Széchenyi érdeme az egymást követő nemzedékek szemében semmit sem halványult

- Most ünnepeltük a legnagyobb magyar születésének 225. évfordulóját, akinek Fehérváron utca és középiskola is viseli a nevét. De járt-e Széchenyi valaha Fehérváron?

A fiatal Széchenyi István látható lovastiszti egyenruhában

- Feltehetően többször is, 1809 novemberében pedig bizonyosan. Ennek a látogatásnak az volt az előzménye, hogy a fiatal, alig 18 éves gróf, mint a nemesi felkelés önkéntes - inszurgens - főhadnagya 1809 júniusában bekapcsolódott a Napóleon elleni háborúba. A vereséggel végződő június 14-ei győri csatában ugyan nem vett részt, de egy bátor haditett mégis kötődik a nevéhez. A körülzárt védősereg haditanácsának azon végzését ugyanis, miszerint ki fognak törni a franciák gyűrűjéből, Széchenyi juttatta el csónakon Komáromba, a főhadiszállásra. Miután aztán az Osztrák Császárság békét kötött a franciákkal, november elején Széchenyi István is Székesfehérvárra érkezett, hogy mint a főszállásmesteri törzs tisztje részt vegyen a nemesi felkelés utolsó szemléjének - tulajdonképpen egy hadgyakorlat - előkészítésében. A háromnapos seregszemlén I. Ferenc király napiparancsban dicsérte meg az inszurgensek teljesítményét, külön is kiemelve Széchenyi István főhadnagy szakértelmét és buzgalmát.

A korabeli képeslap a Széchenyiről elnevezett fehérvári utcát ábrázolja. Az utca neve - kivételesen - 150 éve változatlan

- Miként érezte magát Széchenyi Fehérváron?

- November 22-én István - bátyja, Pál nevében is - német nyelvű levelet írt Székesfehérvárról Pesten tartózkodó szüleiknek. Nem számolt be részletesen a hadgyakorlatról, csupán azon örvendezett, hogy engedélyezték számukra a szabadságot. Itt, Fehérváron igen jó dolgunk van - írja. - Szerencsére mindenütt szívesen fogadtak bennünket, ami nagyon tetszett nekünk, annál is inkább, mert mindezt szüleink igen jó hírnevének köszönhetjük .

- Tudunk-e még valamiről, ami - ha közvetve is - fehérvári vonatkozás Széchenyi életében?

Szalai Károly fehérvári helytörténész szerint

- A levert szabadságharc után a döblingi gyógyintézet magányába menekült Széchenyi, Itt figyelt föl a bukott Bach-rendszert émelyítően feldicsérő Rückblick (Visszapillantás) című röpiratra. A cáfolatul írt Blick auf den anonymen Rückblick (Egy pillantás a névtelen visszapillantásra) című mű kéziratát 1858 novemberében Béla fiával illegálisan küldte ki Londonba, amit Rónay Jácint, az emigrációban levő kiváló bencés tudós - Székeshérvár szülötte - rendezett sajtó alá.

- Széchenyi öngyilkosságának híre megdöbbentette a nemzetet. Miként fogadták annak hírét Fejér vármegye székhelyén?

- Az osztrák rendőrség zaklatásait már elviselni nem tudó Széchenyi 1860 áprilisában, a húsvétra virradó éjjel vetett véget önkezével életének. Nagycenki, a családi mauzóleumba történt temetését követően tízezrek vettek részt a pesti rekviemen. Fehérvár is gyászolt. 1860. április 27-én Drucker József polgármester - a községválasztmány megbízásából - részvétlevéllel fordult az özvegyhez, született gróf Seilern Crescence-hoz. Csupán enyhíteni ohajtanám azon méltó fájdalmat, melyet eloszlatni saját keblemben sem vagyok képes. Engedje ezért excellentiád, hogy ezen tősgyökeres magyar város egyhangu (...) részvétét bevallhassam, s azon közérzetünket fejezhessem ki, hogy a nemzeti nagy halottnak áldott szelleme, magasztos tetteiben köztünk örökké élni fog.

- Már említette az utcát és középiskolát. Ezek Széchenyiről történt elnevezésének mi a históriája?

- Az 1860-as évek közepén kapta a Tóváros északi részén, a megyeházhoz közeli tér a Vörösmarty nevet, s az innen dél felé vezető, korábban Sóstó utcának nevezett utat pedig Széchenyiről nevezték el. A két utcanév kiállta az idők próbáját, 150 éve hirdetik a reformkor két géniuszának az emlékét.

A Budai úti ipari iskolát Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter 1939. május 15-én kelt rendelete értelmében nevezték el Széchenyiről.

Az alapvetően gépipari, illetve híradásipari képzést nyújtó középiskola 1947-ben fosztatott meg az osztályidegen gróf nevétől, 1955-ben, a Rákosi-érában pedig az intézménynek Ságvári Endre nevét kellett felvennie.

A rendszerváltáskor - többek között a tanulóifjúság és a tantestület kérésére - a városi tanács 1990. március 12-ei rendeletével az intézmény nevét Széchenyi István Műszaki Szakközépiskolára változtatta vissza - mondta el lapunknak Szalai Károly.