Nemzetközi Pedagógiai Szakmai Konferencia Ráckeresztúron

A konferenciánkat Kalamán Ferencné, a Dunaújvárosi Tankerületi Központ igazgató asszonya nyitotta meg. Gondolataiban a pedagógiai megújulásra, az összefogásra és új, innovatív értékek megosztására és az értékteremtő pedagógiára helyezte a hangsúlyt. Nagy örömünkre szolgált, hogy Horváthné Paulik Réka szakmai vezető asszony is megtisztelte programunkat.

Kiemelt köszönet illeti a Dunaújvárosi Tankerületi Központ vezetőségét, hogy szakmailag és anyagilag is támogatta nemzetközi rendezvényünket.

Tessely Zoltán országgyűlési képviselő úr megnyitó gondolatai Eötvös Józseftől vett idézetből, iskolánk mottójából indultak ki: „Félig sem olyan fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy hogyan tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad.”. Kiemelte és pontosította: a jó oktatási rendszer maga a pedagógus teljes személyisége, aki nyitott, el- és befogadó a gyermekekkel szemben.

Az első szakmai előadáson Albert Zoltánt, a Maroskeresztúri Általános Iskola igazgatóját hallhattuk. Témája: Az iskola a jólét alapja. Bemutatta a saját intézményén, a környzeti- , gazdasági- és történeti múltján, jelenén keresztül a romániai oktatásái rendszer modernizálási törekvéseit. Rávilágított arra, hogy az oktatási rendszer átalakítása, átalakulása, illetve megreformálása nem önmagáért történik, hanem bizonyos társadalmi és politikai kihívásoknak, követelményeknek eleget téve valósul meg.

A következő szakmai téma: A Pusztinai Magyar Oktatási Program születésétől napjainkig történő bemutatása volt Bilibók Jenő, tanfelügyelő és Mátyás Mónika tanító által. A kezdeti lehetetlennek tűnő elindulástól a jelenkorig, az óvodától nyolcadik osztályig történő felépítése majd egy évtizedbe és sok-sok munkába telt. Legnagyobb eredményük, amire nagyon büszkék: diákjaik bejutnak pl. a Csíkszeredai Csángó Kollégiumba, onnan magyar nyelven tanító főiskolára és/vagy egyetemre.

A moldvai magyarságért végzett kulturális rendezvények egyik rendszeres támogatója, Deák Lajosné Zsuzsa, a Székesfehérvár-Öreghegyi lakóterület önkormányzati képviselő asszonya is jelen volt rendezvényünkön. Tisztelettel és szeretettel köszöntötte a konferencia vendégeit. Gondolataiban kiemelte, hogy a Kárpát-medencében, különösen Erdélyben és a Moldvában

élő magyarság kulturális életének, programjainak támogatása és segítése nemcsak személyes szívügye, hanem nemzetpolitikai szempontból kiemelt feladat is. Hiszen mindegy, hogy határon belül vagy kívül élünk egyaránt a magyar nemzettesthez tartozunk.

A Maroskeresztúrról érkezett vendégeinket meglepte egy személyesen összeállított ajándékcsomaggal.

Hazai jógyakorlatok

Az iskolánkban 2024. február 21-én hagyományteremtő szándékkal indítottuk útjára a Nemzetközi Pedagógiai Szakmai konferenciát. Testvériskolánk, a Maroskeresztúri Általános Iskola és Napközi Otthon (Óvoda) intézményi- és szakmai vezetése mellett Fejér- és Veszprém vármegyéből érkeztek iskolai- és óvodai intézményvezetők, pedagógusok, szülők és érdeklődök.

A konferenciánkat szakmai műhelymunkákkal folytattuk. Első körben Halmágyi Kinga, a Maroskeresztúri Általános Iskola intézményéhez kapcsolódó óvoda vezetője mutatta be intézményei jógyakorlatait. Témájában kifejtette mindazokat a bevált és oktatás-nevelés szempontjából megtapasztalt szakmai fogásokat, amelyek alapján az intézmény működik. Kiemelten szólt a koragyermekkori nevelés curriculumának bemutatásáról és alkalmazásáról a a romániai magyar óvodai oktatásban. Kiemelt intézményei értékeik: a didaktikai tervezetek, a projekttervezés, a heti- illetve napi tervezés, amely mindennapos gyakorlattá vált az óvodai nevelés fejlesztésében.

Máthé-Tóth Magdolna, konduktor a Székesfehérvári Hétvezér Általános Iskolából érkezve bemutatta intézményi jógyakorlatai mellett az integrált oktatásban tanuló tanulási, aktivitás-, figyelemzavarral küzdő, autizmussal élő, vagy részképesség területeken elmaradást mutató gyermekek komplex fejlesztését a gyakorlatban. Egymásra épülő foglalkozási formákat, kiemelten fókuszálva a szenzomotoros mozgásfejlesztésre. Kiemelt figyelmet fordít a székesfehérvári Hétvezér Általános Iskola a habilitációs, fejlesztő munkára. Remekül összefoglalta a kolléganő az iskolai ellátás keretén belül megvalósítható szenzomotoros- komplex mozgásfejlesztő foglalkozások éves tervének, főbb elemeit.

Németh Andrásné Farkas Gabriella, a Nyirádi Erzsébet Királyné Általános Iskola intézményvezető-helyettese az elmúlt évtizedek intézményi tanórai és szabadidős programjait összekötötte a digitális kultúra-, a hon- és népismeret elméleti és gyakorlati integrációjával. A jógyakorlatok kialakítása, a gamifikáció, az értékkövetés, értékátadás 21. századi alfa generációnak történő

átadása kihívásokkal teli. Témája a települési értékek megismertetése Nyirádon az alfa-generáció nyelvén – Értékőrzés, iskolai hagyományok, digitális pedagógia, játékosítás, akadályjáték volt.

A következő szakmai műhely a testnevelés, a testmozgás-fejlesztés, a gyógytestnevelés körében volt Endrődi Noémi, a Ráckeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskola tanára vezetésével. Intézményi jógyakorlatként a koordinácós és kondicionális képességek fejlesztése eszközzel és eszköz nélkül témában történt. A 4. évfolyamos tanulók segítségével 5-6 pályás köredzés szervezését láthatták vendégeink a gyakorlatban. Köszönjük az itt résztvevő majd 60 fő (több szülő, nagyszülő) érdeklődését.

Rendkívüli népszerűségnek örvendett Mészáros Adrienn, a Sárkeresztúri Általános Iskola igazgató asszonyának előadása a „Nevelés és intézményvezetés a mindennapokban egy periférián levő integráló intézményben.” címmel. Ebben bemutatta intézménye hátrányos helyzetét, különösen kidomborítva mindazokat a gyermekeket támogató intézményvezetési tapasztalatokat, amelyek alapján iskolája bekerülhetett abba a nívó „top 100-ba”, amely elismeri az intézmény kimagasló hozzáadott értékét. Bemutatta a roma diákjaik szerteágazó kapcsolatihálóval való erősítését. Emellett mindazt a küzdelmet a kettős társadalmi normákkal és elvárásokkal, valamint a belső iránytűnek való megfeleléssel, amelyek őt is, kollégáit és a diákjait is érik. Személyesen megtapasztalt példákon keresztül megrendítő gyermeksorsokat állított mindanyiunk elé, amellyel kimagasló példát mutat minden pedagógus számára oktatásból, nevelésből, pedagógiából és különösen emberségből.

Az esemény záróaktusa intézményünk négy mesterpedagógusa által készített mesterprogramok tudásmegosztása volt: A kultúra iránti igény felkeltése…, Megér(t)em a pénzem!, A fenntarthatóság… és Improvizatív gyakorlatok címmel.

A tudás- és a tapasztalatok megosztása szakmai műhelymunka keretében történt.

Orbán Erika tudásmegosztása „A kultúra iránti igény felkeltése, hasznos szabadidős tevékenységek lehetőségeinek megmutatása” címmel. Bemutatta, hogy hogyan történik a tanulókban az életük szerves részévé váló kulturális igény kialakítása. A mesterprogram témáját egyrészt a kultúra iránti igény felkeltése, hasznos szabadidős tevékenységek lehetőségeinek megmutatása, másrészt az iskola, illetve az egész település kulturális életének felpezsdítése képezi. A program két alappillérre épül: a színház világának megismertetésére, megszerettetésére, illetve az olvasás adta élmények felismerésére. A terv megvalósítása során évenként több alkalommal válogattunk különböző színházak repertoárjából, illetve egy könyvbarátokból álló olvasókört hívunk életre, melynek célja, hogy a gyerekek megszeressék az olvasást, igényes, kultúra iránt fogékony fiatalokká, felnőttekké váljanak.

Pintér Piroska mesterpedagógus tanító „Megér(t)em a pénzem!” címmel mutatta be mesterportfólióját és osztotta meg tapasztalatait, tudását.

A projekt célja: A gyerekek tudatos pénzgazdálkodási képessége kialakuljon, a mindennapokban is hasznosítható tudást szerezzenek, ismerjék meg és épüljön be a mindennapjaikba a pénzügyi tudatosság, takarékosság, az újrahasznosítás és a tudatos vásárlás.

Már a mesterprogram elindítása előtt évekkel korában is érlelődött a kollégában a gondolat, hogy olyan tanévközi projektet kellene választani, ami több tanéven átívelve, koncentrikusan bővíti a tanulók tudását. Kapcsolódott ahhoz az elvhez is, hogy elsősorban kézzel fogható, a mindennapokban hasznosítható tudást kellene adnunk gyermekeinknek. Így esett a választása a pénz témakörére.

Az elmúlt négy év tapasztalata alapján minden évben újra- és újra foglalkozni kell a témával, elsősorban a takarékoskodás, tudatos gazdálkodásra helyezve a hangsúlyt. A témának helye van az iskolai oktatásban. Minél hamarabb kezdjük el a gyerekekkel megismertetni a tudatos pénzgazdálkodás alapjait, annál biztosabban beépül felnőttkori önálló életükbe is.

Ónodyné Nebehaj Erzsébet tanárnő „A fenntarthatóságra nevelés új dimenziói intézményemben” címmel tartott előadást a mesterpedagógusi innovátori tevékenységéről.Az előadás első részében a mesterpedagógusi munka lényeges elemeit mutatta be, majd a kiállított dokumentációkat, projektmunkákat, mag- és termésgyűjteményeket tekinthették meg a résztvevők. Az előadás utolsó részében a témához kapcsolódó rövid tanulói kísérleteket mutattak be a kémia és biológia szakkörös diákjaink.

Fux István az ének-zene, a művészetek területéről mutatta be innovációra épülő mesterprogramját, annak tudás- és tapasztalatmegosztását: „Improvizatív technikák kifejlesztése az általános iskolai ének-zene oktatásban” címmel. Egy kevésbé ismert Dr. Benedek Mónikától származó idézettel foglalja össze a munkáját: „Kodály maga sem volt az improvizáció ellenére, hiszen ismerjük és előszeretettel (már már elcsépelten) idézzük tőle: >>… rögtönözne minden épkézláb gyermek, ha hagynák…azonban kevés kivétellel, sokszor sajnos elmarad a gondolatmenet folytatása, miszerint <<…de nem lehet magára hagyni zenei világképe kialakításában.” A témájában kifejtette az improvizációs koncepciókat, a lehetőséget interdiszciplináris területen, a gyakorlatban és a zenepedagógiában.

Szerző: Fux István