Zubillaga szerint a drukkerek szeretete elképesztő energiát jelent

A fehérvári, negyedik találkozón végig fej-fej mellett haladtak a felek, jelentős különbséggel egyik brigád sem tudott ellépni. A harmadik negyed a házigazdáké volt, domináltak, fél óra után 56-47 állt a táblán. A végjátékban mindkét gárdának volt esélye a sikerre, a vasiak előbb dobhattak a győzelemért, Cowels rontott, majd az utolsó másodpercekben Perl hozhatta volna döntetlenre a derbit, de – korábbi szokásával ellentétben – ezúttal rontott. A Fehérvár heroikus küzdelemben 72-69-re nyert, ezzel elodázta a bajnokavatást. Végső döntés vasárnap este, a nyugati határszélen.  

Alejandro Zubillaga, a koronázóvárosiak katalán szakvezetője érthetően boldogan értékelte a látottakat.

 - Büszke vagyok a csapatomra. Ismét meg kell köszönnöm a szurkolók támogatását, akik megint belehajszoltak bennünket a győzelembe. Nagyon jó csapatot vertünk meg, amelyből ezúttal hiányzott a szerb irányító, Stefan Pot is, de nem ezen múlt a sikerünk. Az utóbbi két hétben, sőt egy hónapban engem és minden játékost megállítanak a városban, odajönnek az utcán, érezzük a szeretet, ami elképesztő erőt, óriási motivációt ad, főleg az ilyen kiélezett meccseken. Nem ez volt a legjobb mérkőzésünk, de az egyik legfontosabb. Sok üres dobást hibázott mindkét együttes, akadtak hibák, ami a nagy tétnek köszönhető. Vasárnap úgy utazunk Szombathelyre, hogy aranyéremmel a nyakunkban térünk haza. Az biztos, száz százalékot adunk az utolsó találkozón is.

Milos Konakov, a Falco szakvezetője szerint lezárhatták volna a párharcot, de a végén nem koncentráltak eléggé.

- Kiélezett összecsapás volt ezúttal is, többé-kevésbé jól játszottunk, a támadással és a védekezéssel sem volt különösebb problémánk. Ezzel a rotációval igyekeztünk a legjobbat kihozni magunkból. Megvolt az esélyünk a győzelemre, hogy lezárjuk az aranycsatát, két dobásunk volt, de mindegyik kimaradt. Vasárnap jön a mindent eldöntő ütközet, negyven percünk lesz arra, hogy döntésre vigyük a dolgot. A célunk egyértelmű, az első hely.       

Szabó Zsolt, a fehérváriak veterán erőcsatára hatalmas küzdött a palánk alatt a vendégek magasembereivel.

- Küzdelmes mérkőzés volt, mindkét csapat rosszul dobott, főleg távolról, ez alighanem a fáradtság számlájára írható. Nagyon örülök a győzelemnek, megharcoltunk a sikerért, a végén Pongó önfeláldozó vetődése is kellett, ezzel szereztük meg a labdát a dudaszó előtt. Ilyen momentumok szükségesek ahhoz, hogy meg tudjuk nyerni a bajnokságot, erre készülünk vasárnap este. Egy napunk van pihenni, a szombatot a feltöltődésre és a regenerálódásra szánjuk, aztán ismét összecsapunk a Falcóval. Idegenben lépünk pályára, ez mindig nehezebb. Nincs más esélyünk, mint a győzelem.

Sövegjártó Ábel, a vendégek fiatalja szerint ott voltak a fehérváriak nyomában, de ezúttal nem sikerült nyerniük. Reméli, a hét utolsó napján minden másként alakul.

- Nagyon kemény és fizikális mérkőzés volt, végig versenyben maradtunk. A hazaiak elléptek, de visszajöttünk, volt két dobásunk a végén, hogy döntetlenre és hosszabbításra mentsük a találkozót. Ezúttal nem sikerült, megyünk tovább, vasárnap természetesen győzni szeretnénk, hazai pályán.