70 éves a Vidi legendája

A legjobban csúszó, legpontosabban lövő gomb volt az Övé. Gyermekkorom gombfocicsatáiban rendre a 6-os döntötte el a különféle kupák fináléját, vagy a bajnoki címért vívott versenyfutás sorsfordító összecsapásait. Farostlemezből készült, kék filccel felfestett pályámon a Videoton gyakran eljutott az európai kupaelitbe, a bajnoki címért hol a Fradival, hol a PMFC-vel, olykor a Honvéddal, vagy az ETO-val harcolt. A csaták miliője játékos kedvem szerint változott, azonban egyvalami sosem: Burcsa Győző mindig a pályára helyezett tizenegyem meghatározó egyénisége volt.

Mint ahogy a való életben is az. Kaposvárról indult, az NB III-ból az NB I-ig menetelt szülővárosa együttesével, majd Székesfehérvárra költözött, a Videoton SC labdarúgója lett. Gólerős, intelligens, ugyanakkor megalkuvást nem tűrő játéka hamar a legjobbak közé emelte. A Rába ETO Verebes József által dirigált sikercsapatának is pillére volt, a Hannich-Póczik-Burcsa középpályás sortól szinte rettegtek a honi riválisok. Győrben két bajnoki címet és egy ezüstöt szerzett, mielőtt visszatért a Vidihez. Ahol az 1984-85 UEFA-kupa-menetelés minden meccsét végigjátszó klasszisa volt. A Zseljónak gólt fejelt, micsoda gólt...

Harmincegy évesen szerződött a francia AJ Auxerre együtteséhez. Mikor a bajnoki szünetekben hazalátogatott a Sebes Imre utcai panelbe, izgatottan csöngettem fel a két emelettel feljebb fekvő lakásba, autogrammért ácsingózva. A róla készített rajzomat, melyen épp Basile Boli beadását követően mattolta a Bordeaux kapusát, s örömében a felsőlécre csimpaszkodott világoskék-fehér mezében - nem mertem megmutatni neki.

Burcsa Győző Franciaországban, alsóbb ligában, az Arras játékosaként fejezte be futballista pályafutását, visszatérve Magyarországra a Vidi edzője lett. Bátran nyúlt a fiatal tehetségekhez, Sallói István, vagy Csucsánszky Zoltán is az ő csapatában vált meghatározó játékossá. Nyíregyházán, majd Sopronban is leült a kispadra, edzői karrierjének 1996-ban intett búcsút. A civil életben is megtalálta helyét, Sopronban telepedett le, s mint, ahogy korábban a pályán, a nagyvilágban is rendre jól döntött, és sikeres vállalkozó lett.

Jópár évvel később a törzshelyemmé vált belvárosi kocsmában nyüstölt csocsóasztalon újra találkoztam a nevével. A kísértetiesen egyforma piros bábuk egyike kitűnt a középpályás sorból. A hátán kék filccel ékeskedett:"Burcsa".

Megint eltelt néhány év, s az élet kesze-kusza útját járva a távolból táplált tisztelet egyszeriben személyes kapcsolattá alakult. Burcsa Győző gyermekeim nagypapája lett. Családszerető segítőkészsége, megbízhatósága, folytonosan újítani igyekvő szellemisége, tisztánlátása a mai napig tiszteletre méltó.

Aztán 2015-ben elérte azt, amit játékosként nem - leszámítva a gombfoci-meccseimet -, bajnokságot nyert a Videotonnal. A fehérváriak klubigazgatójaként segítette aranyhoz a Vidit, majd nem sokkal később újra búcsút intett a labdarúgásnak.

A mai napig vállalkozik, s élvezi az életet. 

A minap, a Megyeri úti Szusza Ferenc Stadionban MLSZ-ellenőrként ült mellettem a szintén egykori válogatott labdarúgó, Kovács Kálmán. Aki ugyancsak szerepelt az Auxerre együttesében, Burcsa Győző után. Mikor megemlítettem, hogy kivételes a nap, hiszen az Auxerre két egykori kiváló játékosával is találkoztam, azonnal rávágta mosolyogva: "Mindig is bírtam a Győzőt! Boldog születésnapot kívánok neki!" - üzente.

Burcsa Győző 70 éves.

Isten éltesse!

Burcsa Győző karrierje a Vidiben:

Játékosként:
UEFA Kupa-döntős: 1985
NB I-bronzérmes: 1985
7. legtöbb gól tétmérkőzésen a klub történetében
5. legtöbb NB I-es gól a klub történetében
NB I góllövőlista 2. helyezett: 1980
Klub történetének 12. válogatott játékosa: 1979-80
Legtöbb lejátszott bajnoki a klub NB I-es történetében megszakítás nélkül
177 bajnoki mérkőzésen 78 gólt szerzett
15-szörös válogatott, a nemzeti együttesben 3 alkalommal volt eredményes

Klubigazgatóként:
Magyar bajnok: 2015
NB I-ezüstérmes: 2016
Magyar Kupa-döntős: 2015