A beállós Varga Emőke jó játékkal szeretne visszatérni

A beálló gondokkal küzdő albások kivásárolták szerződéséből a 18 éves kézilabdázót, aki gyorsan megtalálta helyét a jól szereplő együttesben. Komoly tervekkel készült első teljes, fehérvári idényére, azonban a végül eredményhirdetés nélkül záruló szezonban egyetlen percet sem tölthetett a parketten. Ugyanis tavaly nyáron térdszalagszakadást szenvedett. Egyre jobb állapotba kerül, várja az új bajnokságot.

– Tavaly tavasszal kimondottan jól ment a játék, hamar beilleszkedtem. Az új játékostársak sokat segítettek, nem volt gond az új figurák és játékstílus elsajátítása. A szerződésem aláírása után már az első meccseken csapatba kerültem, megkaptam a lehetőséget a bizonyításra. Ami tőlem telt, megtettem. Persze előfordult, hogy hibáztam, nem hoztam jó döntést a kapu előtt, de mindig törekedtem arra, hogy a legjobb formámat nyújtsam.

Múlt nyáron sérült meg, ráadásul az első diagnózisok nem mutattak szakadást, először porcra gyanakodtak.

– A bajnoki szezont követően a junior Eb-re készültünk a válogatottal, az egyik felkészülési meccs legelején, a második támadásunkat vezettük, amikor megtörtént a baj. Másnap megnézték a lábam, ami viszonylag jó állapotban volt, nem fájt, nem lilult vagy dagadt be, csak egyszerűen nem tudtam kinyújtani. Amikor vizsgálták a térdem, egyik irányban nem mutatott lazaságot. Ezért sajnos nem került sor MR-vizsgálatra, hanem még aznap este porccal megműtöttek. Az operáció során derült ki, hogy nagyobb a baj, szalagszakadásom van, erre a beavatkozásra négy héttel később került sor.

A teljes 2019–20-as szezont kihagyta, gondolom, szörnyű volt nézni a meccseket a lelátótól.

– Nem tudtam a lányokkal készülni, főleg az első időszak volt nehéz, persze később sem lett könnyebb. A konditermi edzések, az erősítések során ott lehettem már velük, de mivel labdát nem foghattam a kezembe, kicsit haszontalannak éreztem magam. A meccseket különösen nehéz volt a lelátóról szemlélni, hiszen sérülések miatt többen kiestek a keretből, nem úgy alakultak az eredmények, ahogy terveztük, kellett volna a segítség a lányoknak.

Hol tart a gyógyulásban?

– Minden a legnagyobb rendben. Rosszkor jött a szezon lezárása, hiszen 95 százalékos állapotban voltam, problémamentesen visszatérhettem volna. De az vigasztal, hogy legalább a kezdésnél ott leszek és minden gyakorlatot végigcsinálok.

Mit vár az új szezontól?

– Remélem, ott tudom folytatni, ahol egy éve abbahagytam, támadásban és védekezésben nagyon fontos pillére szeretnék lenni a csapatnak. Bízom benne, hogy minél előkelőbb helyen zárjuk a következő szezont.