Hová tűnt az Év Hala Fejér vizeiből?

A Magyar Haltani Társaság tizenötödik alkalommal hirdette meg az Év Hala választását, amelyen a részvétel azonban gyakran sajnos nem túl nagy dicsőség azoknak a fajoknak, amelyek bekerülnek a szavazásra. A Haltani Társaság ugyanis általában olyan fajokat részesít előnyben, amelyek valamilyen természetvédelmi okból figyelmet érdemelnek, azaz törődni kell jövőbeli sorsukkal – ezt már Nagy Attila, a Horgász Egyesületek Fejér Megyei Szövetsége (HOFESZ) társadalmi elnöke mondta a feol.hu-nak, amikor megkérdeztük: Fejér mely vizeiben található akár kisebb, akár nagyobb állománya a 2024-es Év Halának, a réticsíknak. Ez a hal a laposkeszeget és a gardát előzte meg a legutóbbi szavazáson, s kapta meg az új esztendő figyelmét.

A réticsík, ahogy a neve is mutatja, egy hosszúkás, vaskos hal, barna-sárga teste gyors és erőteljes mozgásra képes. Érdekessége, hogy jól bírja az oxigénszegény környezetet (szemben sok más fajjal), mivel még a lenyelt levegőből is képes oxigént kiszűrni. Képes saját maga alagutat vájni az iszapos földben, további vízkészletek után kutatva, de még akkor is életben tud maradni, ha fölötte már az iszap cserepesre száradt – áll a Magyar Haltani Társaság fajleírásában. Így tehát a lápos, mocsaras, növényekkel gazdagon tarkított területeken érzi jól magát. Ezekből pedig bőven akad Fejérben is, ám mégsem találkoznak vele a szakemberek. Vajon miért?

- Az elmúlt években, évtizedekben nem láttam egyet sem, noha régen sok vízfolyásban előfordult, még Székesfehérváron, a Csónakázó-tó melletti torkolatban is – mondja Nagy Attila, aki saját, fiatalkori tapasztalatából tudja: a réticsík átlagos halnak számított a környéken, ám az évek alatt állománya országos szinten drasztikusan csökkent. Ennek pedig vélhetően az inváziós fajok megjelenése és elterjedése az oka. – Az elmúlt 25-30 évben nem találkoztam a környéken réticsíkkal sehol – teszi hozzá a szakember. Szerinte hasonló okból, hasonló sorsra jutott az őshonos halfajnak számító, közönségesnek mondott arany kárász is, amely évtizedekkel ezelőtt  a Székesfehérvár melletti homokos kubikgödrökben nagy állományban volt jelen.

- Éppen ezért igyekszünk telepíteni a veszélyeztetett őshonos fajokat, ám csak azokat tudjuk, amelyek beszerezhetőek a piacon. Ám a réticsíkot nem is tenyésztik sehol – teszi hozzá a HOFESZ elnöke.