Nemzetközi konferenciát tartottak Fehérvárcsurgón (galéria)

Biztonság- és védelempolitikákat érintett a március 22-én kezdődött konferencia. A Károlyi –kastélyban megtudtuk, hogy az esemény célja nem kevesebb, mint hogy történelmi megközelítéseket nem mellőzve összehasonlítsa a résztvevők különböző nemzeti felfogásait ezekről a témákról, és ösztönözze a történészek, politológusok és fegyveres erők közötti párbeszédet, valamint a közös védelmi stratégia iránti kölcsönös megértést Európában.

Aktualitássá vált a téma

­Az esemény, többek között, a francia, a svájci és a holland nagykövetség, az Olasz Kulturális Intézet, az Osztrák Kultúrfórum, a Német-Magyar Intézet MCC Budapest, valamint a Hanns Seidel Alapítvány és a Konrad Adenauer Alapítvány, Budapest támogatásával valósult meg, tudtuk meg a házigazdától.

– Amikor szerveztük, ezt a konferenciát, még nem tudtuk, hogy mit hoz majd a jövő. Teljesen véletlen volt, hogy az aktualitás így utolért bennünket és, hogy most nyakig benne vagyunk ebben a témában, méghozzá olyannyira, hogy tulajdonképpen a konferenciánk témája azonos azokkal a kérdésekkel, amelyeket a mai napon Brüsszelben az Európai Tanácson is megvitatnak. Úgy érzem, hogy nagyon izgalmas kérdéseket fogunk ez alatt a másfél nap alatt végigjárni – mondta köszöntő beszédében a házigazda, Károlyi György.

A Főispán teremben francia, német, angol és magyar szimultán tolmácsok álltak a külföldi vendégek rendelkezésére. Az első előadó a honvédelmi miniszter volt.

– Komoly történelmi hely a Károlyi-kastély és valóban, ahogy nagykövet úr is mondta, most bizony történelmi időket élünk, ezért talán most a legidőszerűbb ezekről a kérdésekről beszélni. Előadásomban néhány nagy kérdést vetnék fel, kicsit elnagyolt ecsetvonásokkal, amelyek talán kiindulópontot jelenthetnek a konferenciához – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

A honvédelmi miniszter beszélt a világrend változásairól, illetve azokról a regionális sokkokról, amelyek egyre-másra jelentkeznek a világban, és hogy azok milyen fenyegetettséget jelentenek számunkra, illetve, hogy a magyar kormány mit reagál ezekre. Szóba kerültek azok a szövetséges rendszerek, melyekben Magyarország jelen van és végül rátért arra, hogy mindezekből fakadóan a védelmi tárcának, illetve a magyar haderőnek milyen feladatok és lehetőségek, kötelezettségek származnak.

Huszár, a magyar néplélek

– Mi magyarok szeretünk magunkra hízelgően tekinteni, de úgy általában a kis országok méretüket meghazudtoló módon, lehetnek a speciális földrajzi elhelyezkedésük, képességük, történelmük, teljesítményük alapján nélkülözhetetlen államok. Orbán Balázs Huszárvágás című könyvében is szó esik erről. A huszár az a magyar néplélek, a nemzeti karakter egyenruhába öntött formája, ezért nehéz eldönteni, hogy mi volt hamarabb, a huszár-e, vagy a magyar, de a kettő feltételezi egymást és mindkettőre annyira jellemző, hogy különleges helyzetekben váratlanul, gyorsan, okosan cselekszik. A szerző ebben a könyvben leírja a zárókő hasonlatot, mely szerint Magyarország úgy szeretné felfogni önmagát, mint annak idején a nagy katedrálisépítők a roppant kövekből álló dongákat összetartó zárókövet, melynek mérete és súlya nem vetekszik a többi a dongát alkotó elem méretével és súlyával, mégis az fogja össze az egészet. Nekünk ilyen szerepre kellene ebben a változó világrendben aspirálnunk – fogalmazott a honvédelmi miniszter.

A kormánytagot és kis kávészünetet követően Claire Legras, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete követte a pulpitusnál, a "Védelmi kérdések az európai színtéren: örökség és kilátások" című előadásával. Thomas Greminger, a Genfi Biztonságpolitikai Központ igazgatója: "Az ukrajnai háború és az európai biztonsági rend jövője" című előadását tartotta meg, majd Bertrand Toujouse generális beszélt arról, hogy hogyan is zajlik a francia hadsereg hozzáigazítása az új globális stratégiai kihívásokhoz.

Összegzés és folytatás

Az első délutáni előadó, Szenes Zoltán volt (Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék, Hadtudományi és Tisztképző Kar, Ludovika Közszolgálati Egyetem) "Védelempolitika és a fegyveres erők modernizációja Magyarországon" című előadásával.

Ezt követően ebédszünetet volt, majd előadók végeláthatatlan sora elemezte a jelenlegi helyzetet. Köztük volt magyar is, Stepper Péter, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa, aki "Lengyelország: regionális nagyhatalom a katonai modernizáció útján 2014-2023" című előadásával helyezte új megvilágításba a változásokat.

Aztán megtörtént az első nap összegzése, melyet fakultatív kastélylátogatás követett, majd egy vacsora mellett elemezték a meghívottak a nap eseményeit.

Szombaton kilenctől délig osztották be az előadókat. Az utolsó két momentum a meghívóban a zárszó és a záróebéd.