Mély kút, táncálló színpad a nagyteremben, tánccsűr az udvaron

2023.12.31. 07:29

Zenével, tánccal kel életre az elfeledett Lajtha-életmű Bicskén (galéria)

Rég elfeledett történet is kibomlik a mezőváros szívében felújított hajdani Lajtha-ház és Sefcsik (Scheftsik) bőrgyár kulturális központtá alakításával. Néptáncosok léptei, koncertek muzsikája, stúdió-munkálatok töltik meg hamarosan a régit és a korszerűt magas szinten ötvöző, látványos épületet kívül, belül.

Zsohár Melinda

Kívül a tradicionális ipari építészet modorában hibátlanul felújítva az épület, belül a legkorszerűbb technika

Fotó: Zsohár Melinda

Csöndes bejelentést tettek Bicskén, az esztendő utolsó előtti napján a kisváros egyik legszebb utcájának kerti ölelésében. Röviden is hosszú és izgalmas történet szellemisége lengi be a Vörösmarty utca-Prohászka Ottokár-Arany János utcák telkei által közrefogott területet, ahol az 1813-ban alapított Sefcsik bőrgyárként emlegetett manufaktúra eredeti épülete állt. A Lajtha család 1917-ben megvásárolta a gyárat, amely áldozatul esett az államosításnak. Az eredeti vállalkozás tulajdonosának nevét máig fonetikusan írták mindenütt, mostantól a család iránti tiszteletből a levéltári kutatásokban fellelt módon tesszük: Scheftsik. A gyönyörű, igényes, ízléses épület avatóján ünnepi a hangulat, mondta Tessely Zoltán országgyűlési képviselő, a BTC (Bicskei Torna Club Egyesület) társadalmi megbízatású elnöke, csupán érintőlegesen említvén a szerencsétlen előzményeket, hiszen az utcabeliek és a messzebb lakók is több évtizeden át láthatták az itteni áldatlan állapotokat. A romok, a méltatlan körülmények eltűnésével ezek az utcák is új lelkülettel, külsővel köszönthetik a 2024-es esztendőt, s az impozáns jövőt, amit a Lajtha Ház Kulturális Központ előre vetít Pannónia Szívében.

Az óriásfotón az 1920-as évekven Lajtha László fonográffal készít hangfelvételt - Gönyei Sándor archív képe a falon
Fotó: Zsohár Melinda

A sajtótájékoztatón a képviselő alkotó- és munkatársai bontották ki a szép történetet. A falakon a 20. század elkötelezett népzenegyűjtője, Lajtha László élettörténete olvasható el a fotókkal megidézett táblákon, nem mellesleg okostelefonokkal mozgóvá, zenéssé varázsolható kinti és benti tájékoztató elemeken. A kinti színpadnál és a falakon időjárásálló archív fotók teremtik meg a néprajzi hangulatot. A kiállítást Kovács Levente rendező, filmes szakember állította össze, a feltárt dokumentumok képeivel. Molnár Tamás informatikus appjaival a mai igényekhez igazította a lehívható képeket, filmeket, zenéket. Horváth Bálint építészmérnök, az A3 tervezőiroda vezetőjének alkotói ars poeticája érhető tetten az esztétikus, 19. századi indusztriális építészeti stílus és a rusztikus modernséggel párosított megvalósításban - Martonvásár impozáns központjának kialakításában is kőzreműködött a fiatal szakember. Teszár Tamás, a pályázó egyesület fejlesztési igazgatója három éve kíséri figyelemmel a kivitelező Art Tech Kft. munkáját. Az összesen 670 millió forintos eu-s és hazai forrásból vált megoldhatóvá a kompromisszummentes, igényes kivitelezés az ismert gazdasági akadályok ellenére, az építőipari árrobbanás dacára.

A játszótér Erdély építészeti elemeit hordozza
Fotó: Zsohár Melinda

Rengeteg szépség és újdonság rejlik az épületegyüttesben, s elhelyezkedésében is Bicske ékessége lett a BTC tulajdonában álló és működtetett intézmény. A kivásárolt és lebontott, lepusztult ingatlanok helyén, a hozzákapcsolt kertek által tágas külső tér áll rendelkezésre, három utca felé kijárattal. A játszótér fajátékokat a székely népi épületeket idéző stílusban a kapolcsi Ilona Malom Műhely készítette, a gyerekek már használják. Hamarosan elkezdik építeni gyimesi mintára a tánccsűrt, s a testvértelepülésen, Tusnádfürdőn elbontott villa gerendáinak felhasználásával a Lajtha médiaközpontot - mindkettő illeszkedik a Lajtha Ház Kulturális Központ látványfilozófiájához.

Fotó: Zsohár Melinda

A nagyteremben táncra alkalmas, borovi fenyővel borított színpad, nagyzenekarnak is elegendő, Kiváló az akusztika, s ebben a teremben meghagyta a kivitelező a Scheftsik bőrgyár egykori kútját! Fűthető, kerek üveglapon át lehet bepillantani a múlt e mély kútjába, biztonságosan, a sok eső nyomán ezúttal a magas vízálláson kissé elborzadva. Az emeleten stúdiószobákat alakítottak ki, amelyek alkalmasak zenei felvételek készítésére, filmes zenék utómunkálataira. Erről Lieber Endre zenész, turisztikai szakértő szólt, hozzátéve, az épület funkciója a fenntarthatósággal kapcsolódik össze. Budapest közelsége, az országos és regionális kerékpárutak befutása, illetve a nagyon magas minőségű technikai megoldások okán várják a konferenciázókat, a megrendelőket, valamint a tervezett filmzenei hangmérnökképzésre az új nemzedéket. A nagyterem egyik végéből a másikba áthallatszik a suttogás, a stúdiószobákba pedig a traktorzúgás sem hallatszik be, visszhangtalan a taps.

Fotó: Zsohár Melinda

Lajtha Lászlóról csak röviden írunk, emlékének felébresztése rohamléptekkel történik ezután. Rejtély, hogy Bartók és Kodály mellett a harmadik legaktívabb népzene- és népdalgyűjtő alakja miért szorult háttérbe. Az USA-ban él a százéves Lajtha Ábel agykutató, vele felvették a kapcsolatot a Lajtha-hagyaték ápolói, s Gyurkó Csilla, a Lajtha-hagyaték örököse. Az intézmény programszervezésében közreműködők a Néprajzi Múzeum, a Hagyományok Háza és a Magyar Zeneakadémia, s számos társintézmény. Elkötelezett szándék a táncház-mozgalom további pártolása, s a határon átnyúló programok szervezése a helyi igényekkel ötvözve, hangsúlyozta Tessely Zoltán.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában