Minden csapatnál belátták a játékosnevelés fontosságát, szükség van az ifjú lendületre

Minden szakvezetőnek egyöntetűen három kérdést tettünk fel, és kaptunk ezekre választ:

– Mi volt a célkitűzés, mi az, amit sikerült megvalósítani, mi az, amiben hiányérzete van?

– Hogyan tekint vissza erre a szezonra?

– Hogyan tovább, mikor indul a felkészülés, lesznek-e változások a keretben?

5. Ercsi Kinizsi – Lieber Károly vezetőedző:

– Az volt a célkitűzésünk, hogy az ötödik és a nyolcadik hely között végezzen a csapat. Ezt alapul véve tökéletesen teljesített a gárda, ugyan evés közben jött meg az étvágy, és csináltunk olyan bakikat, amelyeket nem kellett volna, így kicsúszott a kezünkből az a lehetőség, hogy a dobogón zárjunk. Saját magunknak köszönhettük, hiszen elvesztettük a Martonvásár elleni mérkőzést, ahol a három ponttal számoltunk. A hosszútávú tervünk az, hogy az Ercsi Kinizsi egy olyan fajsúlyos csapat legyen, hogy aki hozzánk jön látogatóba, az gondolja azt, hogy itt nagyon nehéz nyernie. Idegenben pedig magabiztosan teljesítsen a társaság, és a könnyebbnek tűnő ellenfelek ellen is hozza a három pontot. A tavalyi első félévben ez nem igazán jött össze, mert ahogy elhagytuk az Ercsi táblát, elég sok pontot elhullajtottunk. Idén már ez egy kicsikét jobb volt, érdekes módon mégis most kevesebb pontot gyűjtöttünk, mint az előző félévben. Mindenesetre masszívabbnak tűnik a csapat, a második félévben megnyertük a Fejér Megyei Kupát, ez jobban összehozta a közösséget, és jobban össze is érett. A Sárosd és a Gárdony ellen is volt tartásunk, sajnos ez pontokban nem mutatkozott meg, bár a Gárdony ellen egy kicsit már elfáradtunk a végén, de az 1-2 nem olyan rossz eredmény. Persze, nyilván szerettünk volna nyerni, de ők kicsivel erősebbek még nálunk.

– Július 9-én indul a felkészülés, egyelőre sem érkezőkről, sem távozókról konkrétumot nem tudok mondani. Az öltözői beszélgetésekből úgy tűnik, hogy mindenki elégedett és szeretne maradni. Hamar Erik és Jerzsabek Botond jó teljesítményt nyújtott, úgyhogy nem csodálkoznék azon, ha keresnék őket más csapatok. Azt szerettük volna, hogy minél több helyi játékos csatlakozzon a csapathoz, de sajnos némely fiatalban csalódnom kellett, mert nem bírták ezt a terhet, és volt olyan, aki abbahagyta a focit, belefásult. Ettől függetlenül persze vannak azonban olyanok, akikben van lendület és kurázsi, de nem szeretnénk abba a hibába esni, mint korábban.

6. Főnix FC – Pavlik József vezetőedző:

– Egészen jól indult számunkra a bajnokság, az első félév végén körülbelül ott is tartottunk, ahol szerettünk volna. Többször elmondtam, hogy meglepetésszerűen szeretnénk bajnokságot nyerni már az első évben. A realitásokat látva azonban sokkal több jobb csapat lett a végére, mint gondoltuk. A második félévünk egyáltalán nem úgy sikerült, ahogy kellett volna, pedig a télen próbáltuk erősíteni a keretet. Egész jó pozícióban voltunk ahhoz, hogy közel legyünk, és akár el is érhetjük céljainkat, amelyeket valljuk meg át kellett értékelni. Érkezett Imrik László, és Katona Lajos, bár ezek az igazolások nem úgy sültek el, ahogy szerettük volna.

– Az utóbbi két évben ugyan nem volt megye egyes csapatom, de így is figyelemmel kísértem a megyei I. osztályú mérkőzéseket, valamint elég sok felkészülési, és kupameccset játszottunk első vonalbeli csapatok ellen. Az idei szezon kicsit erősebbnek tűnt, mint a korábbiak, sokkal több volt a jó mérkőzés, és sokkal több jó csapat volt. Gondolok itt a Sárosd szereplésére, de az Ercsi, és a Gárdony is kifejezetten jó teljesítményt nyújtott, a Bicskéről pedig ne is beszéljünk, hiszen a bajnoki cím megszerzése mindent elmond. Ezek a csapatok bármilyen eredményt bármikor el tudtak érni egymás ellen, de ugyanez vonatkozik a tavalyi bajnok Ikarusra, vagy a feltörekvő Sárbogárdra. A Gárdony elleni mérkőzés után számunkra világosan kiderült, hogy nem tudunk odakerülni a bajnoki címhez. Akkor elkezdődött egy olyan munka, hogy a fiatalokat próbáltam beépíteni, és játszatni. Tudomásul kell venni, hogy meg kell tanítani a fiatalokat a felnőtt futballra, nem lehet csak úgy bedobni őket a mély vízbe, mert nem mindenki rendelkezik olyan motivációs képességekkel, hogy azt el tudja viselni. A mi kötelességünk az, hogy megtanítsuk őket a felnőtt futballra, mi úgy érzem, jó úton járunk, és saját utánpótlással fogunk elindulni a következő szezonban. Folytatjuk a második félévben megkezdett folyamatot, mert rendkívül fiatal csapattal fogunk majd kiállni. Vannak kiszemeltjeink, de csak olyanok kerülhetnek a csapatba, akik tudomásul veszik azt, hogy a fiatalok felnőtté válásához kell segítséget nyújtaniuk. Folyamatosan edzünk, nem állunk le egy pillanatra sem, úgyhogy nem tudok arról beszámolni, hogy mikor indul a felkészülés, mert folytatjuk azt a munkát, amit elkezdtünk.

7. Ikarus-Maroshegy – Gelencsér Tibor edző:

– A tavalyi év egy nagyon kifutott szezon volt számunkra, ott minden összejött, és minden ült. Ilyen százból egyszer adódik a futballban. A realitások talaján maradva, és a nyári játékosmozgást figyelembe véve várható volt, hogy ezt az eredményt nem tudjuk megismételni. Négy kulcsjátékosunk eligazolt, ennek függvényében a kezdésnél nem volt kimondott célkitűzés, de természetesen legalább a középmezőnyben akartunk végezni, az első és a nyolcadik hely között. Ez nagyjából sikerült is, a szezon egészét nézve voltak jó meccseink, de akadtak olyan találkozók, amikor – főleg a vége felé – már igencsak létszámgondokkal küzdöttünk. Rengeteg volt a sérültünk, ráadásul azzal sem számoltunk, hogy Pongrácz Gábor abbahagyja a játékot, ő azért nagyon fontos láncszeme volt a csapatnak. A teljesítményünk hullámzónak bizonyult, előfordult, hogy egy héten belül kimagaslóan, majd gyengén is játszottunk. Ezeket figyelembe véve reális a hetedik helyezésünk, és ebben a szezonban itt is volt a helyünk.

– Véleményem szerint stagnál a bajnokság színvonala, nagyjából ugyanazok a játékosok vannak már évek óta ebben a pontvadászatban. A Bicske pontosan azzal, hogy kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott megérdemelten nyerte a bajnokságot, a Sárosd minket mind a kétszer nagyon simán megvert, és nagyon jól is futballoztak. Tetszett a játékuk, őket jó volt látni a pályán, a tetejébe tele vannak fiatalokkal. A harmadik és nyolcadik helyezett csapatok nagyjából egyforma játékerőt képviseltek, míg a nyolcadiktól lefelé végzett csapatok kicsit gyengébb játékot nyújtottak, és nem véletlenül kerültek oda ahol vannak.

– Biztos, hogy lesznek változások a keretben, sok konkrétumról egyelőre még nem tudok beszámolni. Csak az évzáró után derül majd ki pontosan, hogy mikor kezdődik a felkészülés, de általában július elején már elindul a munka. Egy-két játékos távozik, a kulcsposztokra kell majd igazolni. Ám ami az utóbbi időszakban volt a klub filozófiája, azt továbbra is folytatjuk, és saját nevelésű játékosokat szeretnénk beépíteni. Ez már az idei tavasz folyamán elkezdődött, hosszútávon az a cél, hogy az U15-ös bajnokcsapatunkból, illetve az ifi csapatunkból hozzunk fel játékosokat. Nem is okoztak csalódást a fiatalok tavasszal, akik közül kiemelném Békefi Bálintot, ő a tavasz második felére már kihagyhatatlan lett.

8. Sárbogárd – Pajor László vezetőedző:

– A hatodik forduló után vettem át a csapatot, a személyemmel kapcsolatban nem volt konkrét cél kitűzve. Azt mondta az egyesület vezetősége, hogy próbáljunk meg egy vázat kialakítani, amelyre jövőre majd tudunk építkezni, és teremtsük meg a csapategységet. Volt egy olyan halvány gondolatom, hogy a hatodik hely környékén végezzünk, sajnos ez nem sikerült. Az év közben nem nagyon panaszkodtam ilyenről, de aki tud olvasni a sorok között, az láthatta, hogy tavasszal szinte tizenegy-tizenkét játékossal játszottuk végig a bajnokságot. Sajnos nagyon komoly sérüléshullám söpört végig a gárdán, több játékos hetekre kidőlt. Amit viszont sikerült maximálisan megvalósítani, az a csapategység.

– Nagyon kiegyenlített volt a bajnokság, néhány ponton múltak a helyezések. A Bicske mindig jó átlagot tudott hozni, amivel a meccsek jelentős részét meg tudta nyerni, a Sárosd csapata a végére nagyon együtt volt, és ennek köszönhető, hogy odaértek a második helyre. Számomra ez kicsit meglepetésként hatott. Volt azonban egy-egy csapat, amely bajnokság végére fizikálisan és mentálisan is elfogyott.

– Az U19 es csapatunkat ebben az évben szakmai vezetőként irányítottam, Bezerédi Ádám, és a nagyobbik fiam, Pajor László voltak a vezetőedzők. Évek óta jól szerepelünk ebben a bajnokságban, innen próbálunk mindig egy-egy játékost beépíteni. Bár meg kell említeni a megye kettes csapatunkat is, melyből szintén tudtam meríteni, ez a bajnokság nagyon jó lehetőség azok a számára, akik az első csapathoz már közel vannak, mert ott meg tudnak erősödni. A következő év kifejezett célja lesz, hogy belőlük még többet kihozzunk, és csatlakozzanak a csapathoz. Július 10-én indul a felkészülés, ez idáig nem jelentette be senki, hogy távozna, de szeretnénk erősíteni a keretet. Belső védőt, védekező középpályást és csatárt igazolnánk. Nem szeretnék óriási mozgást, de igazolni muszáj, mert ahogy a tavasz is megmutatta, sajnos elfogytunk, és ezt nem akarjuk még egyszer.