Futball a Mancz János utcában

A Manczon a tanítási idő, az iskolai elfoglaltságok kivételével folyamatosan pattogott a labda három-négy évtizeddel ezelőtt. Az aszfaltos pályát ma is gyakran veszik birtokba az itt élő nebulók, de évente egyszer visszatérnek a régiek is a korábbi NB I-es gólkirály, Tiber Krisztián vezetésével. „Na, indulhat a labda?” – kérdezte az ötletgazda, majd hozzátette: „Ahogy múlnak az évek, egyre kevesebben focizunk, a többség nézi a mérkőzést a pálya szélén.” Persze ezúttal is összejött két csapatra való játékost, öt az öt ellen kergették a labdát, megfelelő létszámú cserével a késő délutáni hőségben.

A meccs előtt Tiber Krisztián édesapja, a kétszeres válogatott csatár, Tiber László köszöntötte a megjelenteket, ismét megemlékeztek az azóta elhunytakról, akik már nem lehetnek közöttük.

– Nem ma volt, de az emlékek élénken élnek. Krisztiánék egészen kicsi koruktól fociztak mindennap a Manczon, illetve a környező utcákból, valamint a Semmelweisből, az Ősz utcából érkező gyerekekkel, télen és nyáron is. Ahogy vége lett a tanításnak, nem hazamentek, letették a táskát a kerítés mellé és azonnal rúgták a bőrt az aszfalton. Remek közösség alakult ki, többen élvonalbeli futballisták lettek a Videotonban. Aztán az élet mindenkit máshova sodort, azonban a srácok kapcsolatban maradtak, minden nyáron, június végén újra fociznak, felelevenítik a régi emlékeket. Néhány éve télen, december harmincegyedikén délelőtt is összejönnek, szintén fociznak, akkor bővül a kör, régi videotonos csapattársak, barátok is csatlakoznak – mondta Tiber László.