Jó reggelt, Fejér vármegye!

Oly sokszor mondják, milyen jó gyereknek lenni, hiszen bennük még ott van az az igazi, szívből jövő, lélekmelengető őszinteség. Nincsenek felnőttekre jellemző gátlásaik, maguk által épített korlátaik, s még nem minden helyzetben morfondíroznak azon, hogy a hely vagy az idő alkalmas-e a megnyilatkozásra. Ehelyett a legnagyobb jóindulattal, csupa jót feltételezve a világról mondják ki mindazt, ami a fejükben motoszkál. Így történt a minap is, egy különleges találkozás során, amikor a gyerekek kérdéseket intézhettek egy város első emberéhez. Ők bizony nem hezitáltak, nem kellett biztatni senkit, mondván, „mindig az elsőnek a legnehezebb”. Amikor elérkezett a kérdések ideje, lelkesen és türelmesen jelentkeztek, s felnőtteket meghazudtoló tisztelettel adták közre gondolataikat.