Hagyományőrzés

2022.02.05. 20:00

Újra megelevenedik a mohai varázslat

„Ez az ősi népi játék a farsangi alakoskodó játékok egyike, néhány évtizeddel ezelőtt még több községben élt ez a hagyomány – napjainkban már csupán itt maradt meg egyedül az országban” – írták a mohai tikverőzésről 1964-ben.

Héjj Vivien

A tyúk bekormozása termékenységének fokozását és egészségének megőrzését szolgálja

Forrás: FMH-archív

A tyúk bekormozása termékenységének fokozását és egészségének megőrzését szolgálja

Forras: FMH-archív

Hogy honnan indult a hagyomány, azt talán már senki sem tudja, úgy tartják, szájhagyomány útján terjedt a tikverőzés szokása. A néprajztudomány számára Pesovár Ferenc néprajz- és népzenekutató örökítette meg a mohai eseményt.

Molnár Gyuláné mohai lakos, a népszokás jó ismerője rábukkant egy, az 1930-as évekből származó, tikverőzés alkalmával készült fotóra, tudomása szerint ez a legrégebbi hátramaradt emlék. 

– Élt egykor egy helybéli bácsi, aki a kilencvenes években – ekkor volt ő 94-95 éves – azt mesélte, hogy már az ő nagypapája idejében is űzték ezt a hagyományt – idézte fel Molnár Gyuláné, aki részletekbe menően ismeri a nagy múltú népszokást, így idén is derekas részt vállal a készülődésből. No de ne szaladjunk ennyire előre, maradjunk egy kicsit a múltban.

Rongyos, szalagos ruhában mulatnak a bohócok

Forrás: FMH-archív

Ami a tikverőzés írásos említését illeti, a Fejér Megyei Hírlap hasábjain először 1961 májusában említették a farsangfarki megmozdulást. A megye néprajzi emlékeit jegyző összeállítás így emlékezik: „Mohán még tavaly is csinálták a tikverőzést. Húshagyókedden (nyilván a nemszeretem rituális koplalás elleni tiltakozásként) maskarába öltöztek a legények. Volt közöttük juhász, kéményseprő, táltos, ördög és más »népszerű« figura; házról házra jártak bolondozva, táncolva, tréfálkozva, és még a háziasszony tyúkjának fészkét is megnézték, hogy van-e benne rántott csirke.”

Három évvel később, 1964- ben aztán újabb érdekességek derültek ki a kicsiny falucska népszokásáról. Lapunk hasábjairól megtudhatták, a helybéli fiatalok február első napjaiban már javában készültek a kormozós ünnepre. A Hírlap tudósítója akkor így írt a tikverőzésről: „A székesfehérvári István Király Múzeumban hallottam, hogy ez az ősi népi játék a farsangi alakoskodó játékok egyike, néhány évtizeddel ezelőtt még több községben élt ez a hagyomány – napjainkban már csupán itt maradt meg egyedül az országban” – állt a cikkben, amely kitért arra is, egykoron – talán csak rövid ideig – tiltott dolognak számított a farsangfarki megmozdulás: „Volt idő, amikor a tanács az akkori évek néhány téves szemlélete alapján hivatalosan betiltotta a tikverőzést. Változtak az idők, a tilalmat feloldották. S most újra tombol a farsangi jókedv Moha utcáin.”

A hagyomány kutatói: Pesovár Ferenc (b) néprajztudós és Gelencsér József (k) etnográfus

Forrá

Akkor vissza a jelenbe. A tikverőzés a farsang utolsó napjának eseménye, lényege a téltemetés, a termékenységvarázslás, melynek fontos eleme a kormozás. Eme jeles napon a 14-15 éves kor feletti legények tradicionális maskarákat öltve hívják életre a bohócokat, a szalmatörököt, a kéményseprőt és az alakoskodó lányokat. A szokás neve csupán jelképes, állatoknak bántódása nem esik.

– A tyúkok fenekét a rongyos ruhába öltözött bohócok egy kicsikét megütögetik a furkósbotjukkal, majd jól megkormozzák a szegény állatot, hogy a következő évig nagyon-nagyon sok tojást tojjon és egészséges legyen a tyúk – beszélt a szimbolikáról Molnár Gyuláné.

Molnár Gyuláné. Természetesen a korom éjfekete leple nem csak a tyúkokat veszi körbe: a bohócok a lakosságot és a faluba érkező turistákat sem kímélik, mindenkinek jut a feketeségből – éppen ezért érdemes a fehér kabátot és a világos színű ruhát ezen a napon a szekrény mélyén hagyni. A kormozás a betegségek elűzését, hölgyek esetén a termékenység elősegítését szolgálja. A fekete „maszat” által egy kicsit mindenki a varázslat részévé válhat. 

A nap jellegzetes alakjai a maskarások: két lánynak öltözött legény, feladatuk, hogy kosarukba gyűjtsék az ajándékba kapott élelmiszert: tojást, kolbászt, sonkát. Aztán ott van a két lánykísérő bohóc – akik előző évben maguk is lányok voltak –, ők rongyszalagos ruhába öltözve járják az utcákat. Legfőbb küldetésük a lányok védelme, hogy kosarukhoz egy ujjal se nyúlhasson senki, biztonságban legyen a begyűjtött élelem. Velük tart a kéményseprő is, aki a tisztulást jelképezi, segít kihajtani a tyúkokat az ólból, sőt, még szerencsét is hoz a házhoz. A forgatagban feltűnnek még rongyos szalagruhát viselő bohócok is, akik garantáltan gondoskodnak arról, hogy húshagyókedden senki arca ne maradjon fehér. Ne feledkezzünk meg a szalmatörökről sem, aki a török kor kifigurázója, ruháját egy bálányi szalma tölti ki, ezt cipeli magával a falujárás teljes ideje alatt. Kezében furkósbot, azon a gonoszt űző, tisztulást hozó fokhagyma és lánc lóg, amely jelképes hanghatásával hivatott elűzni a gonoszt.

– Ma már viszonylag kevés házhoz lehet bemenni, kevés helyen van tyúk, ezért, hogy mindenkihez eljusson a tikverőzés, az ifjúsági háznál lesz egy kis bemutató: itt idős embereknek öltözött jelmezesek fogadják a farsangolókat, majd a helyben kialakított tyúkudvarban mutatják be a maskarások, hogyan zajlik a tikverőzés. Ezt követően indul a menet a házakhoz – mesélt a különleges nap részleteiről az egyik szervező. Mint mondta, sok otthon gazdát cserélt az évek során, ám az újonnan beköltözők is aktívan részt vállalnak a hagyomány fenntartásában.

Testén bálányi terhet cipel a török kor kifigurázója

Forrás: FMH-archív

A falu apraja-nagyja bekapcsolódik a farsangfarki vigasságba, az óvodás-iskolás csoportok mellett a környékbeli településekről is évről évre egyre többen érkeznek, bízva abban, hogy búcsút mondhatnak a leghidegebb évszaknak.

Nem ritka, hogy a mohai tikverőzést a mohácsi busójárás „társaként” említik. Mint megtudtuk, a helybélieknek – érthető okokból – nem is esik túl jól, amikor a szóbeszédben összekeveredik a két ünnep.

– Viccesen úgy szoktuk mondani, mi csak a busók szegény rokonai vagyunk. Nekik gyönyörű, faragott álarcaik, birkabőr bundájuk van, nekünk csak a szegény rongyok jutottak – tette hozzá Molnár Gyuláné, akitől azt is megtudtuk, húshagyókedden nem ritka, hogy a település lélekszáma négyszeresére emelkedik.

Nos, már nem kell sokat várni, idén ugyanis március 1-jére esik a kormozás, a tikverőzés napja. Az érdeklődők már ma délután 15 órától belekóstolhatnak a jelmezek, álarcok világába a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében szervezett Alakoskodj velünk! programon, melynek keretében a bohócálarc készítése mellett jelmezpróbára is lehetőség nyílik. 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában