontosabb

2021.10.17. 15:30

Arany fokozatú érdeméremmel tüntették ki Fűrész Györgyöt

A 90-es években alakult Horthy Miklós Történelmi Társaság Budapesti Tagozata szeptemberi közgyűlésén Fűrész Györgyöt, Csókakő polgármesterét arany fokozatú érdeméremmel tüntette ki.

Borsányi Bea

„A társaság fő tevékenységi köre kiterjed a kormányzó úr és családja emlékének ápolására, hozzájuk vagy tevékenységükhöz köthető jeles évfordulók és események megünneplésére. Ezen túlmenően igyekeznek gondot fordítani a magyar közelmúlt olyan eseményeinek felkutatására és a közvélemény előtt ismertté tételére, melyeknek a magyarság sorsára máig ható kihatásai vannak, illetve amelyekről a kommunizmus évtizedei alatt a magyar közvélemény nem hallott, nem hallhatott” – olvasható a Horthy Miklós Társaság honlapján, amelyben 2003-tól 2013-ban bekövetkezett haláláig özvegy Horthy Istvánné gróf Edelsheim-Gyulai Ilona töltötte be a tiszteletbeli elnöki rangot.

„Nem szabad megfeledkeznünk a történelmünkről, mert ezek a gyökereink. Az, aki nem ismeri a saját történelmét, könnyen becsapható.”

Fűrész György munkáját nem első alkalommal ismerték el: 2012-ben, a csókakői Horthy Miklós szobor felavatását követően az érdemrend ezüst fokozatát vehette át. A Nagy-Magyarország téren felavatott alkotás a kormányzó negyedik itthon felállított szobra volt, de az első, amely köztéren kapott helyet. Az azóta eltelt 9 évben a polgármester tevékenységének köszönhetően újabb történelmi alkotások kaptak helyet a községben. Legutóbb a Vértesalja Gyermekei Baráti Társaság segítségével II. Rákóczi Ferenc mellszobrát leplezték le, előtte, augusztus végén a Hazatérő katona szobrát avatták. Fűrész szerint leginkább az általa képviselt emlékezetpolitikával érdemelte ki a Horthy Társaság elismerését. Hozzátette, ez nemcsak az ő érdeme, de minden csókakőié, akik részt vesznek az emlékek megőrzésében, továbbadásában, a kevésbé ismert részletek kiderítésében és a köztéri szobrok finanszírozásában. Az emlékművek ugyanis minden esetben közadakozásból születtek.

Fűrész György családjának több tagja is tevékeny részese volt a történelmi eseményeknek
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

– Csókakő érdekes település, a történelemnek szinte minden nagyobb eseményéből kijutott nekünk a török uralomtól kezdve a háborús frontokon keresztül az 56-os eseményekig. Ezek többségéről persze régen hallgatni kellett, és ezt alaposan bele is táplálták a háború után született generációba. Ám a hallgatást valamikor meg kell törni. Csókakő egyébként sem félt soha attól, hogy „kinyissa a száját” – mondta Fűrész György, aki azt is kiemelte, hogy a faluban soha nem volt egyetlen vörös csillag még az 50-es években sem. Igaz, „cserében” 1848–49-es emlékművet sem emeltek.

A kompromisszumos hallgatást a 80-as években a tanácselnök, Király Imre törte meg, aki egy október 23-i napot jelölt ki arra, hogy táblát avassanak a török 1687. október 17-i, csókakői várból történt kiűzésének emlékére. Az eseményen az akkoriban szokásos kötelező ünnepektől eltérően jóval többen jelentek meg, és akaratlanul is volt egyfajta áthallás az 56-os eseményekre. A tanácselnököt később behívatták a pártbizottságra, pedig Fűrész szerint Király Imre fejében meg sem fordult semmilyen szándékosság. A változás azonban elindult a faluban, ahol néhány évvel később már II. világháborús emlékművet avattak. Ezt később több, nemzeti érzelmű köztéri alkotás követte. A változás hatással volt a 80-as évek csókakői gyermekeinek történelmi szemléletére is. Ők azok, akik ma felnőttként támogatják a község emlékezetpolitikáját: emlékezni kell mindenre, ami a faluban történt, arra is, amiről korábban nem szabadott beszélni!

– A családomban, amelynek több tagja is tevékeny részese volt a történelmi eseményeknek, én is hallottam történeteket, és kisgyerekként nagy érdeklődéssel hallgattam az idősebb csókakőieket is. Hamar „összeraktam”, hogy az iskolai történelemkönyvekben olvasottak eltérnek a történetekből megismert valóságtól. Amikor az általános iskolai történelemtanárom arra buzdított minket, készítsünk interjúkat az öregekkel a szovjet felszabadításról, meg a magyar partizánokról, az is kiderült számomra, hogy a felmenőim egyáltalán nem voltak partizánok, sőt többen megjárták Horthy hadseregét és a Don-kanyart – mesélte Fűrész György, akit ezek az élmények arra motiváltak, hogy utánajárjon az eseményeknek. Így váltak a hallott történetek hitelessé a számára, majd később olyanokká, amelyeket fontosnak tart megőrizni az utókor számára.

– A nemzeti emlékezet helyi szinten történő támogatása polgármesterként számomra teljesen természetes. Azért csináltattam a 48-as és az 56-os emléktáblákat, mert korábban nem volt helyszíne a forradalmi megemlékezésnek, de én kezdeményeztem azt is, hogy legyen a II. világháborúban Csókakőn és környékén elesett katonáknak emlékhelye. Kellenek olyan helyek, ahol az idősek, akik átélték az eseményeket, szabadon emlékezhessenek. Mert korábban ezt nem tehették meg. És emlékezhessünk mi is. Nem szabad megfeledkeznünk a történelmünkről, mert ezek a gyökereink. Az, aki nem ismeri a saját történelmét, könnyen becsapható. A nemzet és a saját érdekünkben is látnunk kell, kik azok, akik a hagyományokat megtartva, de a történelem korábbi hibáiból a megfelelő következtetéseket levonva akarják tovább, előbbre vinni az országot. Akinek nincs gyökere, az úgy pattog az ideológiák között, mint a pingponglabda – fogalmazott a polgármester.

Ezek is érdekelhetik

facebook comments widget