Összefogással találtak megoldást a vörös iszap többcélú hasznosítására

Egy előadássorozattal záródott a vörösiszap újrahasznosítását célzó project. A Ritkaföldfémek kinyerése és másodlagos nyersanyagok előállítása a vörös iszap komplex hasznosítása keretében című pályázat projektzáró tájékoztatóját a Köfém Művelődési Házban tartották, kedden délelőtt. 

-Inkább bauxitmaradványnak hívjuk, mert a vörösiszap kifejezés manapság szitokszónak számít Magyarországon. Sokan próbálkoznak ezen anyag az újrahasznosításával, mi egy öt cégből, illetve intézményből álló konzorciumot szerveztünk erre. Öt évvel ezelőtt több kérdésben célokat tűztünk ki magunk elé, és majdnem mindegyiket sikerült is elérni, de persze vannak olyanok is, amiket nem. Ez az első alkalom, legalábbis Magyarországon, hogy a konzorcium működésének eredményeként már nagyobb mennyiségű vörösiszap újrahasznosítása van folyamatban. Jelenleg arra készülünk, hogy rövidesen kilépjünk a piacra bauxitmaradvány bázison készült termékekkel, melyek egy Fejér megyében létesült ipari üzemben készülnek, mondta Penk Márton. 

A konzorcium vezetőjétől megtudtuk, hogy a bauxit maradvány esetében az első feladat a föld alatt történő semlegesítés, ami megkönnyíti a már magát a tárolást is. Ha ez megvan, akkor következhet az ipari célú felhasználás, akár nyersanyagokat, akár másodnyersanyagokat nyerve ki belőle.  

Megkérdeztük a konzorcium vezetőjét, hogy mondjon pár példát a felhasználásra. 

-Ami van ebben az anyagban az nagyon sok vasoxid, ami a vasgyártás alapanyaga, így ezzel a vasércet lehet kiváltani, és a visszamaradó anyagot építőipari célokra is fel lehet használni. Most éppen beton gyártunk belőle, mi már most használjuk üzemi padozat gyanánt, de az elektromos autók parkolója is ebből van. 

Emellett, bármilyen meglepő, kiválóan lehet használni a bauxit maradékot talajminőség javítására. A katasztrófát követően, a gaz háromszor akkorára nőtt azokon a területeken, ahol nem takarították el a vörös iszapot, mely ásványi anyagokban nagyon gazdag, márpedig a növények szeretik az ásványi anyagokban gazdag talajokat, mondta Penk Márton, aki ügyvezető igazgatója a Martin Metals-nak. Ez egy Csóron bejegyzett társaság, és az Inotai Ipartelepnek a már Fejér megyébe eső részének végében dolgoznak a valaha katasztrófát okozó anyaggal, melyből ki lehet belőle nyerni ritkaföldfémeket is, így Szkandiumot, Titánt vagy akár Vanádiumot is, elsősorban persze vegyipari eljárással. Ám valami egészen érdekes irányban indult el a Veszprémi Egyetem és a szegedi Bay Zoltán Kutatóintézet, ez az út pedig a bioleaching. 

-A bioleaching lényege, hogy baktériumokkal etetik meg az értékes fémeket, amiket aztán a baktériumokból lehet kinyerni. De lehet az anyagból gyártani kerámiákat, polimereket és a Veszprémi Egyetem Szilikátipari Tanszéke szigetelő habokat is elő tud belőle állítani. Cementszerű anyag is lehet belőle, ami hőálló, kötésgyorsító eszköz és utóbbi azért is hasznos, mert a beton gyártásához nem kell a vörös iszapot semlegesíteni, mondta Penk Márton, aki magyarázatképpen hozzátette: 

-Alaphelyzetben azért kell semlegesíteni a vörösiszapot, mert az egyébként kémiailag teljesen semleges kőzetmaradványt annak idején lúggal együtt szállították ki a tárolóba, ahonnan aztán a lúg egy részét visszatáplálták ugyan, de így is magas maradt a PH értéke. A beton esetében nem kell semlegesíteni, mert maga a beton is lúgos, 13-13.5-es PH-val. Amikor a levegő széndioxidját a kötés során elnyeli, akkor lesz a kalcium oxidból kalcium karbonát. 

A KÖFÉM Művelődési Házban tartott eseményen László Tamás volt az első előadó a Golder WSP részéről. Ezt követően a további konzorciumi tagok is kaptak felszólalási lehetőséget, így a Geovol, a Martin Metals, a Bay Zoltán Kutatóintézet és a Pannon Egyetem képviselője is kiállt az emelvényre, számot adni öt év munkájáról. 

Az öt év letelt, lesz-e folytatás, kérdeztük Penk Mártont, aki így felelt: 

-A projekt fenntartási időszaka az öt évig tart, de mi reméljük, hogy hosszútávon termelni fogunk. Már most is nagy tömegű vörösiszapot, illetve bauxitmaradványt terveztünk be a termelési folyamatba.