Seuso-kincs

2023.12.17. 07:00

Ismeretterjesztő program és kiállítás egy ritka római leletről

A szomszédos Kőszárhegyet, Polgárdit, Szabadbattyánt és Úrhidát több közös szál köti össze. Talán az egyik legfontosabb, mindegyik kapcsolódik valahogyan a késő római Seuso-kincs feltételezett lelőhelyéhez. A négy település közül Úrhidáról esik a legkevesebb szó az ókori ezüstkészlettel kapcsolatban. Ezért is tervez a helyi önkormányzat a közeljövőben Seuso témájú kiállítással egybekötött ismeretterjesztő programot egy ritkának számító római kori leletről, amelynek megtalálója a község egykori lakója.

Tóth Sándor

Pereczes Ferenc azt akarta elérni, hogy Úrhida közelében ugyanolyan ásatás folyjon, mint a Tác melletti Gorsiumban

Fotó: Illisz Attila

Hamarosan 50 éve lesz annak, hogy Pereczes Ferenc ma már nyugdíjas székesfehérvári asztalosmester 1974-ben a Nádor- és Malom-csatornákhoz közeli mezőgazdasági területen, a Péter-Bánkút dűlőben egy majdnem egyenes helyzetben levő ólomtartályt ásott ki a szántóföldből. Elmondása szerint már előtte is kijárt a lakóhelyéhez közeli csatornapartra kutyát sétáltatni, ahol édesapja korábban egy Manzinger nevű tulajdonostól bérelt földet. Különböző cseréptöredékeket, nyílhegyet, őrlőkövet, római pénzérméket, faragott oszlopfőt is talált, amelyeket az ólomedényhez hasonlóan bevitt a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatóságának Fehérvárra, a jelenlegi Szent István Király Múzeumba. Ma is úgy ítéli meg, igazából a múzeum régészeinek a figyelmét a vadászjelenetekkel, ókori istenábrázolással, geometrikus- és növényi motívumokkal díszített ólomedénnyel sikerült felkeltenie. Ugyanis azt követően, hogy a múzeumba beszállította a 100 kilogrammot is meghaladó domborműves ólomtartályt, a múzeum régészei szemrevételezték a területet, s a következő év tavaszán leletmentő ásatásba kezdtek. Bár a tervszerű ásatás, amellyel a római kori Pannónia egyik legnagyobb építményét tárta fel Nádorfi Gabriella régész, csak 1993-ban folytatódott, így is hozzájárult Pereczes Ferenc a lakóhelyéhez közeli jelentős ókori emlék felszínre kerüléséhez. Nem beszélve arról, hogy az általa közölt információk, valamint az általa méretarányosan elkészített római fűtésalagút makett is valósághűnek bizonyultak a szakértők véleménye szerint. Közreműködése segítette a Magyar Nemzeti Múzeum és a fehérvári múzeum közös kutatási projektjét abban, hogy Kiss Alexandra régész 2022-ben hitelesítő feltárást végezzen a régészeti területen azzal a céllal, hogy rekonstruálja a Seuso-kincs lehetséges előkerülési helyét. Ezen kívül geofizikai vizsgálatokkal is meghatározták a római épületkomplexumhoz tartozó nagyméretű hajókikötő pontos helyét.

Az ólomtartályt a Seuso-kincs 2017-es vándorkiállítása során a Szent István Király Múzeum kísérő kiállításán is bemutatták
Fotó: Tóth Sándor

Mindez közrejátszik Úrhida polgármesterének, Bognár Józsefnek a kezdeményezésében, amellyel szeretné elérni, hogy az ott élők megismerjék a község egykori lakójának, Pereczes Ferencnek a régészeti lelőhely feltárásában játszott szerepét, valamint az általa a múzeumnak felajánlott ólomtartály történetét. A ritka lelet felfedezésének kerek 50 éves évfordulója alkalmából ismeretterjesztő információs programot/beszélgetést terveznek, erre szeretnék meghívni a Szent István Király Múzeum főigazgatóját, Pokrovenszki Krisztiánt és Pereczes Ferencet. Lehetőség esetén az ólomtartályt is bemutatnák Úrhidán az érdeklődőknek. A régészeti területen végzett ásatás képanyagából fotótárlatot, valamint Polyák István festő- és grafikusművésznek, s a helyi alkotókör tagjainak a Seuso-kincs inspirálta képzőművészeti alkotásaiból kiállítást is rendeznek.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában