Szabadtéri kiállítás az alcsúti parkban anekdotákkal, hóvirágokkal

A király helyetteseként tevékenykedő József nádor és utódai számos jó cselekedetükkel gyarapították a hazát és Alcsútot 1827-től fogva 1945-ig. Így őrzi a leszármazottak és családjuk jó emlékezetét a községben is, szintén generációk óta. A Várbéli szabadtéri tárlat kivilágítható óriásképeit a kastélyhomlokzat előtti tisztás lejtőjén az alcsúti parkba látogatók is megtekinthetik mától. Ragyogó napsütésben köszöntötte Tóth Erika polgármester a résztvevőket, a szokatlan enyhe idő hatására a hóvirágok is legalább egy héttel előbb kinyíltak. A kastélykertbe sokan ellátogatnak, a páratlan szépségű virágmezőre a nádori ükunoka, Habsburg Mihály főherceg is felhívta a figyelmet.

A tavalyi budai kiállítás után Lévai Anikó kezdeményezte az alcsúti színhelyen való bemutatást, hiszen József nádor az egész országban szorgalmazta a fejlődést, épített, alkotott, de ez még mindig nem eléggé köztudott. Szakáll Béláné alcsútdobozi tanárnő igényes tanulmányában kihangsúlyozta, hogy a legfőbb jutalom, ha az ember jó emlékben marad egykori közösségében. Márpedig az ötven éven át lényegében a király helyetteseként regnáló József nádor csakugyan lélekben magyarrá lett a cselekedetei és építkezései nyomán, s helyben is mindig így emlegették. A magyar reformkor kiemelkedő alakjaként együttműködött a Széchényiekkel, még Kossuth is pozitívan vélekedett róla, nevéhez kötődik számos, utólag kiemelkedő nemzeti intézmény. Az akkori hatalmi berendezkedés miatt nélküle sok honi kezdeményezés sajnos, nem vezetett volna sikerre.

Alcsúton kastélyt épített, parkot teremtett, melyet utódai 1945-ig laktak, bírtak, s a magyar agráriumban is maradandót alkotott. A jobbágyfelszabadítás előtt húsz évvel ő maga felszabadította jobbágyait, s alkalmazottként fizette-tanította őket az európai hírű, korszerű mintagazdaságában. A pesti városrész hatalmas építkezéseinek oroszlánrésze is nevéhez kötődik, ő alapította a többi között a mai Közszolgálati Egyetem elődjét, a Magyar Királyi Ludovikát, a Magyar Nemzeti Múzeum pártolója volt haláláig. A Városszépítő Bizottság felállításával a mai budai és főleg pesti részek ma is meglévő legszebb részei közreműködésének köszönhető.

Az alcsúti parkbéli ünnepen megjelent Habsburg Mihály és felesége, Christiana gyakori vendégek a faluban. Lévai Anikó is vendégül érkezett a szabadtéri kiállítás megnyitójára, valamint Tessely Zoltán országgyűlési képviselő, s barátok, helybéliek tették tiszteletüket a legmagyarabb Habsburgként számon tartott József nádor kertjében. A természetrajongó főherceg is itt sétált, számos öreg fa még követhette lépteit, utódai gyarapították a faritkaságokkal teli kertet. Nánay Mihály, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa rövid tárlatvezetést tartott a kivilágítható boxok előtt, a hóviráglátogatók is körbejárták a tisztást. A helyi iskola József nádor nevét viseli, itt is gyakran látják vendégül Mihály főherceget, aki ékes magyarsággal tartott ezúttal is humoros, élvezetes előadást az ükapa életéből. Mindig személyes és érzelmekkel teli a beszéde a családról, az alcsúti emlékekről, a nagynevű ükapát emberként megjelenítő módon. Az iskola elsősei és Farkas Károly, a kis hegedűs sikert arattak táncos-zenés bemutatójukkal.