Nem szakad el a sportágtól Krausz Gergely

A Multi Alarm SE móri származású tollaslabdázója, Krausz Gergely a sportág hazai történetében először, férfi egyesben kijutott az ötkarikás játékokra. A 27 éves olimpikon ugyan meccset nem nyert, de így is helytállt az erős mezőnyben.

– A személyes álmom volt, hogy kijussak az olimpiára – nyilatkozta lapunknak a 23-szoros magyar bajnok tollaslabdázó. – Nagyon sokáig nem volt reális, de szerencsére sikerült. Kicsit izgultam, de úgy mentem oda, hogy szeretnék jól játszani és megfelelően képviselni az országot. Ez egy olyan emlék és élmény számomra, egy olyan érzés, amit csak ott tud az ember átélni.

Munka mellett nem volt könnyű felkészülni az ötkarikás játékokra. Tokió után sokat gondolkodott, és úgy látta, hogy a pályafutásában nem tud már sokat előrelépni. Szerinte pályán kívül többet tud tenni szeretett sportágáért.

– Villamosmérnök a végzettségem, jelenleg az épületek automatizálásával foglalkozom. Nem volt egyszerű összeegyeztetni munkámat a sportolói léttel. Délelőtt edzésem volt, napközben dolgoztam, aztán este megint edzettem. Nehéz volt, de szerencsére mind a kettőt szerettem csinálni, mindegyikben úgy éreztem, hogy haladok. Nyilván a tollaslabdán volt a nagyobb hangsúly, de remélem, az elmúlt időszakban mindkét oldalon kihoztam magamból a legtöbbet. Már korábban is elgondolkoztam azon, hogy ha ki is jutok az olimpiára, akkor utána milyen reális célt tudok kitűzni magam elé, ami kellően motivál. Miután végignéztem a fejlődési ívemet, és átgondoltam, hogy mennyi lehetőségem van még a magyar tollaslabdában a fejlődésre, akkor arra jutottam, ennél többet már nem fogok tudni elérni. Az évek alatt a tollaslabda mellett dolgoztam is, a megélhetésemre gondolva, ha pedig a sportágat nézem, szerintem már többet tudok segíteni a pályán kívül, mint ütővel a kezemben.

Úgy látja, hogy a párizsi olimpián bár kicsi az esély rá, de akár ismét mindkét nemben lehet Magyarországnak versenyzője tollaslabdában. Bár hatalmas eredmény lenne, Krausz szerint hosszabb távon csak úgy érhetnek el majd sikereket a sportággal, ha az utánpótlásból kiindulva teljesen újraszervezik azt. Ebben szeretne segíteni ő is.

– A munkám mellett az egyesületemnél is elkezdtem dolgozni mint menedzser, persze nagyon sokat kell még tanulnom, de a szerzett tapasztalataimat felhasználva remélem, megállom majd a helyemet. A szövetségen belül hosszútávon mindenképpen az utánpótlásban szeretnék dolgozni, hogy azt a segítséget, amit anno én is megkaptam, azt most továbbadjam. Mindenkinek, akinek csak kicsit tudok segíteni, hogy jobb játékos legyen, rendelkezésére szeretnék állni. Hosszabb távon teljesen meg kellene reformálni itthon a sportágat. Edzőképzésre és szakemberekre lenne szükség, akik az alapoktól kezdik el a gyerekek oktatását. A sportág hazai fejlődését ezért is edzőképzéssel kell kezdeni, illetve a támogatási rendszert fejleszteni, hogy a szakembereknek szakmailag és anyagilag is megérje a sportág mellett maradniuk. A gyerekek tanulják meg az alapokat, aztán a nevelőegyesületeknél, vagy akár akadémiáknál folytatódhatna a képzésük. Utóbbi esetben a tanulást segítő intézkedéseket is figyelembe kell venni. Motivált edzőkre van szükség, akik megmutatják a gyerekeknek hogy a tanulás mellett a tollaslabdában is van jövő.