Japánok karácsonya: csirkével és tortával

– Japánban és Japánról szerzett gazdag élményeim közül eddig kimaradt a karácsony. Mindazt, amit tudok a japán karácsonyról, egyáltalán a japán kereszténységről, a birtokomban lévő viszonylag nem kevés irodalomból nyertem. Sokat köszönhetek első japán nyelvtanáromnak, néhai Kanazava atyának, különösen a Még egy szót Japánról című utolsó ismeretterjesztő könyvében leírtaknak – mondta el Schwerlichovszky László, a Magyar–Japán Baráti Társaság székesfehérvári klubjának elnöke, azaz László-szama.

– Kanazava atya 1949-ben utazott Japánba, hogy a japánok között híveket szerezzen a katolikus vallásnak. Majd’ 30 évet élt és tanított főként Kana­zava városában (a város előtti tisztelgésül vette fel annak nevét). Ám köszönettel tartozom az „ismeretterjesztés” okán az immár 34 éve Budapesten élő, magyar népművészettel foglalkozó japán hölgynek, barátunknak, Yamaguchi Michikonak is.

A keresztényég elfogadása, „újabb otthonra” találása Japánban, a történelmet áttekintve, kemény évszázadokat vett igénybe. Fontos tudni, a japán történelemkönyvek nagy tisztelettel emlékeznek meg Xavéri Szent Ferencről, a kereszténységgel ő és jezsuita misszionárius társai ismertették meg Japánt. Eleinte a 16. században gyorsan terjedt, annak ellenére, hogy a nép lelkében ekkor már a mélyen gyökerező sintó és buddhista vallás együttes erejével kellett megküzdenie. A hittérítőkkel a nyugati tudomány és művészet sok eredménye jutott el Japánba. A kereszténység betiltásához, s az ország elzárásához az 1637–1638-as Kjúsú-szigeti felkelés szolgált. A vallás további gyakorlását aztán a Meidzsi-restauráció engedélyezte. A restauráció során Japán megnyitotta kapuit a világ felé, létrehozták az első alkotmányt, minisztériumok alakultak, létrejött az első parlament, az iparban és az oktatásban is jelentős fejlődés mutatkozott. Hosszú évek után II. János Pál pápa 1981. évi látogatása segítette elő a japán kereszténység fellendülését.

– Mást jelent a karácsony a japán lakosság immár két százalékát kitevő keresztények és mást az idősebb generáció számára, melynek tagjai szinte tudomást sem vesznek róla – folytatta László-szama. – A többségnek azonban a karácsony olyan, mint a Valentin-nap, és egyet jelent a vásárlással, az ajándékozással, az ünnepi díszkivilágítással, a csirkével és a jellegzetes karácsonyi tortával.

A Kentucky Fried Chicken a hetvenes évek elején robbant be a japán piacra, s egy ügyes marketingfogás tette sikeressé, s egyúttal összeolvasztotta a japánok fejében karácsonyt a sült csirke fogyasztásával. Ez volt az 1974-ben elindított Kurisumasu ni wa kentakki!, azaz Karácsonyra Kentuckyt! elnevezésű kampány, és azóta már egy hónappal korábban meg kell rendelnie a karácsonyi csirkés vödröt annak, aki „hagyományos” karácsonyi menüt szeretne fogyasztani szenteste.

A japánok karácsonyi szokásainak érdekes színfoltja a karácsonyi torta (kurisumasu keeki – vaníliás piskóta tejszínhabbal, a tetején eperrel és csokoládédíszekkel). A különböző családok egymást túllicitálva készítik el, vagy cukrászdákban rendelik meg a különleges tortacsodákat már októberben, novemberben.

A családdal együtt töltött idő, a közös ünnepi ebéd és vacsora, a rokonlátogatások zöme Japánban január elejére tolódik – a japán újév tölti be azt a szerepet, melyet nálunk igazán a karácsony. A karácsony egy kicsit mintha a szilvesztert helyettesítené, ez a nap a barátokkal való mulatozásé, az újév köszöntése a család ünnepe.

– Ám ne higgyük, hogy Japánban ismeretlen fogalom lenne a karácsony! Olyannyira nem, hogy a nagyvárosok utcáin például előbb jelennek meg a fényárban úszó, pompás, látványosabbnál látványosabb karácsonyi dekorációk, mint bárhol Európában. A Csendes éj dallamfoszlányaitól hangosak a sétálóutcák már kora decemberben. A rengeteg pompás reklám viszont nem a családi ünnepnek, hanem a karácsony ürügyén szervezett gálavacsoráknak, táncesteknek szól. A karácsony Japánban egészen pontosan december 24-ére korlátozódik. Ráadásul nem is számít igazi ünnepnapnak, csupán egy nyugatról átvett szokásnak. Az egész egy „buli” a közös éneklésről, italozásról és arról, hogy jól érezzék magukat a népek. December 25-én szinte azonnal lekerül a karácsonyi dekoráció, és a boltok, a különféle üzletek a közelgő japán újévre koncentrálnak. A családdal közösen töltött időre, az együtt elfogyasztott, ünnepi ebédre és vacsorára, a rokonlátogatásokra – tette hozzá Schwerlichovszky László.