Több helyen is foghíjas kerettel készülnek

Október 31., szombat, 13.30

Sárbogárd SE (7.)–Tó-Vill Kápolnásnyék (6.)

Pajor László, a Sárbogárd SE szakmai igazgatója: – A tordasi siker után azt mondtam a csapatnak az öltözőben, hogy ennek a győzelemnek akkor lesz értéke, ha szombaton megnyerjük a Kápolnásnyék elleni találkozót is. Rettentően nehéz mérkőzést játszottunk, a tordasi pálya igen mély talajú volt, a házigazdák agresszíven és jól is játszottak. Szerintem ellenfelünk sokkal jobb annál, mint amit a tabellán elfoglalt helyezése mutat, ott nyerni különleges, ráadásul nekünk az utóbbi években nem is sikerült. Örültünk nagyon, megvan az esélyünk arra, hogy itthon tartsuk a három pontot szombaton, bár Tordason megsérült Kókány Péter, de őt leszámítva a teljes keret a rendelkezésemre áll. Folyamatosan egységesebb képét mutatja a csapat, egyre jobban összekovácsolódik a társaság. Konkrét célunk a győzelem, amellett hogy tiszteljük az ellenfelünket, de kevésbé ismerem őket. Az eredményeik azonban figyelemre méltók, azt mutatják, hogy száz százalékot kell hoznunk ahhoz, hogy meglegyenek a pontok. Egy kicsit meglepetés számomra, hogy újoncként felkerülve közel vannak az élmezőnyhöz, és ez dicséretet érdemel.

Sárosd Kronos S. (1.)–Bodajk SE (5.)

Arany Tibor, a Sárosd Kronos Sport vezetőedzője: – Nagyon remélem, jót tett ez az egy hét mérkőzés nélkül. Végül nem szerveztem edzőmeccset az előző hétvégére, abban maradtunk, hogy mindenki töltse a szombatot és a vasárnapot azzal, hogy feltöltődik, kipiheni magát. Ettől függetlenül természetesen ugyanúgy edzettünk a megszokott ritmusban, ahogy szoktunk a héten. Nem vár ránk könnyű kilencven perc, hiszen a Bodajk a Kápolnásnyékhez hasonlóan nehéz ellenfél lesz. Stabilak, eléggé agresszíven is védekeznek, és nem könnyű feltörni a védelmüket. Játszottunk már otthon ellenük, s mindegyik mérkőzésen megszenvedtünk velük, ráadásul hazai pályán nekünk minden egyes csapat ellen az a célunk, hogy az akaratunkat rájuk erőltessük, és megpróbáljuk őket a lehető legjobb játékkal legyőzni. Egyelőre komolyabb sérültünk nincs, két játékos szereplése kérdőjeles szombaton, de ők is, úgy néz ki, vállalni fogják a játékot.

Mányi TK (15.)–Ercsi Kinizsi SE (8.)

Varga Mihály, a Mányi TK elnöke: – Sajnos továbbra sem léptünk előrébb, de a mi helyzetünkben ez cseppet sem meglepetés számomra. A bodajki mérkőzésen a csapat összességében megtett mindent a jó eredményért, de tudomásul kell venni, hogy jelenleg ez a realitás. Ellenfelünk a kevés helyzetéből többet lőtt be, mi egyet sem, és ez megint nem ér pontot. Az eredménytelenség okait hosszasan sorolhatnám, de nyilvánvaló, hogy nincs egyesület, klub, amely ennyi nehézség ellenére sikeresebb tudna lenni. A bajnokság elejére súlyos sérülések és a vírushelyzet miatt elveszítettük csapatunk gerincét, több mint tízen estek ki a feljutó csapatból, a többségében szoros vereségek pedig tovább tépázták az amúgy is alacsonyan lévő önbizalmunkat. Számítottam rá, hogy nehéz lesz, de arra nem, hogy többen a szezon előtt és menet közben szembesülnek a lemondással járó futballal, és idő előtt feladják. Pedig megítélésem szerint Mányon erőforrásokban, befektetett energiában és emberi oldalról inkább a mezőny elejéhez tartozunk. Összességében minden héten próbálunk fizikai síkon is felkészülni, de nem látjuk a keretet, mert mindig kiesik valaki, a fiataljaink pedig még messze nincsenek kész az ilyen jellegű dupla terhelésre. Klasszikus csapategységről, csapatról sem beszélhetünk jelenleg, mert nincs vezéregyéniség, és nincs olyan mag, aki ebben a helyzetben egy kicsit bátrabban, vagányabban kezelné a nehézségeket. Az edzések, foglalkozások minőségiek, és ezáltal talán eljutunk odáig, hogy olyan játékosaink legyenek, akik belátják, több befektetett energia kell a legkisebb sikerekhez is. Már a tavaszra készülünk a stábbal, mivel jelenleg nincs realitása semmilyen előremutató változásnak. Vannak elképzeléseink, erősítési terveink, szeretnénk végre üde színfoltjai lenni ennek a kiegyensúlyozott és becsületes bajnokságnak, ahol eddig minden csapat sportszerűen állt hozzánk. Ellenfeleinkről csak jókat mondhatok, ezért minden mérkőzés tanulási folyamat számunkra. Az Ercsi ellen is becsülettel fogunk dolgozni, legyen bárki a pályára lépő tizenegyben. Képmutatás lenne most az ellenféllel, erényeivel, gyengéivel foglalkoznunk, hiszen számunkra most mindenki nagyon távol van. Bár nagyon kellene minden siker, jó eredmény, sokkal fontosabb jelenleg számomra, hogy becsületbeli ügyként kezeljék a játékosok a hátralévő mérkőzéseket. Ezen dolgozom az elkövetkezendő pár hétben.

November 1., vasárnap, 13.30

Tordas (9.)–Enying (11.)

Korolovszky Gábor, a Tordas FÉSZ Zrt. vezetőedzője: – Azt hiszem, hogy kevés olyan csapat van az országban, amelyet ennyi balszerencse ért az utóbbi időben sérülések terén, mint bennünket. Vasárnap is két játékosom sérült meg, minden mérkőzésen legalább kettőt cserélnem kell sérülés miatt, így aztán nem csoda, hogy nem tudtuk itthon tartani leg­alább az egyik pontot. Ezer sebből vérzünk, ennek ellenére jó meccset vívtunk. A Sárbogárd jól játszott, megérdemelték a győzelmet. Igazán nem kell külön felkészülnünk az Enying játékából, amennyiben kellőképpen fel tudunk állni, akkor mindenki ellen győzelmi eséllyel tudunk fellépni. Nagyon remélem, lesz tizenegy játékosom, akivel ki tudunk állni vasárnap, hiszen a cserék terén sem vagyunk túlságosan eleresztve. Bízom abban, hogy a külső körülmények dacára begyűjtjük a három pontot.

Ikarus-Maroshegy (3.)–Lajoskomáromi SE (13.)

Borsányi István, az Ikarus-Maroshegy vezetőedzője: – Ercsiben jó mérkőzést játszottunk, és ezt egyáltalán nem azért mondom, mert nyertünk. Ellenfelünk eléggé tudatos csapatnak tűnt, ráadásul mi nem szoktunk kapni „ennyi” gólt, hiszen eddig hármat lőttek nekünk az ellenfelek. Most pedig kettőt egy meccsen, de nehéz volt a pálya, esett az eső. Ez is lehet az oka ennek, de azért az ellenfél vezetése után átvettük az irányítást, és kontrolláltuk a mérkőzést. Mindkét oldalon szerencsés gólok estek, megpattant lövésekből kaptuk mi is, melyekre már nem tudott odaérni a kapusunk. Vasárnap nem szeretném, ha úgy járnánk, mint a Lajoskomárom és a Kápolnásnyék elleni találkozókon. Nem szabad lebecsülni ellenfelünket, itt a megyében bárki bárkit meg tud verni, azonban megfelelő koncentrációval, odafigyeléssel, valamint a helyzetek kihasználásával céljainkat elérhetjük. Reméljük, nem az eredmény után kell futnunk, hanem végig tudjuk irányítani a találkozót, hiszen ez az alapja annak, hogy a játékunk tudjon érvényesülni. Egyedül Dopuda Igorra nem számíthatok, akinek van egy lágyéksérve, Vadászi Bence most tért vissza, bízom abban, hogy utoléri magát és teljes értékű lesz.

DUFK SE (14.)–Móri SE (2.)

Szellák Sándor, a DUFK SE elnöke, vezetőedzője: – Őszintén, nem számítottunk arra előzetesen, hogy vasárnap nyerni fogunk a Lajoskomárom otthonában, de ez egy apró lépés, amely lendíthet a csapat önbizalmán. Próbáltunk dolgozni a héten, annak ellenére, hogy több játékosunk is sérüléssel bajlódik. Vasárnap egyértelműen a tisztes helytállás lehet a célunk a bajnokaspiráns Mór ellen. A mi helyzetünkben botorság lenne bármilyen kirívó eredményről ábrándozni, nekünk a heti felkészülés keretén belül fizikailag kell fejlődnünk, és akkor a későbbiekben bármi megtörténhet, ez az elsődleges célunk. Nagy falat lenne számunkra a móri csapat, az esélyesség terhe őket nyomja. Három-négy olyan sérültünk van, akikre hosszabb ideig nem számíthatunk, ezek elsősorban a nem megfelelő fizikai állapotból adódóan alakultak így. Vajda Roberto, Tóth Barna, Gertner Patrik és Pinczési Bence a maródiak, a hiányuk alaposan megvisel bennünket, legutóbb is három tizenhét éves fiatalt kellett a kispadra ültetnem, hogy meglegyen a megfelelő létszám.

Kisláng (12.)–Martonvásár SK (4.)

Erdei István, a Kisláng vezetőedzője: – Nem tudok szó nélkül elmenni a vasárnapi mérkőzés mellett, az első fél­időben a játékvezető részéről kritikán aluli teljesítményt láttunk. Végig sújtotta csapatunkat ítéleteivel, úgy gondolom, hogy a Mór együttese volt a meccs esélyese, és van olyan jó csapat, hogy ennyire nem kellett volna megtolni „hátulról”. Gondolok itt egy olyan kiállításra, amelyből kaptuk a harmadik gólt, a Mór játékosa kezezett, és ebből indult a támadásuk. Úgy mentünk el Mórra, hogy mindent el fogunk követni, hogy jó eredményt érjünk el. Sajnos nem így történt… Vasárnap a Martonvásár érkezik, mondhatni sebzett vadként, hiszen ők esélyesebbek voltak Enyin­gen, aztán kikaptak. Ráadásul nálunk a kiállított Komlós Róbert nagyon fog hiányozni a védelemből, egyik meghatározó játékosunk. Megpróbáljuk majd pótolni Dudar Ervinnel, aki a sérüléséből most visszatért, és már teljesen rendbe jött. Nekünk abból a játékból kell kiindulnunk, amelyet az előző három fordulóban nyújtottunk. Szervezetten kell futballoznunk, és nagyon nagy akaraterővel, ahogy a Lajoskomárom ellen tettük. Tisztelem a Martonvásár csapatát, de mi nem fogunk feltartott kézzel kimenni a pályára, minden tőlünk telhetőt meg fogunk tenni, hogy kijavítsuk a móri fiaskót. Erdei Barnabásra továbbra sem számíthatok részleges bokaszalag-szakadása mi­att, de rajta és az eltiltott Komlóson kívül mindenki hadra fogható lesz.

Szabadnapos: Főnix FC (10.)