Az Oetl vasból öntött pavilonja áll a Zichy ligetben

„1. Főépület. 2. Bútorok, kárpitos munkák. 4. Borkiállítás; mezőgazdaság, bányászat csarnoka. 6. Fém-ipar. 7. Vas-ipar. 9. Állatkiállítás. 11. Gazdasági gépek. 13. Lövölde-kert kapuja. 15. Közlekedési minisztérium pavillona. 19. Vasúti indóház. 20. Királyi sátor. 22. Zichy-pavillon. 23. Emléktárgyak pavillona. 24. Vendéglő. 25. Dréher sörcsarnoka. 28. Oetl vas-pavillona.”

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület öntészeti szakosztálya ötven­éves jubileuma tiszteletére – 2002-ben – ötszáz példányban kiadott, Bencze Géza által írt Az Oetl-­féle vasöntöde története című kiadványban szó esik a fehérvári zenepavilonról is.

Az ebben írtak szerint az 1870-es évek elején ennél a bizonyos Oetl cégnél a Bécsből szerződtetett trezorgyártó szakmunkásokkal együtt a munkások létszáma száz körül lehetett. Olvasható, a korabeli önálló vasöntödék kemencéinek jellemző éves teljesítőképessége átlag 9-10 ezer mázsa volt, az Oetl-féle vasöntödében viszont évi 16-17 ezer mázsa vasat öntöttek! A kezdetekben az Oetl fivérek – János és Antal – közösen irányítottak; 1872-ben János visszavonult. 1876. június 26-án Oetl Antalt mint a vasöntő üzlet tulajdonosát jegyezték be a cégbíróságon, ekkortól használta a vállalat az Oetl Antal-féle Vasöntöde és Gépgyár nevet.

A citált kiadvány ismerteti azt is, hogy az 1872-től az 1880-as évek közepéig tartó időszakban az Oetl munkái közül kiemelkednek a Füvészkert pálma- és növényházai, a budavári és gödöllői királyi kastély díszkertjének növényházai; az államvasutak központi (Keleti) pályaudvarának peronoszlopai és szerkezetei, valamint lovardák, kocsiszínek, csarnokok, pavilonok, díszkerítések, korlátok és rácsozatok, közúti vas­hidak és megannyi más.

Bencze Géza írásában kifejti azt is, hogy Oetl Antal miképpen kívánta felhívni a figyelmét termékeire, hogyan reklámozott. Nem a gazdasági és ipari szaklapokban hirdetett, illetőleg ezekben csak elszórtan. Inkább ipari és gazdasági kiállításokon kereste a sikert, az új vásárlókat.

Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület már 1865-ben kitüntető érmet adott az Oetl-­gyárnak, az Országos Magyar Iparegyesület 1870-ben ismerte el egy ezüstéremmel. Majd a gyár megméretett az 1873-as bécsi világkiállításon, ott Oetl Antalt gyáriparfejlesztő tevékenységéért koronás arany érdemkereszttel tüntették ki. Az 1876-os szegedi országos kiállításon is ott volt az Oetl, ahogy az 1878-as párizsi világkiállításon is, ahol is egy-egy ezüst- és bronzérmet is nyert bemutatott gyártmányaival.

A Zichy Jenő nevéhez köthető, 1879. évi székesfehérvári országos kiállításon is saját pavilonja volt az Oetl Antal-féle Vasöntöde és Gépgyárnak. A királyi városban díszoklevéllel ismerték el az öntödét, sőt, a kiállítás szervezői 3500 forintért megvásárolták a termékek bemutatóhelyéül szolgáló Oetl-­féle vaspavilont, melyet Platzer/Palóczi Antal tervezett. (Platzer családi nevét az 1880-as években Palóczira változtatta.)

Bencze Géza könyvében közli, az Oetl-motívumokban gazdag építmény a székesfehérvári Zichy ligetben eredeti állapotában áll ma is.

Demeter Zsófia történész A derék város. Székesfehérvár anno… 3. című kötetében természetesen ír az 1879-es országos kiállításról is.

„Az 1879-ben rendezett székesfehérvári Országos Mű-, Ipari, Termény- és Állatkiállítás jelentős kezdeményezés volt, s jelentős eredményekkel kecseg­tetett. Persze jelentős erőfeszítéseket igényelt. A Fejér Megyei Gazdasági Egyesület elnökeként 1877. június 9-én a város közgyűlésén elmondott beszédében Zichy Jenő kezdeményezte. Az országos kiállítás Zichy Jenőnek kedves alkotása volt, és az országos bemutatkozás szempontjából is igen fontos. Nemcsak Zichy, az »ipargróf« országos híre, hanem Székesfehérvár ismertsége szempontjából is. Jelentőségét kiemeli az is, hogy emiatt avatták Zichy Jenőt a fehérvári díszpolgárok sorába […], s nevezték el róla a Zichy ligetet. Ugyancsak ez a magyarázata annak, hogy a kiállításon szerepelt Oetl-féle zenepavilont megvásárolta, és Székesfehérvárnak ajándékozta, mely a Zichy ligetet díszíti.”

Ebből az is világos, hogy bár a kiállításon volt különálló Zichy-­pavilon is, ez nem azonos a Zichy liget mai zenepavilonjával. Az 1879. május 25-én megjelent Vasárnapi Újság érdemben foglalkozott a fehérvári kiállítással. „A nagyobb birtokosok közül számosan külön pavillonokat építettek kiállításaik számára. A Zichy-pavillon már messziről magára vonja a figyelmet az elébe állított ket typikus alak által. Egy magyar béresgazda és egy oláh erdőcsősz puskával állanak a pavillon lépcsőjénél az uradalmi cselédségből.” A cikk az Oetl-féle vaspavilont is megemlítette. (Az írásunk elején lévő rövidített felsorolás is a Vasárnapi Újságból való idézet.)