Jó reggelt, Fejér vármegye!

Akik könnyebben, energikusabban viselik (már a „viselés” kifejezéssel elárultam magam) a reggelt, rájuk mondja a szakirodalom, hogy pacsirták, míg szegény éjszakai bagoly társaik gyakorlatilag az életükért küzdenek ezekben a korai órákban. Léteznek, sodródnak az eseményekkel, de nem igazán funkcionálnak. Minden egyes reggel végig kell járniuk a komplett törzsfejlődést két kávé között. Bezzeg ha leszáll az éj… (napfelkeltét soha nem látnak), szellemi kapacitásuk legjavát élik, a lámpabúra tompa fénye bábáskodik a legkreatívabb gondolataik, ötleteik, írásaik megszületése fölött. Valaki hajnali ötkor már köröket fut a Bregyóban, míg mást pár órával később még a telefonja arcalapú, „biometrikus” azonosítója sem ismeri fel, s biztos, ami biztos, inkább jelkódot kér…