A magyarság egészét meghatározza Nagyboldogasszony

Nagyboldogasszony napja a magyarság egyik ősi ünnepe, amely Szent István országfelajánlását követően egészen 1948-ig, a kommunista kormány kereszténységellenes intézkedéseiig Magyarország legnagyobb ünnepnapja volt. Varga Tibor előadásának középpontjában ezek a kérdések álltak: Milyen országot teremtett Szent István királysága során? Mit jelentett, mit jelent ma és az utókor számára Mária Országa, a Regnum Marianum hagyománya?

– Augusztus a magyarok hónapja – tolmácsolta gondolatait Varga Tibor jogtörténész. Kezdve augusztus hatodikával, Urunk színeváltozásának ünnepével, tizenötödikén Nagyboldogasszony ünnepe, huszadika pedig Szent István napja. – Akkor lesz igazán változás, ha Nagyboldogasszony ünnepe állami ünnep lesz. Mert nem mindegy, hogy hova helyezzük a hangsúlyt, Szent Istvánra, aki nagyon fontos nekünk, vagy Nagyboldogasszonyra, aki mégiscsak magasabban áll – emelte ki Varga Tibor.

A magyarok történelmében Szent István kulcsszerepet játszott, a jogtörténész szerint ezt pontosan jól tudták a kommunisták is, és mivel céljuk a magyarság gerincének megtörése volt, 1983-ban létrehozták az István, a király című darabot.

– Istvánt királyként ábrázolják, nem Szent Istvánként, ekkor már 900 éve szentté avatta Szent László. A darabban István kissé pipogya, meg van ijedve a Német–római Császárságtól, a Bizánci Császárságtól. Ehhez képest van az őspogány Koppány – vázolta a sokak által ismert darabot Varga Tibor, majd feltette a kérdést: ezek a jelenetek a valós történelmet tükrözik?

Szent István születése előtt édesanyja, Sarolt fejedelemasszony és édesapja, Géza fejedelem előtt is látomás jelent meg. Mindketten azt az üzenetet kapták, hogy fiuk fog születni. Sarolt fejedelemasszony viszont az előtte megjelenő angyaltól azt is megtudta: az Úr már ismerte, mielőtt a méhében megalkotta volna, valamint azt, hogy a Szent István nevet kell majd viselnie.

– Nem tudjuk, mikor született Szent István. Valószínűleg a 975-ös időszak környékén születhetett, de lehet, hogy később. Mindenesetre 997-ben már harcol Koppány ellen. Bár Koppány egy külön kérdés. Az is előfordulhat, hogy nem is létezett – emelte ki a jogtörténész. Mint elmondta, Koppány származása rendkívül bizonytalan ismereteken alapszik, de szinte biztos, hogy nem négyelték fel.

– Koppányról 997-től kezdődően nincsenek korabeli említések. Háromszáz évvel később egyetlenegy van, ami ennyi: Koppány fellázad Szent István ellen. Utána az első információt 1358-ból a Képes Krónikából kapjuk meg – hangsúlyozta Varga Tibor. Innen is mindössze öt adatot tudhatunk meg, de Koppány létezésével és származásával kapcsolatban több elmélet is született az elmúlt évtizedekben, melyek különböző irányból is megközelítették a kérdést. Szent Istvánnak már a koronázása körül is bőven vannak érdekességek.

– Nagyon érdekes az időpont. Azt tudni érdemes, hogy 1000-ben a világvégét várták. Mindenhol erről a világvége-hangulatról van szó – emelte ki az érdekességet Varga Tibor. Ebben az évben az utolsó ítéletet is várták.

– Szent István győztes király volt. Végighadakozta az életét: 1017-ben megveri a lengyeleket, a besenyőket, 1018-ban az oroszok ellen ad segítséget, és aztán jön a legnagyobb viadala – mondta Varga Tibor a korábban említett darab szerint megriadt királyról. II. Konrád német-római császár a felperzselt föld taktikáját alkalmazva megtámadta Szent Istvánt. Aztán valahol Győr környékén a magyar sereg rajtuk üt, és egészen Bécsig üldözi és körbefogja.

– Amikor bekeríti őket, ezt a kiéhezett, kiszomjazott sereget megeteti, megitatja, aztán hazaküldi mindet – mesélte Szent Istvánról a jogtörténész. Mint mondta, István nagy király volt, ezzel szemben, főleg a rendszerváltás idején, sokan állítottak hamis vádakat vele szemben. A jogtörténész elmondta, hatalmasságát viszont számos korabeli feljegyzés, írásos emlék őrzi és bizonyítja. Csakúgy, ahogy számos történelmi tény is a korabeli Magyarország erejét és függetlenségét támasztja alá.

A könnyek közötti imádkozás képessége nagyon keveseknek adatott meg, Szent István viszont megkapta ezt az adományt. Amikor más már érezte halálának eljövetelét, akkor összehívta az embereket, a kezét és a szemét a csillagokba emelve azt mondta: „Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó Istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.”

Varga Tibor kiemelte a hasonlóságot, miszerint Krisztus a kereszten az Úr felé beszélve szintén a „lelkemet kezedbe ajánlom” szavakat használta. A jogtörténész elmondta: a felajánlást követően Szent István könnyek között kezdett imádkozni azért, hogy lelke Nagyboldogasszony napján lépjen ki testéből.

– A magyarság Szent Istvánon keresztül kötődik az éghez, mert bizony akkor halt meg, 1038. augusztus 15-én.

– Tudni kell, még ha az ember nem gyakorolja is a hitét, hogy Magyarország katolikus ország. A helyzet az, hogy nehéz mit kezdeni, ha Máriát kiiktatjuk a magyar történelemből. Annál nagyobb boldogság nincs az életben, hogy az embernek van egy örök édesanyja – hangsúlyozta Varga Tibor.