Megemlékezés Kralovánszky Alánról

A 2004 óta védett sírnál beszédet mondott, majd koszorút helyezett el Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója, L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, valamint Susa Éva antropológus szakértő, igazságügyi főtanácsos, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja.

Városunkban is jól ismert, hogy Kralovánszky Alánnak jelentős kötődése van Székesfehérvárhoz, s vármegyénkhez. Ő vezette a Szent István által alapított Szűz Mária-prépostság templomának hitelesítő ásatásait (1965-1972 és 1988-1993), részt vállalt többek között olyan kiemelkedő megyei emlékhelyek régészeti feltárásában, mint a táci Gorsium és a szabadbattyáni Kula-torony. Több múzeumban dolgozott, életének egyik meghatározó szakaszát töltötte az István Király Múzeumban régészként (1965-1973), tudományos titkárként (1965-1971), majd a Régészeti Osztály vezetőjeként (1971-1974). Nevéhez fűződik a székesfehérvári történész ülésszaksorozatok megszervezése. Fehérvárról elkerülve a Veszprém Megyei Múzeumot irányította. Munkásságának utolsó tíz éve a Magyar Nemzeti Múzeumban teljesedett ki, ahol 1993 májusában lett az ország első számú közgyűjteményének az igazgatója, sajnálatosan rövid ideig, mivel még ebben az évben október 7-én váratlanul elhunyt.

Városunkban méltó módon őrzik Kralovánszky Alán emlékét. 2016-ban avatták fel domborművét a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületének falán a Múzeumi Panteon részeként – Nagy Benedek szobrászművész alkotását. A királyi bazilika hitelesítő feltárásában és Szent István király sírhelyének a felfedezésében jelentős érdemeket szerző Surda-sapkás és farmer kertésznadrágos régész személyiségét tavaly egy ezüst emlékérmen is megörökítette Fritz Mihály szobrászművész és Szabó Tamás ötvös. Az emlékérmet a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének (MÉE) Fejér Megyei Alba Regia Szervezete és a Magyar Nemzeti Múzeum közösen bocsátotta ki.