A nők február 14-én nem dolgozhattak

"Hideg-száraz napja bő termést jósolt. Az ekkor ültetett facsemete gyorsan cseperedett, hamar nagyra nőtt. A röpködő vadgalambok a közelgő tavaszt jelezték. Néphit szerint a verebek is ekkor választották ki párjukat. Néhol, aszalt gyümölcsöt szórtak ki a madaraknak, hogy nyáron összeszedjék a kártevő bogarakat. Máshol, a szőlőterület négy sarkán lévő tőkéket megmetszették, hogy a szőlő éréskor a kártevő madarak elkerüljék a fürtöket. E napon jól lehetett gyógyítani a lelki betegségeket, nyavalyatörést, a fejfájást és a szédülést. Némely svábok szerint, e napon megtudhatták a fiatalok, hogy ki lesz a jövendőbelijük (akiről hajnal előtt álmodtak, vagy akivel először találkoztak, aki először leszólította őket). Egyes vidékeken ez a nap: a vigasságról szólt. Vendégeket fogadtak, azokat étellel, és főleg itallal kínálták. Majd házról házra jártak, ahol őket is itókákkal kínálgatták. Néhol szokás volt a betérővel némi kóstolót is küldeni az otthon maradt rokonoknak és komáknak. Egyes helyeken a vendégek fogadása és kiszolgálása férfi dolga volt (nő aznap nem dolgozhatott)" - írja Remete Farkas László magyarságkutató, néprajzgyűjtő, hagyományőrző, író, költő Állandó, mindennapos kalendárium című gyűjteményében.