A kisdiák, aki negyvennégyszer öt kilométerben gondolkodik

UltraBalaton 2019. Hogy is volt ez a bő 30 óra?

– Kezdjük ott, hogy Szilasi Árpád a frissítő-kísérő mindenesem, nélküle nem tudtam volna végigmenni. Az eleje egyébként remekül működött, majd Badacsony környékén (az idei rajt Balatonfüreden volt – a szerk.) hirtelen elájultam. Sokszoros ultrások, Spartathlon-teljesítők ápolgattak. Feléledtem, a pulzusom helyreállt, aztán nem is volt gond úgy 170 (!) kilométerig, aztán beállt a gyomrom, majd a vihar, amely órákon át kísérte a mezőnyt. De jó volt, élveztem és persze szenvedtem is egy picit. Árpi mindig adagolta a megfutandó célokat, és szépen mentünk is előre. Aztán az utolsó 20 kilométerre kicsit elfogytam. Fejben még bírtam volna, de a lábaim nem mentek úgy, szóval belesétáltam, de tudtam, hogy így is szintidőn belül leszek. A célba érés pedig ismét fantasztikus élményt jelentett. Köszönöm minden szurkolónak, támogatónak, segítőnek ezeket a perceket. Felejthetetlenek számomra. A dunaújvárosiak ott voltak a befutónál, pacsiztunk, a szpíker bemondta a nevemet, én pedig áthaladtam a célvonalon, nem is éreztem, hogy fáradt lennék. Aztán persze pihentem pár napot… Ez volt a második teljesítésem. Az első kísérletem 2015-ben volt, akkor 104 kilométerig jutottam, aztán 2016-ban sikerült, és idén ismét. Örülök, hogy nagyobb sérülés nélkül megúsztam.

Itt van előttünk egy oklevél 1964 novemberéből: négy tusa…

– Túl sok emlékem nekem sincs róla. Akkor még Adonyban nem is volt tornaterem. A kötélmászást is a közeli parkban végeztük. A testnevelő tanárunk, Gáborfi Lajos akkor azt mondta, ha hátamra kötnének egy kenyeret, és nekem kellene elsőként futnom, akkor minden gyermek éhen halna. Gyors voltam, nem tudtak utolérni. Ez azért bennem maradt.

A Spartathlon-győztes Maráz Zsuzsa az edzője, milyen ez a munkakapcsolat?

– Remek. Szorgalmas kisdiák vagyok, Zsuzsa pedig kiváló tréner, akit nyolc éve ismerek. Mindig figyelmeztet, hogy talán egy kicsit lassabban kellene, de hát nem megy…

Mióta szenvedélyes futó?

– Immáron kilenc éve. 2010-ben a fiam megkérdezte tőlem: Apa, te miért nem futsz? Hát elkezdtem, 2011-ben volt az első versenyem Esztergomban, azóta csinálom.

De hogy is lesz ebből ultrafutás?

– Persze, nem egyértelmű ez. 2013-ban részt vettünk a Dunán innen, Dunán túl teljesítménytúrán, amelyen teljesítettem a maratoni távot. Aztán a következő héten már ott voltunk Székesfehérváron az OptiVitán, hatórás futáson. Abban a szezonban öt versenyt nyertünk a társammal. Nos, hát így kaptam rá az ízére. Aztán voltak mélypontok is, a 2017-es Spártai Százas után úgy jöttem haza a menetrendszerű újvárosi busszal, hogy soha többet verseny, csak a futás és csak a magam örömére. Fájt mindenem. Célok nélkül azonban nehéz futni, és minden héten tudatosan készülni, szóval maradtam a versenyzésnél.

Hogy néz ki az edzésnaplója?

– Heti hat edzés. Hétfő a pihenőnap. Egy óra a legrövidebb és négyórás a leghosszabb. Órára és pulzusra futok, tehát nem kilométerre. Nekem ez az edzésmódszer nagyon fekszik.

Hogyan tovább?

– Valaki csak az egészségmegőrzésért fut, mások más célokért. Valaki megáll a maratonnál, van, aki továbbmegy. Már hatvan éven túl voltam, amikor két korosztályos magyar csúcsot futottam. A kihívásért futok, és természetesen azért, mert szeretem. Nem is tudom elképzelni az életem futás nélkül. Amíg a testem engedi, megyek előre. Az érzelmi és a közösségi része pedig az, hogy ha én nem kezdtem volna el futni, akkor nem lenne most ennyi barátom, nem kapnék ennyi szeretetet. Sokszor tényleg úgy érzem, hogy magamhoz tudnám ölelni az egész világot!

Az ultrafutás legendás versenye a Spartathlon…

– Sokan kérdezték már, de nyugdíjas vagyok, örülök, ha az évenkénti pár versenyre el tudok menni. Szóval, ha egy kicsit viccelhetek: ha lesz szponzor, indulok…

Ultra-kisokos

UltraBalaton: Az alapítók 2007-ben egy 200 kilométer feletti ultrafutó versenyt álmodtak meg. A résztvevők létszáma akkor összesen 200 fő volt. Ehhez a maroknyi csapathoz évről évre egyre többen csatlakoztak, így 2019-re az indulók száma már meghaladta a 11 ezret.

Spártai Százas: Ez egy 100 km-es futóverseny. 19 kör a külső margitszigeti futópályán. Teljesen önellátó, önszerveződő rendezvény.

Spartathlon: Egy 246 kilométeres ultramaratoni futóverseny Görögországban, Athén és Spárta között. Az 1983 óta évente rendezett verseny szeptember utolsó péntekén rajtol, és a futók az Akropolisz lábától Leonidász király Spárta főterén álló szobráig futnak.