Kertai Zalán művészi hatóereje átütő, képei látványosak

Alkotásai hatására az érdeklődő jobban beleélheti magát a korba, mert a festőiség talán felemelőbb, mint pusztán a modellizált kortörténet. Így lett létjogosultsága a mában annak a realizmusnak, amit létrehozott. Kertai Zalán festőművésszel annak kapcsán beszélgettünk, hogy láthattuk történelmi témájú festményeinek Elfeledett képek című kiállítását a kishantosi Fiáth- Nagy-kúriában. A művész térbeli és időbeli utazásra invitálta közönségét, cikázva a történelem ismert és ismeretlen alakjai között. Békéscsabán született, édesapja tervező építőművész, édesanyja építész főiskolai tanár, műemlékvédelmi felügyelő.

A Magyar Képzőművészeti Egyetemen a mestere Molnár Sándor és Klimó Károly volt. Jelenleg Szigetszentmiklóson él családjával, gyermekeivel. Festészeti és grafikai tanulmányok végtelen sorával alakította ki festészeti stílusát és érdeklődési körét. Sok-sok megtorpanással, kitérővel, majd töretlenül a realisztikus kifejezés vált a sajátjává. Amint mondja, festészeti szempontból a legjobban Caravaggio, Frans Hals, Velázquez, Géricault, Delacroix, Jan Matejko és a magyarok közül Csernus Tibor hatott rá. Kisgyermekként anyai nagyapjától, aki az ősi magyar rovásírás tudósa volt, sokat hallott szkíta-hun-avar magyar őseinkről és turáni testvérnépeinkről. E családi indíttatással és a magyar hagyományőrzés fellendülésével fordult érdeklődése az ősmagyar kultúra felé.

Eleinte főleg rézkarc finomságú grafikáin, majd lendületes, erőt sugárzó olajfestményein (újabban akrilképein) tűnnek fel harcosok, történelmi hősök, vezérek. Mindig a cselekvő embert helyezi vizsgálódásának központjába, portréin a magyar festészetben először elevenednek meg ilyen minőségben és ilyen életteli közelségben mitikus és honszerző daliás őseink, rokonnépeink hősei. Figyelme 1997-től fordult a magyarság és testvérnépei ősműveltsége és történelme, legendái és harcművészete felé. Kiemelt témái közé tartozik a magyar őstörténet.

Csaknem harminc éve fest már. Kertai Zalán szellemi kalandra hív mindannyiunkat, hogy a képei tanulmányozása során bepillantsunk ősi kultúránk mélységeibe, beleszippantsunk abba a légkörbe, amely legendássá vált eleinket lengte körül. Festményeinek, grafikáinak tárgya mindig az ember, mint a történelem küzdőtereinek hőse, aki a múlt titokzatos legendáiból vagy a fantázia világából bukkan elő.