a Kecskeméti TE vezetőedzője

2021.10.20. 22:17

Nem adta fel a vágyálmait Forray Gábor

A tavalyi szezonban az Alba együttesét dirigálta, kedden este bejelentették, hogy visszatér korábbi állomáshelyére, ismét átveszi a Kecskemét férfi kosarasainak irányítását.

Horog László

A bejelentés hirtelen jött, a hazai szövetség a legutóbbi fordulóban Fehérváron nyertes alföldiek szakvezetőjét, Váradi Kornélt, a Duna Aszfalt-DTKH Kecskemét vezetőedzőjét kérte fel a 2023-ban Magyarországon rendezendő U19-es világbajnokságra készülő válogatott szövetségi edzőjének. Azonnal megoldást kellett keresni, a lila-fehérek Forray Gábort ültették a kispadra. A fehérvári születésű szakvezető a 2020/2021-es idényben az Albát dirigálta, együttesével nem jutott az elődöntőbe, ezért szerződését a klub nem hosszabbította meg, mivel a kitűzött célt nem érte tanítványaival.

A felnőtt válogatott szakmai stábjában továbbra is dolgozik Stojan Ivkovic szövetségi kapitány mellett, a szezon kezdete óta szakkommentátorként tevékenykedik a közszolgálati csatornánál, valamint az egyik kecskeméti általános iskolában testnevelőként foglalkoztatják. Ami biztos, tévés munkája véget ér.

– Bár nem jutottunk a négy közé a Fehérvárral, a legutóbbi szezon végeztével biztosra vettem, hogy folytathatom a munkát a Gáz utcában. Másként alakult. Nem estem kétségbe, képeztem magam, meccsekre jártam, tudtam, hogy a munka megtalál. Visszaköltöztem Kecskemétre, feltaláltam magam az utóbbi hónapokban. A két lányom kosarazik, a meccseikre jártam, természetesen figyeltem a sportág egyéb eseményeit is. Örömmel fogadtam el a testnevelői állást, felső tagozaton 6. és 8. osztályban tanítok. Tanári és szakedzői képesítésem egyaránt van, anno több oktatási intézmény hallgatója voltam, jártam az ELTE-re testnevelés–földrajz szakra, aztán a szombathelyi tanárképzőbe testnevelő–művelődésszervező szakra, egyiket sem fejeztem be, aztán tanultam Fehérváron kommunikációt, ott sem maradtam sokáig, végül a Testnevelési Egyetem lett a megoldás. Amennyiben erre mód van, pedagógusként továbbra is szeretnék dolgozni, szívesen foglalkozom gyerekekkel, beszéltem az igazgatóval, ha tudjuk tömbösíteni az óráimat, nem zavarja a délelőtti edzéseket, jó lenne maradni a suliban. Ami biztos, a szakkommentátori munkát befejezem, a hétvégén már nem én értékelem a meccseket, nem lenne szerencsés, ha a riválisok összecsapásait véleményezném élő adásban. Meg az időmbe sem fér bele, a csapatomat vezetem. A neten megy heti egyszer kosaras, beszélgetős műsor, ahol állandó vendég vagyok, valamint dolgozom a felnőtt válogatottnál, amit természetesen folytatok is. Várom a következő edzőtábort, illetve a novemberi világbajnoki selejtezőket.

Forray Gábor (jobbra) és Lukács Norbert az egyik fehérvári bajnoki után a Gáz utcában
Fotó: Horog László / Fejér Megyei Hírlap

Hirtelen jött az új, élvonalbeli lehetőség. Hétfőn sajnálatos családi eseményen, rokona temetésén vett részt Fehérváron, hazatért Kecskemétre, az esti órákban csörgött a telefonja, kedden már edzést vezényelt korábbi tanítványainak. A régi csapatból hárman maradtak.

– Logikus volt, hogy engem kérnek fel, tizenöt évet dolgoztam itt, tízet másodedzőként, ötöt vezetőedzőként, ismerem a klubot, a játékosokat. Nem gondolkodtam, azonnal igent mondtam. Villámgyorsan zajlottak az események. Az utóbbi időszakban voltak már puhatolózó megbeszélések más, élvonalbeli klubokkal, de tárgyalásig nem jutottunk senkivel. Abban biztos vagyok, ha nem jön ez a lehetőség, akadt volna csapat, amelynek leülök a kispadjára, legkésőbb decemberben. Két klub prioritást élvez az életemben, a KTE és az Alba. Előbbi együtteshez tértem vissza, utóbbiak kapcsán meggyőződésem, leszek még a fehérváriak edzője, más kérdés, nem a közeljövőben. Nagy tervekkel érkeztem tavaly nyáron, meg voltam győződve, hogy bajnoki címet szerzek az egyesülettel, ahol gyerekeskedtem és kosaras lettem. Másként alakult, nyilván én is elkövettem hibákat, hogy nem jutottunk a négy közé, más kérdés, rendkívüli szezon volt, pandémiá­val, sérülésekkel, betegségekkel. Pár dolgot biztosan másként csinálnék, ezt néhány hónap elteltével már tisztán látom, ezzel együtt is me­g­győződésem, ha teljes csapattal állunk fel a rájátszásban, ott vagyunk az elődöntőben. Amíg normálisan tudtunk készülni a DEAC ellen, kompletten álltunk fel, mindkét meccset magabiztosan nyertük, aztán kiesett betegség és sérülés miatt Ahmad, a center, Gillon, az irányító, Curry, a bedobó, valamint a csapatkapitány, Markovic, a folytatásban nem tudtunk nyerni. A mindent eldöntő ütközet egylabdás volt Debrecenben, a végén volt két dobásunk, ami leperdült a gyűrűről. Ha bemegy, jobb edző vagyok? Annyiban igen, hogy ott vagyunk a négyben, a szerződésem automatikusan meghosszabbodik. Így viszont elvesztettem az állásomat, pár év múlva arra már senki nem emlékszik, hogy teljes csapattal mennyire magabiztosak voltunk, csak arra, hogy az amúgy számomra is a csalódást keltő ötödik helyen végeztünk. Ha nézem a sportos eredményeket, azzal kezdek, mit ért el az Alba, aztán a fehérvári focicsapat, a hokicsapat és a női kézisek. Szörnyű nézni a tabellán, hogyan állnak a kosarasok.

A KTE a negyedik helyen várja a folytatást, Forray korábbi csapatából a múlt hétvégi derbin egyaránt remeklő Dramicanin, Karahodzic és Wittmann maradt, új fiú Pollard, Milutinovic és Jaramaz. A cél a rájátszás, ahogy a korábbi években is. A mezőny kiegyensúlyozott, Forray szerint a Falco és a Szolnok kiemelkedik, mögöttük nagy a harc, bárki megverhet bárkit. A tabella biztosan változik majd, Forray nem tudja elképzelni, hogy a Fehérvár ott marad alul. Ezt teljesen kizártnak tartja.

Ezek is érdekelhetik

facebook comments widget