Nemzetközi tudományos konferenciát rendeztek a Károlyi-kastélyban

A két nap alatt elhangzott tucatnyi előadásból az első Toth Szilárdé volt. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa az olimpiák történetéből elevenített fel néhány epizódot. Azzal kezdte, hogy az ókorban az olimpia idejére felfüggesztették a háborúskodást. Azzal folytatta, hogy 1920-ban Budapest rendezte volna a játékokat, de 1919-ben Antwerpen javára elvesztette eme jogot. Az 1924-es olimpiára Németországot azért nem hívták meg, mert az első világháború egyik vesztese volt, ugyanakkor 1936-ban a világ legnagyobb sportversenyét a náci Németország szervezhette meg. A második világháborút követően Japán és Németország 1956-ig nem vehetett részt az olimpián, ugyanakkor Olaszország, akivel egy oldalon harcoltak, igen.

Toth Szilárd Pekingről, Londonról, Szocsiról szólt

Toth Szilárd előadásában ezt követően a pekingi, a londoni és a szocsi olimpiát hasonlította össze. A játékok Pekingben 44 milliárd, Londonban 14,6 milliárd, Szocsiban 51 milliárd dollárba kerültek. Pekingben csak a megnyitó 100 millió dollárba került: 35 ezer rakétát lőttek fel a tűzijáték során. A kínai fővárosban különleges úszómedencét építettek, amelyben 25 új világrekord született. Kína 51 arannyal az első lett az éremtáblázaton, s a tévéközvetítéseknek összesen 4,7 milliárd nézője volt. A pekingi mint a tökéletes olimpia maradt meg az emberek emlékezetében, s a tibeti kérdés, az életszínvonal, a környezetszennyezés vagy a szólásszabadság problémája háttérbe szorult. A londoni annyival volt más, mint a két másik olimpia, hogy Angliát nem fűtötte a bizonyítási vágy, hiszen Nagy Britanniának nem kellett bizonyítania...

Szocsiban a téli olimpiát plusz 12-16 fokos átlaghőmérséklet mellett rendezték meg, ami idiótaságnak tűnhet fogalmazott az előadó. Pedig ezzel Oroszország éppen azt bizonyította: számára semmi sem lehetetlen. Mindez jól mutatja, hogy az olimpiák az államok közötti versengés fontos helyszínévé lettek. Egy sikeres olimpia megrendezése javítja az illető ország nemzetközi megítélését, politikai tőkét jelent, és tápot ad a nemzeti büszkeségnek. Azt, hogy Kína 44 milliárdot ölt eme sporteseménybe, Putyin nem nézhette tétlenül...

Debreczeni Márk volt a legfiatalabb előadó

Debreczeni Márk tavaly diplomázott történelemből. A fiatal előadó a moszkvai és a Los Angeles-i olimpiákról tartott a csurgói konferencián előadást. Ez a két sportverseny az 1979-ben kirobbant kis hidegháború bélyegét viselte magán. A nyugati és a keleti blokk közötti viszony kiéleződését a szovjetek afganisztáni bevonulása eredményezte. Az 1980-as moszkvai olimpián Amerikán kívül további 65 ország nem vett részt. Válaszul 1984-ben a Los Angeles-i játékokat a szocialista országok bojkottálták. Az olimpia idejére Moszkvát szinte kiürítették hangzott el az előadásban. Ugyanakkor a Szovjetunió semmit nem bízott a véletlenre: a technikai berendezések Nyugatról érkeztek.

A megnyitón hangsúlyos elemként jelent meg két ideológiai szimbólum: a sarló és a kalapács, illetve Lenin portréja. A Los Angeles-i játékok bojkottját nem előlegezte meg a sajtó, habár a helyette szervezett Barátság játékokat már korábban elkezdték szervezni. A bojkott nyilvánvalóan pártutasításra történt: a sportvezetők háromnegyede tagja volt a pártnak.

Egyetlen személy szavazott a bojkott ellen, ő fél év múlva aztán elhagyta az országot. Schmitt Pál nem vett részt a szavazáson, Bulgáriában volt éppen. A magyar sportolók május elejéig az olimpián való részvételre készültek. Már elkészült a formaruha és a repülőjegyek is megvoltak. Ezért aztán rendkívül csalódottak voltak, amikor kiderült a szovjet sportolókkal való szolidaritás okán nem veszünk részt a Los Angeles-i olimpián. Románia, bár szocialista ország volt, részt vett. Az onnan érkezett sportolókat a megnyitón fölállva tapsolta meg a közönség, s Románia a második helyet szerezte meg az éremtáblázaton. A tipikus hidegháborús konfliktusnak a sportolók itták meg a levét. Ami történt, az az olimpiai mozgalom hátbatámadása volt összegzett az előadó.