"Te semmiben sem vagy jó!" - zaklatás a valóságban és az online térben, fehérvári diákok kutatásával (galéria)

Az online térben elkövetett bűncselekményekről és az iskolai erőszakról tartott sajtótájékoztatót november 8-án a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság. Az elmúlt években az iskolai erőszak, valamint az online térben elkövetett abúzusok és bűncselekmények ugyanis megsokasodtak. Míg húsz éve az iskolai erőszakos cselekmények és az iskolai léthez kapcsolható események szinte csak intézményekre, környezetükre korlátozódtak, ritkább esetben a lakókörnyezethez kapcsolódtak, addig mára már a technikai fejlődés következtében ezeknek a cselekményeknek egy része áttevődött az online térbe.

Számos rendezvény témái voltak már ezek a fiatalokat érintő bűncselekmények. Beszéltek róla szakemberek, áldozatok, készültek kutatások, melyek alapján stratégiák születtek a lehetséges megoldásokra. Ezen a hullámon folytatja a munkát a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság is, amely konferenciájára pedagógusokat és diákokat is meghívott – utóbbiak tanulságos tapasztalatokat is hoztak magukkal a közönség számára. A felnőttek számára megdöbbentő arányú online és fizikai abúzusról, zaklatásról, megszégyenítésről hoztak számokat a fehérvári diáktanács tagjai, akik környezetükben készítették a felméréseiket. De erről később…

A tudást az iskolába kell vinni

A rendezvény célja az volt, hogy az előadásokon elhangzottakat - a szakemberek tapasztalatai, a fiatalokat veszélyeztető, a való világban és az online térben történő esetek, az áldozattá válás elkerülése, a megelőzés lehetőségei – a résztvevők elvigyék intézményeikbe: elsősorban az iskolákba.

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere a konferencián hangsúlyozta: fontos cél feltérképezni a teljes valóságot, hogy a megoldási lehetőségeket felvázolhassák  a szakemberek. Ebben a munkában az önkormányzatnak is fontos feladata van: segítheti az iskolákat, rendőrséget, intézményeket, s támogatni a szakemberek munkáját.

- A technológia elől nem bújhatunk el, létezése ma már kikerülhetetlen, így meg kell találni a megfelelő támogató és megelőző lehetőségeket. Ám nem csak a fiataloknak, de a felnőtteknek is szükségük van a veszélyek s a technológiai folyamatok ismeretére, hiszen mindannyiunk mindennapjának része – fogalmazott, s hozzátette: az önvédelem, az önszabályozás csak akkor lehetséges, ha képesek vagyunk a legújabb lehetőségeket bemutatni a fiataloknak. Ennek a munkának a támogatásához felajánlotta segítségét a polgármester.

Szabó Vendel rendőr ezredes, a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság főkapitánya rámutatott:
noha a statisztikák szerint az elmúlt 10 évben a bűncselekmények száma csökkent, ám tavaly ez a helyzetkép megváltozott, mégpedig a kibertérben elkövetett bűncselekmények növekedésével. A rendőrség, állítja, ezügyben több mindent is tett: a rendőrség Mátrix projektje kifejezetten ezzel a témával foglalkozik s célja, hogy a tendencia növekedését megelőzzék, megállítsák.

- Ezt pedig úgy lehet elérni, ha minden érintetthez szólunk – mondta, ahogy azt is: - Nincs a bölcsek köve a rendőrnél sem, így fontosak a lakosságtól kapott információk és az is, hogy a rendőrség is információval lássa el a lakosságot – szögezte le. Éppen ezért a tervek szerint minden településre igyekeznek elmenni ezekkel a tapasztalatokkal.

Tisztl Henrik, az Alba Bástya Család- és Gyermekjólétért Központ vezetője, a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének elnöke kiemelte az összefogás fontosságát az intézmények között, amely lehetővé tette ennek a konferenciának is a megtartását.

A kibernyomozó tanácsai: a közömbösek a zaklatók csatlósai

Geszler Csilla fehérvári kibernyomozó rövid előadásában alapvetéseket osztott meg a hallgatósággal: az interneten megosztott képek terjedésével, törlésének nehézségeivel, a nyilvános véleményformálásban (kommentháborúkban) való részvétel veszélyeivel foglalkozott. Ami azonban kiemelendő adat, az, hogy a mai 15-16 évesek közül minden hatodik gyereknek volt már része online bántalmazásban. Van, akit írásban, üzenetekkel, gúnyolódó szavazásokkal, megosztásokkal bántalmaznak, másokat kiközösítésekkel, profil lopással szégyenítenek meg. Ám a hasonló ügyekben nem csak a bántalmazó és az áldozat érintett – hangsúlyozta a kibernyomozó, aki így fogalmazott: csatlós mindenki, aki támogatta vagy csak közömbösen figyelte a „cyberbullying” – azaz az interneten történő zaklatás – bármilyen formáját.

- Olyan nincs, hogy ránk nem tartozik! Minden iskolai közösség, osztály, baráti társaság tagja, aki csak látja, hogy ez történik, de nem tesz semmit, ugyanígy erősíti ezt a fajta magatartást – mondta ki a szakember a megfontolandó igazságot. Persze ma még a legtöbb eset ki sem derül, maguk az áldozatok is szégyellik, ami velük történik. Honnan tudhatja a felnőtt, hogy valami még sincs rendben? A jelekre figyelni érdemes: alvászavar, rémálom, lógás, iskolakerülés, másik iskolába vágyás, folyamatos rossz közérzet, fejfájás, gyomorpanaszok, az utolsó pont pedig az öngyilkosság.

Hasonló esetekben mégis az utolsó lépés a rendőrség. Pedig jobb, ha mindenki tudja: a hazai jogszabályok értelmében zaklatást valósít meg az, aki másokat megszégyenít, gúnyol, bántalmaz - az online térben is.

Hogyan előzhetjük meg: profiljaink legyenek privátok, olyan képeket ne osszunk meg, ne küldjünk el, amit nem szeretnénk, ha idegenek kezébe kerülnének. És ne is írjunk le ilyet. A rendőrségen túl egyébként máshová is lehet fordulni: ilyen a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, a Kékvonal Gyerekkrízis, az UNICEF alapítványa és a Gyerekmentő szolgálat is.

A megszégyenítő tartalmak letiltása volt a kibernyomozó másik javaslata. Aki úgy véli, a közösségi oldalakon működik is ez, ha jelentjük az adott közösségi oldalnak a zaklatás tényét. De, tette hozzá, a pedagógusoknak is szólhatnak az érintettek. A bántalmazottaknak nagyon fontos dolgot, teendőt is üzent: a bántalmazó tartalmakat azonnal mentsék le, készítsenek róla képernyőfotót, mert a rendőrség ezekből az információkból tud elindulni.

A fehérvári diákok felmérése: zaklatás itt is, ott is

A Székesfehérvári Diáktanács vezetői - Böhm László, Zsombok Zsófia Anikó és Vaczula Dominik – pedig olyan, saját maguk által készített statisztikát hoztak a rendezvényre, amelyről minden szülőnek tudnia kell. Hogy a felmérés reprezentatív volt-e vagy sem, mennyire volt széleskörű, az nem derült ki, de az biztos, hogy 600 székesfehérvári diák válaszolt anonim módon a kérdéseikre. Ami talán éppen elég ahhoz, hogy a felnőttek is komolyan vegyék és megértsék: a zaklatás tényleg bárkinek a gyerekével megtörténhet.

Kiderült ugyanis, hogy a 600 válaszadó 68,7 százalékát érte már valamilyen fajta bántalmazás. Az első döbbenetet pedig követhette a második: fizikailag a válaszolók 28,3 százalékát érte már zaklatás. Ez a válasz szinte összhangban áll azzal, amit a diákok arra adtak: voltál-e már bántalmazó? Ugyanis 28,8 százalékuk igennel válaszolt. Az online térben a megkérdezett diákok 25,5 százalékát zaklatták már. 19,8 százalékukat pedig már átverték valamilyen módon interneten, vagyis számítógépes csalás áldozata lett.

A tanárokra vonatkozóan is tettek fel kérdéseket: 31,7 százalékuk például ismer olyan pedagógust, akit diákok bántalmaztak valamilyen módon. De fordítva sem jobb a helyzet, sőt: 39,7 százalékuk ismer olyan diákot, akit tanár bántalmazott. Illetve a válaszadók 57,8 százaléka ismer olyat a baráti körében, akit nyilvánosan megszégyenített már valaki. 29,8 százalékukat egyébként pedagógus szégyenített meg, erre is volt ugyanis külön kérdés. Tízből négy gyereket aláznak ma is olyan mondatokkal, hogy semmit sem tudsz jól csinálni, mindenhez hülye vagy, semmiben sem vagy jó. Tízből három gyerek hallotta mostanában, hogy sosem leszel elég jó hozzánk, nem tartozol közénk vagy bárcsak ne jöttél volna ide. A megkérdezettek háromnegyede azonban azt vallotta, hogy megvédte a kiközösítetteket. Ebben a témában nagy az osztályfőnökök felelőssége – amit jól mutat az, hogy a megkérdezett fehérvári diákok 48 százaléka először az osztályfőnökhöz fordul hasonló esetekben. Csak 18,2 százalék szól a szülőknek, 14,3 százalék senkinek és 9 százalék az igazgatónak.

A fenti adatok elkeserítőek és ha nem sikerül megfékezni a jelenséget, akkor bizony tovább nőnek. Már csak azért is tenni kell, mert a megkérdezett hatszáz diák túlságosan magabiztosnak tűnik a témában: 10-ből 8 ugyanis azt állítja, megfelelően tud védekezni az online zaklatás ellen.