Jól jött az Eb-n ez a rendezési elv Szabados Gábor szerint

A sport nézők nélkül nem az igazi. Ez az állítás az elmúlt másfél évre hatványozottan igaz, ugyan a 2020–2021-es szezonnak vége, de szinte az összes mérkőzést zárt kapuk mögött kellett rendezni novembertől. A most zajló Európa-bajnokság több szempontból is egyedi, hiszen a torna történetében először 11 városban rendezik meg a mérkőzéséket. A koronavírus-járvány azonban minden országban más-más szabályokat kíván meg, ami látszódik a labdarúgó-mérkőzések nézőszámain is. Ékes példája volt ennek egyrészről a szinte telt házas budapesti találkozók, de nagy kontraszt volt a nyolcaddöntők során is. Amikor az Anglia–Németország-párharcot több tízezer ember előtt játszottak le Londonban, míg a svéd–ukrán találkozón szinte lézengtek csak a nézők.

– Az, hogy miképpen szerepelt volna ez a rendezési rendszer, ha nem lett volna a koronavírus-járvány, az jó kérdés – kezdte a Velencén élő sportközgazdász. – A vírustól függetlenül sokaknak nem tetszett. Azt gondolom, hogy a svéd–ukrán extrém helyzet volt a nézőszám szempontjából, hiszen pont Glasgow-ban rendezték a mérkőzést, amely helyszín amúgy is messze van mindegyik országtól. Ilyen rendező volt még Baku, de ott alapvetően is kevesebb szurkolóra számítottak. Vírus nélkül el tudom képzelni, hogy közel minden stadionban telt ház lett volna. Egy szempontból viszont biztos, hogy jó hatása volt idén ennek a rendezésnek, mivel rekeszelni lehetett a problémát. A vírus mindegyik rendező városra, országra máshogy hatott, így nálunk a kedvező járványügyi helyzet miatt szinte telt ház lehetett, míg máshol csak fél- vagy csak negyedház. Tegyük fel, hogy ha ennek a kontinenstornának csak Németország a házigazdája – ahogy amúgy majd 2024-ben az lesz –, akkor mindenhol kevés néző mehetett volna be. Így viszont Budapesten telt ház, Szentpéterváron félház lehetett, a Wembley-be is egyre több embert engednek be, illetve Koppenhágában is szép számú közönség szurkolhatott a helyszínen. Ebből a szempontból jól jött ez a rendezési forma, hiszen a különböző járványügyi helyzetre egy adott ország reagált csak, így a többi helyszínre ez nem vonatkozott. Ez a rendezési elv valószínűleg a közeljövőben nem fog visszatérni, lehet, hogy sohasem.

A rendezési forma miatt a csapatok többsége a csoportkör mérkőzéseit is legalább két városban játszotta le, azonban e rendszer nélkül Magyarországon sem lehetett volna Európa-bajnoki találkozó.

– Mindenki problémaként éli meg a több utazást. Önmagában, hogy egyszer így zajlott az Eb, nagyon jó, hiszen mi nem tudtunk volna máshogy Eb-mérkőzéseket tartani. Azt el tudom képzelni, hogy társrendezések lesznek ezután is, de nemcsak két, hanem három vagy négy ország közreműködésével.

A labdarúgó-Európa-bajnokság után nem sokkal kezdődik a tokiói olimpia is. Az ötkarikás játékok körül rengeteg vita alakult ki, a japánok többsége nem szerette volna, ha megtartják. Annyi biztos, hogy külföldi nézők nem lehetnek jelen, valamint hazai szurkolók is csak korlátozott számban. A megkötés annyi, hogy az adott létesítmény kapacitásának 50%-a lesz kihasználható, de maximum tízezer nézőig. Tehát egy harmincezres arénában is csak tízezren lehetnek jelen. A kérdés adja magát, mennyire lesz veszteséges az olimpia, illetve mennyire fordulhat elő az, hogy a társadalmi elutasítottság miatt alig lesznek nézők a helyszíneken.

– A japán társadalom más mint az európai, erősebb a közösségi érdek, mint az egyéni, tehát ha a szerintük a vírushelyzet miatt kockázatos az olimpia, akkor elutasítóak lesznek. Ezért is volt reális veszély, hogy nem lesz megtartva az olimpia. A jegybevétel-kiesés azonban nem döntő faktor a büdzsé terén. Az igazán fontos gazdasági tényezők a televíziós díjak és a szponzorpénzek. Japán számára még ami érdekes lenne, az odalátogató turisták kiadásai, de ez is a kisebb hatások közé tartozik. Ami viszont nagyobb probléma Japán számára a bevételi oldalon, az az imázsveszteség. Egy olimpiának normális esetben arról kéne szólnia, hogy a rendező milyen barátságos és vendégszerető ország, és ahogy nézi az ember a versenyeket, éreznie kellene, mennyire szeretne odautazni. Ez az olimpia viszont nem erről szól majd, a koronavírus az egész esemény kommunikációját átalakította. Emiatt a PR-hatás náluk sokkal kisebb mértékben jelenik majd meg.