Hétvége

2008.04.05. 02:28

Születése, halála rejtély

A költőóriás életéről szinte mindent tudunk - csak születése és halála körülményei rejtélyesek. Mi most mellőzzük a segesvári/barguzini történetet, csak a születésre összpontosítunk. Ez is jócskán szolgál meglepetéssel.

MTI

etőfi Sándor 1823. január elsején született Kiskőrösön - ezzel a mondattal kezdődik A magyar irodalom története 1849-ig című kötet IV. kiadása (Gondolat Kiadó, Budapest, 1971, 542. oldal), amelyet Bóka László és Pándi Pál szerkesztett, s amelynek első kiadása 1957-ben jelent meg.

Nehéz lenne okiratokkal cáfolni ezt az állítást: Kiskőrösön született. Ez megegyezik a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos állásfoglalásával is. Azonban legalább egy mondatot az a tény is megérdemelt volna az életrajzokban, hogy Petőfi (született Petrovics) életéről szinte mindent tudunk - kivéve e rendkívül rövid, ám gazdag életút két sarokpontját. Születéséről és haláláról mindmáig tudományos és szenvedélyes, valamint szenvedélyes tudományos viták dúlnak.

E viták egyik résztvevője a szabadszállási Petőfi Baráti Kör egykori elnöke, a költő életének lelkes kutatója, Tóth Sándor is. Aki valóságos fogalom a kiskun városban.

Előbb azonban a kiskunsági kunokról, s magáról a tájegységről. Kiskunságnak mondjuk ugyanis Bács-Kiskun megyének s Pest megye délkeleti részének a Duna és a Tisza közé eső részét - holott ez tévedés!

Mint velünk éppen Tóth Sándor megérttette, a dolog egészen Mária Terézia császár- és királynő idejéig nyúlik vissza. Aki engedélyezte a Duna-Tisza közén élő kunoknak, hogy megváltsák földjeiket uruktól, a német lovagrendtől. A Kiskunság e megváltott földekből áll - és csakis azokból! Vagyis oda tartozik Szabadszállás - de a szomszédos Szalkszentmárton már nem. Beleesik Kiskunhalas - ám a közeli Kiskőrös: nem! A kun értelmezés szerint két részre tagolódó Kiskunság északi vége Kiskunlacházánál, déli végződése a Szegeddel szomszédos Dorozsmánál található, s e felosztásnak jelentősége lesz még Petőfi szülőhelyének körülírásakor.

A kunok maguk, mondja Tóth Sándor, a mai napig nem ennyi-és-ennyi holdas gazdaként, hanem annyi-és-annyi forintos birtokosként emlegetik eleiket. Értsd: hány forintért váltottak meg földet.

Az 1924-ben Szabadszálláson született Tóth Sándor, aki hanyatló egészségi állapota ellenére rendkívül logikusan érvel Petőfi születési körülményeiről, azt állítja, hogy a költőt csak anyakönyvezni vitték át Kiskőrösre - Szabadszállásról. Amiből az is következik, hogy Petrovics Sándorka, ki már a szülőágyon is nagyon vékonypénzű, esendő csecsemőnek látszott, nem 1823. január elsején éjfélkor, hanem 1822 decemberének valamelyik napján született.

Tóth úr maga is elismeri, hogy ez csak feltételezés, okmányokkal nem lehet egyértelműen és minden kétséget kizáróan bizonyítani. Viszont azonnal hozzáteszi, hogy ez az állítása (amelyet persze örömest elfogad minden szabadszállási, ám annál kevésbé találják örvendetesnek a kiskőrösiek) egyrész szerfölött valószínű, másrészt a kiskőrösi születés teóriája sem több feltételezésnél. Melyet a keresztelőlevél támaszt alá.

Azonban az ifjúkorától, 1946-os szabadszállási jegyző-gyakornokoskodásától szorgos Petőfi-kutatásokba merült Tóth Sándor is írásos dokumentumokkal: szerződésekkel, házbérletekkel, telekkönyvi kivonatokkal, iskolai nyilvántartásokkal, kortársak és leszármazottak visszaemlékezéseivel, korábbi irodalomtörténeti szakmunkákkal tudja alátámasztani érvelését.

Ami így hangzik: Petőfi szülei, Petrovics István és Hrúz Mária Szabadszálláson laktak fiuk születésekor. Saját házuk és földjük volt, amelyek szerepeltek a községi összeírásokban, csakúgy, mint tulajdonosuk. Ugyan béreltek mészárszéket Kiskőrösön is abban az időben - ám még a félegyházi szerződésben is szabadszállási lakosként említik őket...

Mármost miért vitték volna át a viselősségének utolsó napjaiban járó Hrúz Máriát lakhelyéről, Szabadszállásról Kiskőrösre azon az 1822- 1823-as télen - amelyet keménynek írnak le a kortársak? Abban a rendszerint és túlnyomórészt otthonszülő korban nem az volt a természetes, hogy az anya saját lakásában ad életet gyermekének?

A kiskőrösiek érvelésében szerepel, hogy az ő városukban is lakhattak éppenséggel Petrovicsék, lévén ott házbérletük. Újszülöttel szánkázni a havas rónán át, különösen egy gyengécske újszülöttel, nem tűnik szerencsésnek, tehát érthető, ha a szülés előtt napokkal Kiskőrösre utaztak a Petrovicsok.

Csakhogy több, még a XX. elején-közepén is élő ember, köztük Petőfi másod-unokatestvére, Baky Józsefné Herpay Zsuzsanna (1852-1947), vagy Berta Sándor (1888- 1965) évtizedeken át és egybehangzóan hirdették, amit őseiktől hallottak: Petőfi Szabadszálláson született, csak keresztelni vitték át Kiskőrösre. Mégpedig azért vitték oda, mert ott volt csak evangélikus lelkipásztor a környéken: Petrovicsék evangélikusok voltak s maradtak a református kunok között is. Ráadásul éppen az a nagytiszteletű Martiny Lajos volt a kőrösi evangélikus pap, akinél Hrúz Mária lánykorában szolgált Maglódon, akit nagyon tisztelt és szeretett, s akinek gyerekeit, Károlyt és Ludovikát keresztszülőknek kérte.

A visszaemlékezések szerint Szabadszálláson Berta Sándorné volt a bábaasszony, aki otthon is maradt Petrovicsnéval, míg a gyereket keresztelni vitték, a későbbi főbíró, Pandur József által kölcsönadott lovakkal. Erre az útra Höss Józsefné bábaasszony kísérte a kisdedet, s Pőcze Györgyné volt a Sándorka dajkája. Az az erős valószínűség, hogy a másik két keresztszülő, az izsáki Dinga Sámuel, illetve a soltvadkerti Kovácsay Ferencné Dinga Anna meghívásához és megérkezéséhez időre volt szükség, azt a nézetet erősíti, hogy Petőfi 1822 végén született.

S a költő is szabadszállásinak vallotta magát iskoláiban, amint erről fennmaradt bejegyzések tanúskodnak. Igaz, vannak olyan beírások is, amelyek szerint kiskőrösi volt: ezek azonban a keresztlevél alapján, a költő megkérdezése nélkül született bejegyzések, így Tóth Sándor.

Szabadszállásinak írja a Magyar Írók Életrajzgyűjteményének 1856-os pesti kiadása is (gyűjté Ferenczy Jakab és Danielik József, kiadta a Szent István Társulat, Ernich Gusztáv könyvnyomdájában): Petőfi (családi nevén Petrovics) Sándor, legnagyobb magyar lyrai költő, született Szabadszálláson, Kiskunságban . Szülőhelyeként Szabadszállásra emlékezett a jó barát Arany János, Jókai Mór, valamint Pálfi Albert is azt írja a Márczius Tizenötödike című újságban: Petőfi követi székét ott keresi, ahol született, boldog gyerekkorát tölté.

Márpedig tudjuk, hogy az 1848. évi követválasztáson Petőfi Szabadszálláson jelöltette magát. Furamód a kiskőrösiek is éppen ezzel érvelnek - hiszen a költő rútul megbukott ezen a választáson, sőt, egyenesen futnia kellett Szabadszállásról, hogy meg ne verjék. S hát hogyan is kerülhetett volna ilyen helyzetbe a szülőhelyén? - kérdezik tamáskodva Kiskőrösön.

Tóth Sándornak persze erre is van magyarázata: Petőfi az Akasszátok fel a királyokat! verssorával nem szerzett magának nagy megbecsülést Szabadszálláson, ahol tizenhat éves koráig élt és iskolába járt - s ahol a nép a Habsburg-házi Mária Teréziának köszönhette birtokait.

Petőfi Sándor maga mondta-írta többször: ez a szép Kis-Kunság az én szülőföldem . S mint tudjuk, Kiskőrös a kunok szerint nem tartozik ahhoz a tájegységhez. Egy szó mint száz: ez így együtt, a család szabadszállási lakhelye, amit az 1838-as árvíz mosott el, az iskolai bejegyzések, a kortársak és a leszármazottak visszaemlékezései, korábbi irodalomtörténeti kiadványok, Petőfi állásfoglalásai, a követválasztás körülményei legalábbis valószínűvé teszik a költő szabadszállási születését. Körülbelül annyira, mint az okirattal (és alig mással) igazolható kiskőrösiséget.

Tartozunk annyival Petőfi Sándor emlékének, hogy ezt a lehetőséget is számon tartjuk reá emlékezve. P

Nehéz lenne okiratokkal cáfolni ezt az állítást: Kiskőrösön született. Ez megegyezik a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos állásfoglalásával is. Azonban legalább egy mondatot az a tény is megérdemelt volna az életrajzokban, hogy Petőfi (született Petrovics) életéről szinte mindent tudunk - kivéve e rendkívül rövid, ám gazdag életút két sarokpontját. Születéséről és haláláról mindmáig tudományos és szenvedélyes, valamint szenvedélyes tudományos viták dúlnak.

E viták egyik résztvevője a szabadszállási Petőfi Baráti Kör egykori elnöke, a költő életének lelkes kutatója, Tóth Sándor is. Aki valóságos fogalom a kiskun városban.

Előbb azonban a kiskunsági kunokról, s magáról a tájegységről. Kiskunságnak mondjuk ugyanis Bács-Kiskun megyének s Pest megye délkeleti részének a Duna és a Tisza közé eső részét - holott ez tévedés!

Mint velünk éppen Tóth Sándor megérttette, a dolog egészen Mária Terézia császár- és királynő idejéig nyúlik vissza. Aki engedélyezte a Duna-Tisza közén élő kunoknak, hogy megváltsák földjeiket uruktól, a német lovagrendtől. A Kiskunság e megváltott földekből áll - és csakis azokból! Vagyis oda tartozik Szabadszállás - de a szomszédos Szalkszentmárton már nem. Beleesik Kiskunhalas - ám a közeli Kiskőrös: nem! A kun értelmezés szerint két részre tagolódó Kiskunság északi vége Kiskunlacházánál, déli végződése a Szegeddel szomszédos Dorozsmánál található, s e felosztásnak jelentősége lesz még Petőfi szülőhelyének körülírásakor.

A kunok maguk, mondja Tóth Sándor, a mai napig nem ennyi-és-ennyi holdas gazdaként, hanem annyi-és-annyi forintos birtokosként emlegetik eleiket. Értsd: hány forintért váltottak meg földet.

Az 1924-ben Szabadszálláson született Tóth Sándor, aki hanyatló egészségi állapota ellenére rendkívül logikusan érvel Petőfi születési körülményeiről, azt állítja, hogy a költőt csak anyakönyvezni vitték át Kiskőrösre - Szabadszállásról. Amiből az is következik, hogy Petrovics Sándorka, ki már a szülőágyon is nagyon vékonypénzű, esendő csecsemőnek látszott, nem 1823. január elsején éjfélkor, hanem 1822 decemberének valamelyik napján született.

Tóth úr maga is elismeri, hogy ez csak feltételezés, okmányokkal nem lehet egyértelműen és minden kétséget kizáróan bizonyítani. Viszont azonnal hozzáteszi, hogy ez az állítása (amelyet persze örömest elfogad minden szabadszállási, ám annál kevésbé találják örvendetesnek a kiskőrösiek) egyrész szerfölött valószínű, másrészt a kiskőrösi születés teóriája sem több feltételezésnél. Melyet a keresztelőlevél támaszt alá.

Azonban az ifjúkorától, 1946-os szabadszállási jegyző-gyakornokoskodásától szorgos Petőfi-kutatásokba merült Tóth Sándor is írásos dokumentumokkal: szerződésekkel, házbérletekkel, telekkönyvi kivonatokkal, iskolai nyilvántartásokkal, kortársak és leszármazottak visszaemlékezéseivel, korábbi irodalomtörténeti szakmunkákkal tudja alátámasztani érvelését.

Ami így hangzik: Petőfi szülei, Petrovics István és Hrúz Mária Szabadszálláson laktak fiuk születésekor. Saját házuk és földjük volt, amelyek szerepeltek a községi összeírásokban, csakúgy, mint tulajdonosuk. Ugyan béreltek mészárszéket Kiskőrösön is abban az időben - ám még a félegyházi szerződésben is szabadszállási lakosként említik őket...

Mármost miért vitték volna át a viselősségének utolsó napjaiban járó Hrúz Máriát lakhelyéről, Szabadszállásról Kiskőrösre azon az 1822- 1823-as télen - amelyet keménynek írnak le a kortársak? Abban a rendszerint és túlnyomórészt otthonszülő korban nem az volt a természetes, hogy az anya saját lakásában ad életet gyermekének?

A kiskőrösiek érvelésében szerepel, hogy az ő városukban is lakhattak éppenséggel Petrovicsék, lévén ott házbérletük. Újszülöttel szánkázni a havas rónán át, különösen egy gyengécske újszülöttel, nem tűnik szerencsésnek, tehát érthető, ha a szülés előtt napokkal Kiskőrösre utaztak a Petrovicsok.

Csakhogy több, még a XX. elején-közepén is élő ember, köztük Petőfi másod-unokatestvére, Baky Józsefné Herpay Zsuzsanna (1852-1947), vagy Berta Sándor (1888- 1965) évtizedeken át és egybehangzóan hirdették, amit őseiktől hallottak: Petőfi Szabadszálláson született, csak keresztelni vitték át Kiskőrösre. Mégpedig azért vitték oda, mert ott volt csak evangélikus lelkipásztor a környéken: Petrovicsék evangélikusok voltak s maradtak a református kunok között is. Ráadásul éppen az a nagytiszteletű Martiny Lajos volt a kőrösi evangélikus pap, akinél Hrúz Mária lánykorában szolgált Maglódon, akit nagyon tisztelt és szeretett, s akinek gyerekeit, Károlyt és Ludovikát keresztszülőknek kérte.

A visszaemlékezések szerint Szabadszálláson Berta Sándorné volt a bábaasszony, aki otthon is maradt Petrovicsnéval, míg a gyereket keresztelni vitték, a későbbi főbíró, Pandur József által kölcsönadott lovakkal. Erre az útra Höss Józsefné bábaasszony kísérte a kisdedet, s Pőcze Györgyné volt a Sándorka dajkája. Az az erős valószínűség, hogy a másik két keresztszülő, az izsáki Dinga Sámuel, illetve a soltvadkerti Kovácsay Ferencné Dinga Anna meghívásához és megérkezéséhez időre volt szükség, azt a nézetet erősíti, hogy Petőfi 1822 végén született.

S a költő is szabadszállásinak vallotta magát iskoláiban, amint erről fennmaradt bejegyzések tanúskodnak. Igaz, vannak olyan beírások is, amelyek szerint kiskőrösi volt: ezek azonban a keresztlevél alapján, a költő megkérdezése nélkül született bejegyzések, így Tóth Sándor.

Szabadszállásinak írja a Magyar Írók Életrajzgyűjteményének 1856-os pesti kiadása is (gyűjté Ferenczy Jakab és Danielik József, kiadta a Szent István Társulat, Ernich Gusztáv könyvnyomdájában): Petőfi (családi nevén Petrovics) Sándor, legnagyobb magyar lyrai költő, született Szabadszálláson, Kiskunságban . Szülőhelyeként Szabadszállásra emlékezett a jó barát Arany János, Jókai Mór, valamint Pálfi Albert is azt írja a Márczius Tizenötödike című újságban: Petőfi követi székét ott keresi, ahol született, boldog gyerekkorát tölté.

Márpedig tudjuk, hogy az 1848. évi követválasztáson Petőfi Szabadszálláson jelöltette magát. Furamód a kiskőrösiek is éppen ezzel érvelnek - hiszen a költő rútul megbukott ezen a választáson, sőt, egyenesen futnia kellett Szabadszállásról, hogy meg ne verjék. S hát hogyan is kerülhetett volna ilyen helyzetbe a szülőhelyén? - kérdezik tamáskodva Kiskőrösön.

Tóth Sándornak persze erre is van magyarázata: Petőfi az Akasszátok fel a királyokat! verssorával nem szerzett magának nagy megbecsülést Szabadszálláson, ahol tizenhat éves koráig élt és iskolába járt - s ahol a nép a Habsburg-házi Mária Teréziának köszönhette birtokait.

Petőfi Sándor maga mondta-írta többször: ez a szép Kis-Kunság az én szülőföldem . S mint tudjuk, Kiskőrös a kunok szerint nem tartozik ahhoz a tájegységhez. Egy szó mint száz: ez így együtt, a család szabadszállási lakhelye, amit az 1838-as árvíz

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!