Többen túlteljesítették a célokat

Nem kaphattunk teljes képet, mivel több csapat élt azzal, hogy a koronavírusos helyzetben a Magyar Labdarúgó-szövetség a halasztások engedélyezésével megadta a választás lehetőségét. Így bármelyikük lemondhatta a mérkőzést 24 órával a kezdés előtt, következmények nélkül. Azoknál az együtteseknél, ahol pozitív tesztet produkált egy-egy játékos vagy stábtag, ott ezek a csapatok nem léptek pályára. Így aztán a tabellán van olyan együttes, amely lejátszotta az összes őszi találkozóját, ám akadnak olyanok is, amelyek majd januárban és februárban, a tavaszi idény megkezdése előtt pótolnak.

Minden szakvezetőnek három kérdést tettünk fel.

– Mi volt a célkitűzés, mi az, amit sikerült megvalósítani, mi az, amiben hiányérzete van?

– Hogyan tekint vissza a szezonra, erősebb vagy netán gyengébb lett a bajnokság?

– Hogyan tovább, mikor indul a felkészülés, lesznek-e változások a keretben?

1. Sárosd Kronos Sport 12 9 2 1 43-11 29

Arany Tibor vezetőedző: Jelentős célkitűzés nem volt a szezon elején, csupán annyi, hogy minél jobban szerepeljen a csapat, és a keretünkhöz mérten méltó helyen zárjunk. Ez maximálisan megvalósult ebben a kurta szezonban, ott tudtunk maradni az első helyen. A téli igazolásainkat nem tudtuk kipróbálni, mert a tavaszi fél szezon elmaradt. Mindenképpen az volt a tervünk, hogy megpróbálunk összeérni, és olyan közösséget, csapatot összekovácsolni, amelynek tagjai tudnak jól együtt dolgozni. Ez megvalósult, lépésről lépésre egyre jobb képet mutatott az együttes. Voltak ugyan gyengébb meccsek és voltak jobbak, de folyamatosan fejlődtünk. Nagyon nehéz megítélni, hogy erősebb vagy gyengébb lett a bajnokság színvonala. Nyilvánvalóan a tavaszi leállás nem segített egyik pontvadásznak sem, ez rányomta a bélyegét a csapatokra. Talán azonban a mögöttünk hagyott évekre visszatekintve a bajnokságok folyamatosan valamelyest gyengültek, hogy ez pontosan minek is köszönhető, sokáig lehetne elemezni. Amíg pár évvel ezelőtt öt-hat csapat kőkeményen küzdött a megyei II. osztályban, hogy feljusson, addig mostanság sok esetben úgy kérik fel a csapatokat, hogy szerepeljenek a megye I.-ben, és ez azért látszik, bár ezzel nem szeretnék egy csapatot sem megsérteni. Január elején kezdünk, mivel nem mi döntöttünk arról, hogy mikor játsszuk le az elmaradt mérkőzéseinket, hanem fix időpontokra tették a szövetségben. Január 31-én a Mórral, utána pedig a Lajoskomárommal találkozunk. Majd ezt követően a Fejér Megyei Kupa fordulója következik a szezon rajtja előtt. Így időben el kell kezdenünk a felkészülést, de szerintem nem fogunk tudni megfelelő időt az alapozása szánni, hanem inkább ez gyorsított, rövidebb munkát fog követelni, amely megint tele lehet nehézséggel, ahogy az elmúlt időszakban is megszokhattuk. A megye II., illetve a megye III. sokkal később indul, ezért nehezebb ellenfelet találni az edzőmérkőzésekhez, ráadásul tudomásom szerint a műfüves bajnokságot sem rendezik meg. Most vadásszuk az ellenfeleket, próbáljuk összerakni a programot a szezonkezdetig, hogy ne januárban kelljen ezek után szaladgálni. Ha minden jól alakul, akkor lesznek érkezők, de még nem tudok, illetve nem is szeretnék neveket mondani, van egy-két üres hely a keretben, amelyet szeretnénk feltölteni. Feltétlenül kellenek az új arcok, jönnek a terhelések, az eltiltások, a sérülések, és nem akarunk hirtelen elfogyni. Hozzáteszem, hogy télen nagyon nehéz igazolni.

2. Móri SE 12 9 1 2 44-17 28

Kiss Máté vezetőedző: Az elsődleges célkitűzés az idény előtt az előző évi keret magjának a megtartása volt, így biztosítva van, hogy az idei szezonban is a dobogós helyek valamelyikéért küzdhessen a csapat. Nagyrészt maradtak is a játékosok, viszont a szűkebb kondíciók és a néhány távozó adta bizonytalanság rányomta a bélyegét a felkészülésünkre. Védekezésünk az egész fél szezont tekintve hagyott maga után kívánnivalót, de ha megnézzük, hogy új kapussal, átalakult védelemmel és középpályán is kevesebb védekező felfogású játékossal kezdtük meg az őszt, akkor ez már teljesen érthető. Összességében örülök, hogy a támadójátékunk eredményes volt, ami a lőtt gólok tekintetében is megmutatkozott, illetve hogy két holtpont után is fel tudott állni a csapat, és az őszi szezon végére mind elöl és hátul érett, fegyelmezett és nem utolsósorban eredményes játékot mutatott. 12 mérkőzést sikerült lejátszani a 14-ből, ami az állandó vírushelyzet ismeretében örvendetes. Véleményem szerint viszont ez a 2020-as év jelentősen gyengítette a megyei csapatok lehetőségeit, ami hatással van a bajnokság egészének színvonalára. Mindez semmit sem von le abból, hogy mindenki ezek között a körülmények között próbálja a legjobbját nyújtani fordulóról fordulóra, hol teljes, máskor meglehetősen szűk kerettel. Január végén már két mérkőzést is játszunk. Eddig ilyen helyzettel még nem találkoztunk, így az új év első napjaiban meg kell kezdenünk a felkészülést. Tél folyamán nehéz bármilyen erősítést realizálni, de ha a körülmények engedik, szeretném bővíteni a keret merítési lehetőségeit.

3. Ikarus-Maroshegy 11 7 2 2 22-7 23

Borsányi István vezetőedző: Konkrét célkitűzése nem volt a klubnak, egy jó társaságot kellett kialakítani. Amikor elkezdődött márciusban a pandémia, addigra kirajzolódott, hogy nagyobb feladatok megoldására is képes lehet ez a csapat, és ez úgy tűnik, hogy megvalósult. Egységes, viszonylag szép futballt játszó, itthon eredményes csapatot szerettünk volna kialakítani, illetve azokat a fiatalokat, akik most kezdenek feljönni az utánpótlásból, beépíteni. Ez volt inkább a feladatunk, mint az, hogy kifejezetten eredménycentrikusak legyünk. A csapatépítés terén kellett előrelépünk, de az evés közben jött meg az étvágy. Amikor már komolyan vettek minket, azokkal a csapatokkal szemben, amelyek leginkább a védekezéssel próbáltak minket megállítani, nem tudtunk nyerni, hatékonyan játszani. Gondolok itt a Lajoskomárom és a Kápolnásnyék elleni mérkőzésekre. Ők jól védekeztek, kihúzták a méregfogunkat. Ebben a tekintetben bőven van még mit tenni azok ellen a csapatok ellen, amelyek hatvan percen keresztül rugdossák a labdát amerre látnak, és nem azzal foglalkoznak, hogy építsék a támadásokat. Arra kell törekednünk, hogy ezeket a védelmeket fel tudjuk törni, és eredményesek legyünk. Az elmúlt bajnokságban két csapat volt, amely kiemelkedett, a Gárdony és a Mór együttese, most azonban van négy vagy öt gárda, melyek bejelentkeztek, és eséllyel indulhatnak az első helyért. Az már más kérdés, hogy fel akarnak-e jutni, vagy sem. Vannak jó csapatok a bajnokságban, gondolok itt a Martonvásárra, a Mórra, a Sárosdra és a Kápolnásnyékre. Közülük bármelyik az első helyen végezhet. Ha úgy jönnek az eredmények, és állandósítanánk a jó formánkat, mi is képesek lehetnénk arra, hogy odaérjünk. Sajnos az idény végére nálunk valami elromlott, és ami korábban jól működött, valamiért megváltozott. A keretben nem tudok változásról, de szívesen fogadunk bárkit, aki szeret futballozni, és tud is, fehérvári, vagy kötődik hozzánk. Nyitva vannak a kapuk. Nem álltunk le, heti két edzéssel folyamatosan dolgozunk, mert a bajnokság kezdetéig le kellene játszanunk az elmaradt mérkőzéseinket, és ezeket januárban és februárban kell realizálnunk. Az új év a második hetében biztos elkezdünk keményebben dolgozni, heti három foglalkozással.

4. Bodajk SE 13 7 2 4 18-13 23

Kovács Zoltán vezetőedző: Az idény elején az 5–8. hely valamelyikét tűztük ki célul a csapat elé, a szezon felénél már látszik az, hogy ezt a tervet túlteljesítettük. Sokkal jobban végzett a csapat annál, mint amire számítottunk, számítottam. Le a kalappal a fiúk előtt! Hiányérzetem csupán annyi van, hogy volt egy-két mérkőzés, amikor rossz felfogásban játszottunk. Teljesen reális az a kép, amit most a tabella mutat. A pontoknál fontosabb azonban, hogy nagyon jó társaság alakult ki, és ez vezetett ehhez az óriási sikerhez. Mindenki a csapatért dolgozott, és sok pluszmunkát tett ehhez hozzá. Kiegyensúlyozottabb lett a megyei első osztály, véleményem szerint a megyei focinak jót tett, hogy most több együttesnek is van esélye arra, hogy megnyerje a bajnokságot. Itt mindenki legyőzheti a másikat, még idegenben sincsenek lefutott mérkőzések. A bajnokság végére már igen szűk volt a keretünk, úgyhogy mindenképpen erősíteni kell. Öröm számunkra, hogy szinte nem nekünk kell játékost keresnünk, mert bejelentkeznek és jönnének maguktól. Továbbra is hetente kettőt edzünk, nem álltunk le, és ezek a fiúk már itt vannak velünk. Január második felében, amikor elkezdődnek a kinti edzések, már egy bővebb garnitúrával kezdünk. Hat-nyolc új játékos van, akikkel a tavasz folyamán tudnánk számolni, akik közül akár mind­egyik jöhet hozzánk. Minimum három embert kell igazolnunk, mivel ősszel volt néhány olyan mérkőzés, amikor nagyon rövid volt a kispad, és ezért is kerültünk hátrányba.