A magyar katona halhatatlan dicsőségének emlékműve Székesfehérváron (galéria)

– A városvezetés nem zárkózik el kezdeményezésünktől, viszont az emlékmű megvalósításában nem látunk semmilyen előrelépést. Buzdítani szeretnénk mindenkit, van még egy évünk! – fogalmazta meg Boór Ferenc.

A Fejér Szövetség társelnökével a Bory obeliszk ügyéről, a magyar katona halhatatlan dicsőségének emlékművéről beszélgettünk. A régmúltról, és az utóbbi évek történéseiről.

Az 1919. június 6-án megalakult Nemzeti Hadsereg vitéz nagybányai Horthy Miklós vezetésével október 12-én, Szabadbattyánon keresztül bevonult Székesfehérvárra, amellyel megszüntette Székesfehérvár román megszállását, és megkezdte útját a főváros felé, hogy véget vessen az országot dúló idegen seregek visszaéléseinek.

„A fehérvári emberek felszabadulásként élték meg, amikor a románok végül október elején elhagyták Székesfehérvárt, és óriási ünnepléssel fogadták a bevonuló Nemzeti Hadsereg alakulatait.” (Vízi László Tamás történész előadása nyomán.)

A Nemzeti Hadsereg megalakulása és nyugat-magyarországi toborzása, majd székesfehérvári és végül budapesti bevonulása és felvonulásai nélkül a megcsonkolt „trianoni” Magyarország idegen megszállás alatt szenvedő jelentős része sem maradt volna határainkon belül. Mind a mai Bács megye, mind az Őrvidék megmaradt része, ahogy a Tiszahátság, úgy Észak-Magyarország egy része is idegen országokhoz kerülhetett volna a közemberek ellenállása és a Nemzeti Hadsereg áldozatvállalása nélkül.

Fejérvármegye 1919. október 23-ai közgyűlésének döntése által, gróf Károlyi István javaslatára, a szabadbattyáni országút 4. kilométerkövénél, Emmaróza területén a Nemzeti Hadsereg Székesfehérvárra bevonulásának emlékére állított emlékművet 1920. október 17-én avatták fel, és 1946. március 14-én döntötték le a kommunista Nemzeti Bizottság felszólítására.

A Bory Jenő szobrászművész alkotta obeliszk emléktábláján a következő felirat volt olvasható:

„Ezen a helyen fogadta 1919. október 12-én délelőtt 9 órakor Fejérvármegye és Székesfehérvár közönsége hazánk reményét, a Nemzeti Hadsereget s annak élén Horthy Miklós hadvezért. Kísérje áldás kezükben nemzetünk viharvert zászlaját. Kárpátoktól az Adriáig visszhangozzék a magyar katona halhatatlan dicsősége. Emelte Fejérvármegye és Székesfehérvár közönsége a magyar katona halhatatlan dicsőségére.” (Forrás: Magony Imre: Bory Jenő, 69–70. o.)

A közgyűlés 1920. március 13-án 5000 koronát szavazott meg az emlékmű költségeihez, míg teljes költsége 130–140 ezer koronát tett ki. Az emlékmű betonból készült, 15 méter magas volt, a tetején egy Turulmadár, a közepén egy betonból készült, mozaikkal kirakott Szent Korona volt látható. A legendás Turulmadár, a magyar lélek megtestesítője nyugalmi állapotban mintegy őrt állt Fehérvár kapujában. A koronát pedig szintén mozaikból készült sugarak övezték.

A Nemzeti Bizottság rendeletére 1946. március 14-én ledöntötték az emlékművet, ami aztán évtizedekig széttörve hevert egykori helyén. Mivel az emlékművet nem tudták elszállítani, a helyszínen beszántották. Az 1973-ban készült légifotón még látszik a ledöntött emlékmű. Az emlékmű mozaikkal kirakott koronája a Bory-várban máig látható.

Kiss Jenőtől tudjuk, hogy a ledöntött emlékmű a mai Vadvirág étterem helyén, a Székesfehérvári SzC Vörösmarty Mihály Technikum és Szakképző Iskolával szemben állt.

A Fejér Szövetség és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom 2019 októberében kezdeményezte az alkotás helyreállítását. Azonnal, már a meghirdetett sajtótájékoztató előtt, csatlakozott hozzájuk a Válasz Egyesület. A három szervezet, valamint Bory Jenő leszármazottai egy év alatt ezer aláírást gyűjtöttek össze a helyreállítást szorgalmazó petícióhoz.

„Ez a népből verbuvált hadsereg megérdemli azt a tiszteletet, hogy egy emlékmű emlékeztessen arra: megmentették Magyarországot a jövő nemzedék számára” – hangsúlyozta az emlékmű avatásának 100. évfordulóján Boór Ferenc, a Fejér Szövetség társelnöke.

„Állítsuk helyre az emlékművet, és állítsuk helyre a tiszteletadást a magyar katona halhatatlan dicsősége és a Nemzeti Hadsereg előtt!” – nyilatkozta Kónyi-Kiss Botond, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom alelnöke.

„Székesfehérvár költségvetésének ismeretében állítom, hogy megvan a lehetősége az emlékmű helyreállításának, és ennek megvalósulását fogom képviselni a közgyűlésben” – mondta Juhász László, a Válasz Független Civilek önkormányzati képviselője a 2020. október 12-ei közös sajtótájékoztatójukon.

A kérvényhez összegyűlt aláírásokat Maroshegyen, egy szimbolikus alapkőletételi ünnepség keretében a civil szervezetek képviselői 2020 októberében átadták Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának. Az aláírási íveket tartalmazó acél kapszulát Deák Lajosné Zsuzsanna önkormányzati képviselő, a család- és nemzetpolitikai ügyek tanácsnoka vette át.

Az emlékmű látványtervét 2021 októberében Kónyi-Kiss Botond okleveles építészmérnök készítette el, s a tervdokumentációt a város nevében Brájer Éva önkormányzati képviselő, a kulturális ügyek tanácsnoka vette át.

A magyar katona halhatatlan dicsőségének emlékműve (Bory Jenő, 1920.)

A történelmi tanulmány és rekonstrukciós látványterv-dokumentáció a következő fejezeteket tartalmazza: Az emlékmű története; A román megszállás; Fehérvár felszabadítása; Az emlékmű helyszíne; Az emlékmű felirata; A helyreállítás kezdeményezése; Aláírásgyűjtés; A felhívás szövege; Rekonstrukciós látványterv.