Kampánynapot tartott a Magyar Talajtani Társaság (galéria, videó)

Egy jókora gödör körül gyülekeztek a diákok és meglepően nagy érdeklődést tanúsítva hallgatták meg a szakember előadását.

– A Magyar Talajtani Társaság a csillagászati tavasz első napjára, március 20-ra szervezte meg a kampánynapot, amelynek során országszerte több helyszínen mutatjuk be, miért fontos a talaj vizsgálata, és melyek az emberi tevékenység miatt keletkező károsító hatások – mondta a FEOL-nak Hack András. – Ezzel szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy igyekezzünk változtatni: először fejben. Egy talajszelvény segítségével mutatjuk be, miként működik a „rendszer”.

Az országban összesen ötven helyen, Fejér vármegyében Seregélyes mellett még Martonvásáron és Hantoson rendeztek ilyen bemutatót a Magyar Talajtani Társaság mérnökei.

– Szakmai műhelyeket működtetünk, konferenciákat rendezünk az információ és a tudás átadása, az ismeretterjesztés érdekében – folytatta Hack András, meglepődve azon, hogy a lányok és a fiúk mennyire odafigyeltek az elhangzottakra. A gyerekeknek hosszan beszélt arról, milyen minőségű a talaj például Seregélyes környékén, a Mezőföldön. – Nehéz szívvel mondom, de a károsodás nagyrészt a szakmámnak köszönhető. Amikor az ember a vassal megjelent a földön, olyan folyamatokat indított el, amelyek rombolják a talaj szerkezetét, azaz megszüntetik a morzsalékosságát, rontják vízgazdálkodási tulajdonságait, tápanyaggazdálkodását. A humuszos, legfontosabb részt pedig a víz és a szél pusztító hatásainak tesszük ki. A füves pusztán ugyanis az évszázadok során annyi szerves anyag halmozódott fel, amivel egyetlen kultúrnövény sem tud versenyezni. A mérlegünk negatív, mert elhordjuk a szerves anyagot anélkül, hogy pótolnánk azt, ezzel pedig csökkentjük a termőképességet. Nem gondoskodunk a megfelelő talajtakarásról, amellyel megvédenénk a víz és a szél negatív hatásaival szemben. Az állattenyésztés csökkenésével pedig kevesebb lett a pótlásnak megfelelő istállótrágya.     

A talaj védelmének egyik eszköze, hogy a gazdák megpróbálhatnak olyan módszereket alkalmazni, amelyek a talaj szempontjából a lehető legkevesebb szerkezetromboló hatással bírnak. Például nem szántanak, azaz nem forgatják meg a földet, vagy folyamatos fedettséget biztosítanak, hogy ne legyen a talaj kiszolgáltatva az elemeknek, a szélnek és a víznek.

– Szerintem ezek a leghatékonyabb megoldások, ám ezt igen nehéz összehangolni az alkalmazott technológiával és a növényvédelemmel, és igen költséges lehet akkor, ha le kell hozzá cserélni a gépparkot, mert az ilyesmi nem megy máról holnapra. Ráadásul felszaporodhatnak olyan gyomnövények, kártevők és kórokozók, amelyekkel szemben csak kémiai úton lehet védekezni. De a kémiai beavatkozással sem szabad túlzásokba esni, meg kell találni a helyes egyensúlyt – és éppen ez az egyik legnagyobb kihívás a mi szakmánkban. A kiskertekben könnyebb a helyzet, ott is előnyösebb olyan módszert választani, ahol nem történik talajforgatás. A kertben képződő zöldhulladékot nem eltüzelni, hanem talajtakaróként felhasználni kell, ezzel nem csak a csupasz felszínt védjük, de csökkentjük a kipárolgást, a vízvesztést. A növényvédelem is egyszerűbb a kiskertben, mert sok mindent meg lehet oldani puszta kézzel, a műtrágya helyett a kisebb gazdaságokban szerves istállótrágyát lehet használni. Vannak tehát módszerek és eszközök, csak meg kell tanulni őket jól alkalmazni.

A szakirodalom szerint hazánkban a nyugati országokban tapasztalhatónál még jobb a talaj minősége, mert a fokozottabb műtrágyahasználat Európa nyugati felén nem múlt el nyomtalanul. Azonban a gépesítés és a technológia területén sokat lehet tőlük tanulni.

– Váltanunk, változtatnunk kellene, földrajzi egységenként és gazdaságokként megtalálva azt az üdvözítő megoldást, amellyel a talajnak a legkisebb kárt okozva a legnagyobb hatékonysággal termelhetünk. Hiszen a versenyképességünket az agráriumban is meg kell őrizni, talpon kell maradni – jegyezte meg a seregélyesi agrármérnök.  

A Magyar Talajtani Társaság egy olyan önálló, társuláson alapuló társadalmi, szakmai és érdekvédelmi szervezet, melynek célja a talajtannal és annak rokontudományaival foglalkozó szakemberek összefogása. A talajtani tudományok bemutatásával, terjesztésével, valamint az érdekeltek tudományos és gyakorlati továbbképzésének szervezésével segítik a téma minél szélesebb körű művelését, megismertetését.

Az Agrárminisztérium és a Magyar Talajtani Társaság közös szervezésében legutóbb tavaly, december 5-én adták át az „Év Talaja 2023” nyertes monolitját a minisztériumban, a talaj világnapján, amit az ENSZ kezdeményezésére 2013 óta ünnepelnek. A díjat közönségszavazás alapján egy hódmezővásárhelyi talajszelvény nyerte el, Fejér vármegyéből nem érkezett pályázat. Végül néhány tény és adat: a világ élelmiszereinek 95 százalékát közvetlenül vagy közvetett úton a talaj biztosítja, de az egészséges környezet, a tiszta víz sem képzelhető el megfelelő talaj nélkül. Hazánk földterületének csaknem 54 százaléka mezőgazdasági hasznosítás alatt áll, miközben sajnos a dunántúli mezőgazdasági területek termőtalajának közel fele már elég rossz állapotba került.